Lexicon

Havasi József (TSZA)

(* 1947. ápr. 27. Kassa) Operaénekes, karmester. Alapiskolába és középiskolába a kassai magyar tannyelvű iskolákba járt. A pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán ének szakán végzett 1969-ben. A Kassai Állami Színház operatársulatában kórustagként majd szólistaként szerepelt. 1971–73 között a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben szolgált, majd visszatért a Kassai Állami Színházba. 1976 és 1986 között a kassai Szent Erzsébet-dóm egyházkarnagya. Egyházkarnagyként számos zenekari misét mutatott be a kassai székesegyház kórusával. 1987-től a kassai operaház mindmáig egyetlen magyar ajkú szólistája. Többször szerepelt a Kassai Thália Színház társulatában prózai és zenés szerepekben. Énekelt: Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban. 1973 őszén megalapította a kassai Csermely Kórust, amelynek máig a vezetője. A kassai premontrei templom karnagyaként is működik. – Főbb színházi szerepei: Krušina (Bedřich Smetana: Eladott menyasszony); Loredano (Giuseppe Verdi: A két Foscari); Sharples (Giacomo Puccini: Pillangókisasszony); Revírnik (Leoš Janáček: Príhody líšky bystroušky); Nabucco (Giuseppe Verdi: Nabucco); Schaunard (Giacomo Puccini: Bohémélet); Alcindoro (Giuseppe Verdi: Végzet hatalma); Márki Calatrava (Giuseppe Verdi: Traviata); Douphal báró (Gioacchino Rossini: Sevillai borbély); Bartolo, Tonio, Tadeo (Ruggero Leoncavallo: Komédiások); Korláthy gróf (Szirmai Albert: Mágnás Miska); Weps báró (Karl Zeller: Madarász); Király (Giuseppe Verdi: Aida); Zaremba (Oscar Nedbal: Lengyel vér); Notre Dame főpapja (Franz Schmidt: Notre Dame); Morales (Georges Bizet: Carmen); Frank (Johann Strauss: Denevér); Rigoletto (Giuseppe Verdi: Rigoletto); Angelotti (Giacomo Puccini: Tosca); Miniszter (Ifj. Johann strauss: bécsi vér); zeta (lehár ferenc: víg özvegy); erdész (antonín dvořák: rusalka); bíró (giuseppe verdi: álarcosbál). – Díjak, elismerések: Kassa város főpolgármesterének díja, 2008; Kassa Megye Önkormányzatának díja, 2011 – Ir. Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak]  (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Havasi Péter (csa)

(* 1950. febr. 11. Kassa) Szerkesztő, újságíró. Tanulmányait Kassán és Pozsonyban végezte: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (1965), Kassai Magyar Gimnázium (1968), szakérettségi könyvtáros szak (Kassa, 1970). 1971-ben a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, majd Kassán a Járási Művelődési Központ Felnőttképzési Osztályán dolgozott szakelőadóként, később a művészeti osztály vezetőjeként. – 1974-től tagja a Csehszlovák, majd a Szlovák Újságírók Szövetségének. Alapítója a Pinceszínpadnak. Kezdettől részt vesz az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál szervezésében és szakmai zsűrijében. 1990-ben alapító tagja volt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kassai alapszervezetének, melynek 1998-ig az elnöke volt. 1994–98 között Kassa Óváros önkormányzatának képviselője és a Kulturális Bizottság elnöke. 1995-től nyugdíjba vonulásáig a Patria Rádió kassai szerkesztőségében dolgozott. – 2003-ban megalapította a kassai székhelyű Hernád Magyar Lap- és Könyvkiadót. A Kassai Figyelő főszerkesztője. – Díjak: Gáspár Fejérpataky-Belopotocký emlékérem (1980); Magyar Újságírók Szövetsége Aranytoll életmű díja (2011); Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013); Szüllő Géza-díj (2015). – Fm. Havasi Péter–Halász György: Az elveszett város (2006); Bartal Károly Tamás: Aggodalommal, mégis reménységgel (társzerző, 2006); Nagy Géza: A titokzatos tokaji bor (társzerző, 2012); A Thália Színház 40 éve (társzerző).

