Herczeg Gábor
Részletek
(* 1900. Szeged [Mo.], † 1968. London [Nagy-Britannia]) Író, szerkesztő. A két vh. között Csehszl.-ban élt, Pozsonyban elindította a Tavasz c. lapot, majd a Képes Világ és az Esti Újság főszerkesztője volt. – Fm. Frakkos hiénák (r., 1925; csehül is); Mámor (r., 1927); Déltől éjfélig (r., 1929); Excelsior cup (r., Lányi Gézával, 1930).
hérész
Részletek
A palócföldi lakodalom teljesen pontosan nem definiálható mozzanata. Egyes vidékeken a menyasszonyos háznál tartott vígasságot mondják ~nek (szemben a vőlegényes háznál tartott lakodalommal). Másutt a menyasszony vendégeinek éjfél körüli látogatását a vőlegényes házban jelenti a ~t. Jellegzetes attribútuma a ~korsó (gömöri fazekasság).
Hermélyi Viktor
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
Részletek
Hermélyi Viktor (SZM)
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein, körmöcbányai táj- és utcarészletein a Zemplényi-iskola hatása érezhető. 1948 után a Szlovák Képzőművészek Szövetségének területi kiállításainak rendszeres résztvevője volt. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Hernád (Hornád)
A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad...megnyit →
A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad...megnyit →
Részletek
A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad Kassán és Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szl.-t. 10 km hosszan határfolyó. Mo. területén ömlik a Sajóba. Jelentős a ~on épült Óruzsini-víztározó (Ružín). A folyó vízhozamát a tározóból leengedett vízmennyiséggel szabályozzák.
Hernád kft.
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket...megnyit →
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket...megnyit →
Részletek
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket ad ki. 2003-tól kiadója a Kassai Figyelő c. kulturális havilapnak. – Díj: Kassa város jó hírének öregbítéséért Kassa főpolgármesterének díja (2010). – Vezető: Havasi Angéla (2002); Havasi Péter (2010).
Hernádszentistván; Szentistván (Kostoľany nad Hornádom)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence É-i részén, a Hernád folyó jobb partján, Kassától É-ra. L: [1921] – 536, ebből 460 (85,8%) szlovák, 60 (11,2%) magyar; [2011] – 1202, ebből 1106 (92,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (91,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar. V: [2011] – 949 r. k., 26 gör. kat., 25 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. István-) temploma 1480-ban gótikus stílusban épült, 1774-ben rokokó-klasszicista stílusban alakították át. 1960-ban Sároskisfaluval (Malá Vieska) és Tapolcsánnyal (Tepličany) egyesítették Družstevná pri Hornáde néven, 2002 óta ismét önálló község.
Herz Sándor
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
Részletek
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a szlovákiai kommunista párt megalapításában, majd a CSKP losonci szervezetének elnöke volt. 1925 és 1929 között a CSKP szenátora volt a prágai nemzetgyűlés szenátusában. 1930-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték, de a büntetés végrehajtásától a CSKP segítségével sikerült megmenekülnie. 1930 augusztusában Moszkvába távozott. 1938-ban az NKVD letartóztatta és munkatáborba hurcolták. Rehabilitálására 1957-ben került sor. Losoncon utca, egykori lakóháza helyén emléktábla őrzi az emlékét.
Herzog Ignác
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
Részletek
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet töltött be a köztársaság kereskedelmi és gazdasági életében. Alelnöke volt a Csehszlovákiai Szeszfinomítók Egyesületének, a Középszlovenszkói Villamossági r.t.-nek, igazgatósági tagja a Szlovák Általános Hitelbanknak és tagja számos vállalat vezetőségének. Aktívan támogatta a magyar színpártoló egyesületet. 1926-ban a zsidó hitközség elnöke lett.
Hét
-> A Hét 4.
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
Részletek
A Hét egyik számának címlapja (FI)
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is szerkesztője volt (Bábi Tibor, Cselényi László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Lovicsek Béla, Mács József, Miklósi Péter, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Zs. Nagy Lajos). A lap 1995 ápr.-ában, a 17. számmal megszűnt. Később néhány kísérlet történt újraindítására (1996 tavaszán megjelent három szám, melyek főszerkesztője Lovász Attila, 1997 aug.-ában egy szám, melynek főszerkesztője Görföl Jenő volt). – Szerk. Egri Viktor (1956–1958), Szabó Rezső (1959–1961), Major Ágoston (1962–1975), Varga János (1975–1982), Strasser György (1982– 1989), Lacza Tihamér (1989–1995). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Tóth L.–Filep T. G. szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
Hetény (Chotín)
Részletek
Hetény − Ref. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).
Hetény – Lilla Galéria (GJ)
Hetény – háborús emlékmű (GJ)