Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

8 találat

1971. szeptember 1. : A szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztálya, a Nemzetiségi Titkárság a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal 1970. és 1971. évi utasításaival kapcsolatban felkéri a Nemzetiségi Tanács élén Štefan Sádovskýt váltó Július Hanus miniszterelnök-helyettest, hogy tájékoztassa a kormány elnökségét és a legfelsőbb szlovákiai politikai vezetést a helységnevek használata körül kialakult helyzetről, s javasolja a Belügyminisztérium 93/1970. sz. hirdetményének oly értelmű kiegészítését, hogy annak rendelkezései ne akadályozzák a kétnyelvűség gyakorlati érvényesülését. A szlovák Oktatásügyi Minisztérium határozata alapján a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 1. osztályában bevezetik a szlovák nyelv kötelező oktatását. Korábban a 2. osztály második félévétől kezdve tanították a szlovák nyelvet.

1970. április 22. : Az SZLKP KB Elnöksége a szlovák kormányban, az SZNT-ben és a Szövetségi Gyűlésben végrehajtandó személycserékről tárgyalva határozatot hoz többek között Szabó Rezső leváltásáról az SZNT alelnöki és Dobos László leváltásáról miniszteri tisztségéről, a tárca nélküli miniszteri poszt megszüntetéséről s Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszterré való kinevezéséről. A Nemzetiségi Titkárság a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatalnak a magyar helységnevek használatát kifogásoló átirata kapcsán - a helységnevek magyar használatát biztosító korábbi párthatározatokra, törvényekre és a nemzetiségi alkotmánytörvényre hivatkozva - kifejezi azt az álláspontját, hogy a magyar nyelv egyenjogúságát a magyar sajtóban a helységnevek használata terén is meg kell teremteni.

8 találat