Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 16 17 18 19 20
585 találat

1949. április 14-16. : Antonín Zápotocký vezetésével - Csehszlovákia fennállása óta első ízben -csehszlovák kormányküldöttség látogat Budapestre, ahol április 16-án csehszlovák részről Antonín Zápotocký miniszterelnök és Vladimír Clementis külügyminiszter, magyar részről Dobi István miniszterelnök és Rajk László külügyminiszter aláírja a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A húsz évre szóló egyezmény preambuluma leszögezi, hogy a nép hatalomátvétele megszüntette a két ország közötti ellentéteket, s lehetővé tette, hogy kölcsönös kapcsolataik a jövőben új módon fejlődjenek, IV. cikke szerint a két fél tanácskozni fog a két ország érdekeit érintő valamennyi komoly nemzetközi kérdésben, V. cikke szerint nem vesznek részt a másik fél ellen irányuló semmiféle szövetségben és akcióban, VI. cikke szerint pedig a barátság szellemében fejleszteni és erősíteni fogják gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolataikat.

1949. március 5. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testülete és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz.

1 16 17 18 19 20
585 találat