Hecht Anna (csa)

(* 1949. júl. 24. Tejfalu) Karnagy, pedagógus, Dunaszerdahelyen a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematika−fizika szakon (1972). 1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. A somorjai, majd a dunaszerdahelyi zeneiskolát zongora tanszakon látogatta. 1993 nyarán Kecskeméten a Kodály Intézet nemzetközi karvezetőképző tanfolyamán Erdei Péternél, majd 1994-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanfolyamán Dobszay Lászlónál szerzett tanúsítványt. A somorjai gimnáziumban 1980-ban leánykart alapított, és 1992-ig vezette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának 1989-től tagja, a szoprán szólam énekese, majd 1992 januárjától szólamvezetője és vezetőségi tagja. 2006-ban a kórus elnökévé és ügyvezetőjévé választották. 1973-tól énekese és szólamvezetője, majd vezetője és karnagya a somorjai HÍD Vegyeskarnak. 1996-tól több választási cikluson át országos alelnöke, 1998−99-ben fél éven át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megbízott országos elnöke volt. A pedagógusszövetséget képviselve 1999-től 2006-ig a Szlovák Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának tagja volt. A bársonyos forradalom után két választási ciklusban Somorja város önkormányzati képviselője, 1990-től 1994-ig az oktatásügyi és kulturális szakbizottság vezetője. 2004−2006-ig a Nagyszombati kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója. – Díjak, kitüntetések: Csemadok Közművelődési Díj (2014); Gubcsi Lajos Ex Libris Díja (2014). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).

Hégli Dusan (ISZ)

(* 1971. okt. 3. Párkány) Muharay díjas koreográfus, rendező. A néptánc iránti elkötelezettségét szüleinek köszönheti, gyermekkorától táncolt a Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttesben. Tanulmányait a pozsonyi Művészeti Egyetem (VŠMU) koreográfus szakán, majd a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógus szakán folytatta. 1989-ben kezdett koreografálni, mára több mint 100 alkotás és 20 egész estés koreográfia fűződik a nevéhez. Számos televízióműsor és gálaműsor, valamint zenei kiadvány rendezője. 1992-től 1997-ig a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa. 1999-ben az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes igazgatója lett. 2000-ben létrehozta az Ifjú Szivek Táncszínházat, mely azóta is hivatásos társulatként működik. Nemzetközileg is elismert alkotó, koreográfus. Műsorait a hagyományos tánckultúra hiteles interpretálása és a dramaturgiai szerkezet átgondolt találkozása teszi művészivé. A zene, a színpadkép, a világítás és viselet éppoly meghatározó részei műveinek, mint az autentikus néptánc-formanyelv. 1989-től a szlovákiai magyar néptáncmozgalom aktív szereplője szervezőként, oktatóként, zsűritagként, gyűjtőként. A Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Fórumának alapító elnöke. Tevékenysége nagyban hozzájárult Szl. magyarlakta tájegységeinek külföldi megismertetéséhez. Főként Szl.-ban koreografál, de gyakran fordul meg neves magyarországi hivatásos együtteseknél is. Számos nyugat-európai országban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megfordult oktatóként, koreográfusként. 2010 és 2012 között a Radičová-kormány nemzeti kisebbségek kultúrájáért felelős tanácsadója volt. 2022-ben Imre Zoltán-díjat kapott. – Főbb koreográfiái: Bál (1993); Régi szokás szerint (1995); „Szép öregemberek” (2001); „Muzsikáltam én…” (2001); Honti igricek (2002); Magyar tánciskola (2004); Felföldi levelek (2005); Tánciskola 2. (2006); Kincses Felvidék (2006); Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára (2009); Ördög tánca (2010); a koppenhágai zenei világkiállítás nyitógálája – Womex 2012, Koppenhága; Hontalanítás (2013).