Híd Vegyeskar
Részletek
hid
Kulturális és közművelődési énekkar és szervezet (Somorja, 1972). Az énekkar célja a zenei anyanyelv megőrzése, ápolása. Évente 8-9 alkalommal lép közönség elé. Gyakori résztvevője a galántai Kodály Zoltán Napoknak. – Vezető: Pokstaller László (1972); Hecht Anna (2000).
Hidas
-> Dunahidas; Hidas (Most pri Bratislave; Bruck)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1375, ebből 1024 (74,5%) német, 288 (20,9%) magyar, 51 (3,7%) szlovák; [2011] – 2144, ebből 1883 (87,8%) szlovák, 41 (1,9%) magyar, 1 (0,1%) német. A:...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1375, ebből 1024 (74,5%) német, 288 (20,9%) magyar, 51 (3,7%) szlovák; [2011] – 2144, ebből 1883 (87,8%) szlovák, 41 (1,9%) magyar, 1 (0,1%) német. A:...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1375, ebből 1024 (74,5%) német, 288 (20,9%) magyar, 51 (3,7%) szlovák; [2011] – 2144, ebből 1883 (87,8%) szlovák, 41 (1,9%) magyar, 1 (0,1%) német. A: [2011] – 1860 (86,8%) szlovák, 53 (2,5%) magyar, 3 (0,1%) német. V: [2011] – 1141 r. k., 85 ev., 18 gör kat., 1 ref. – 13. sz.-i német alapítású község, amelynek német lakosait a második vh. után kitelepítették Németországba, s helyükre közép- és észak-szlovákiai, főleg árvai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma a 14. sz. elején épült gótikus stílusban, később többször átépítették. 1938-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták az 1919-ig önálló, majd 1919–38 között Félhez tartozó Hideghét (Studené) községet.
Hidaskürt (Mostová)
Részletek
Hidaskürt − r. k. templom (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1606, ebből 1589 (98,9%) magyar, 10 (0,6%) szlovák; [2011] – 1595, ebből 1269 (79,6%) magyar, 283 (17,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1326 (83,1%) magyar, 235 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 1384 r. k., 53 ev., 4 ref., 2 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Nemesi kúriája a 17. sz. elején épült reneszánsz stílusban, gótikus alapokon álló barokk r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) templomát Esterházy Károly egri püspök építtette 1763-ban, a barokk kálvária szoborcsoportot 1760-ban, a klasszicista Szentháromság-oszlopot 1817-ben állították. Doboskúton 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és magyar tanítási nyelvű Középfokú Magán Szaktanintézettel rendelkezett, amely 1990-ben az akkori Csehszl. első magán szakmunkásképző iskolájaként jött létre. A korábban a párkányi akadémia kihelyezett részlegeként működő ~i Magán Kereskedelmi Akadémia 1999-ben önállósult.
Hidaskürt – emlékmű (GJ)
Hidaskürt – Széchenyi-emléktábla a szakközépiskolában (GJ)
Hideghéty Erzsébet
(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és...megnyit →
(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és...megnyit →
Részletek
(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és gyermekkönyveket fordított magyarra.
Hidegkút
-> Medveshidegkút; Hidegkút (Studená)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar, 29 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 257 r. k., 6 ref., 1 ev. – R. k. kápolnája és a hozzá tartozó fa harangtorony a 19. sz.-ban épült, Medvesalja népi kultúráját bemutató tájháza 1980-ban nyílt meg.
Hidvég
-> Ipolyhidvég; Hidvég (Ipeľské Predmostie)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar, 93 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 574 r. k., 5 ev., 5 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 19. sz. végén neogótikus, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1924-ben szecessziós stílusban épült. Határában hamvasztásos kelta sírokat tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Szt. Rita Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola) rendelkezett.
Hím (Chym)
1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
Részletek
1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 r. k., 67 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 18. sz.-ban barokk stílusban épült.
Himmler György
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és...megnyit →
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és...megnyit →
Részletek
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és Vidéke regionális havilap főszerkesztője volt. – Kitüntetések: a Széchenyi Társaság díja (1991), Rákóczi Emlékplakett (2004). – Fm. Párkány (1995); Párkány–Esztergomi Mária Valéria-híd (2004).
Híradó
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is...megnyit →
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is...megnyit →
Részletek
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is értékes forrásnak számít. Külső munkatársként is sok hazai író és publicista dolgozott a lapnak, közülük a pozsonyiak s a Pozsony környékiek élvezték a legnagyobb publicitást. Állandó munkatársa volt az Amerikában élő Reményi József, akinek írói pályája a Nyugatmagyarországi Híradóban indult. A lap gazdag művelődéstörténeti anyagát főleg Alapy Gyula, Benyovszky Károly, Haiczl Kálmán, Kemény Lajos és Kumlik Emil írták. – Szerk. Vutkovich Ödön, Arkauer István, Aixinger László.