Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1949. május 25-29.

Prágában tartja a hatalomátvétel utáni első, összességében IX. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a Klement Gottwald által előterjesztett 10 pont alapján elfogadja a „szocializmus építésének fő irányvonalát”. A kongresszus hangsúlyozza az osztályharc kiélezésének, a marxista-leninista ideológia céltudatos terjesztésének, a nehézipar fejlesztésének, Szlovákia iparosításának és a mezőgazdaság szövetkezetesítésének szükségességét. A párt elnökévé ismét Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskýt választják; a 97 tagú KB-ban helyet kap többek között Major István, a KB 31 póttagja között pedig Fábry István.

Hibát talált?

Üzenőfal