Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1949. március 4.

Miután a létrehozandó magyar kultúregyesület kijelölt vezetőségének összetételével elégedetlen Fábry Zoltán nem vállalta el az elnöki megbízatást, a Magyar Bizottság Lőrincz Gyula, Major István és Fábry István összetételű küldöttsége a pártközpontban egyenesen Viliam Širokýval, az SZLKP elnökével egyeztet az egyesület elnökének személyéről. Široký azzal az indokkal, hogy reszlovakizált, elutasítja a küldöttség Major elnökké választására vonatkozó javaslatát, s Lőrinczet bízza meg az elnöki tisztség ellátásával.

Hibát talált?

Üzenőfal