Hegy (Heď)
Részletek
1943-ban Vízkelethez csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Dudvág folyása között, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 236, ebből 227 (96,2%) magyar, 8 (3,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 206 r. k., 18 izr., 9 ev., 2 ref. – A 13. sz. elején épült román kori r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1915-ben megsemmisült; a Hegyi-kúriát a 17. sz. elején késő reneszánsz, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnáját 1753-ban barokk stílusban emelték.
Hegybeneéte (Heďbeneéte)
Részletek
1940-ben Hegyéte néven Töbörétével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 177 r. k., 28 ref., 8 izr.
Hegyentúl; Erdőhát (Záhorie)
Részletek
A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.
Hegyéte (Kútniky)
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
Részletek
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r. k., 83 ref., 31 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Balázsfa községet, 1960–90 között hozzá tartozott Pódatejed.
Hegyi (Zemplínske Kopčany)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 402, ebből 318 (79,1%) magyar, 57 (14,2%) szlovák; [2011] – 379, ebből 274 (72,3%) szlovák, 85 (22,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 254 (67,0%) szlovák, 105 (27,7%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 54 gör. kat., 21 ref. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1795-ben épült klasszicista stílusban, a 18. sz. végén emelt klasszicista ref. templomát 1900–06 között építették újjá. Határában, az 1960-ban, majd 1971–74 között végzett ásatások során a bükki kultúrához tartozó újkőkori. ill. réz- és római kori leleteket tártak fel.
Hegyközség
Olyan, önkormányzati jellegű közösség, amely a szőlőművelők érdekvédelmi szervezeteként működik. A hegytörvények alapján működtek, s élükön a hegymester, hegybíró állt. Azokat a tartozéktelepüléseket (szőlőskerteket, szőlőhegyeket) nevezzük ~nek, amelyeken szőlőművelés folyt, s az év bizonyos szakaszában (általában a nagyobb munkák idején) a szőlősgazdák huzamosabb ideig...megnyit →
Olyan, önkormányzati jellegű közösség, amely a szőlőművelők érdekvédelmi szervezeteként működik. A hegytörvények alapján működtek, s élükön a hegymester, hegybíró állt. Azokat a tartozéktelepüléseket (szőlőskerteket, szőlőhegyeket) nevezzük ~nek, amelyeken szőlőművelés folyt, s az év bizonyos szakaszában (általában a nagyobb munkák idején) a szőlősgazdák huzamosabb ideig...megnyit →
Részletek
Olyan, önkormányzati jellegű közösség, amely a szőlőművelők érdekvédelmi szervezeteként működik. A hegytörvények alapján működtek, s élükön a hegymester, hegybíró állt. Azokat a tartozéktelepüléseket (szőlőskerteket, szőlőhegyeket) nevezzük ~nek, amelyeken szőlőművelés folyt, s az év bizonyos szakaszában (általában a nagyobb munkák idején) a szőlősgazdák huzamosabb ideig ott is laktak. Ezekből a hegyközségekből olykor állandó lakhelyként szolgáló településrészek is kialakulhattak (pl. Kolta).
Hegysúr (Hrubý Šúr)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 450, ebből 444 (98,7%) magyar, 3 (0,7%) szlovák; [2011] – 756, ebből 457 (60,4%) magyar, 270 (35,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 455 (60,2%) magyar, 268 (35,4%) szlovák. V: [2011] – 605 r. k., 33 ref., 18 ev., 13 gör. kat. – 1847–48-ban klasszicista stílusban emelt r. k. (Szentháromság-) kápolnáját 1969-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Helemba (Chľaba)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123 (17,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 567 (81,6%) magyar, 93 (13,4%) szlovák. V: [2011] – 602 r. k., 8 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1769-ben késő barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. Határának a Helembai-hegységhez tartozó Ny-i részét 1966-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Előnyös földrajzi fekvésénél fogva az őskor óta folyamatosan lakott hely volt: közelében a gravetti kultúrához tartozó őskőkori leleteket, rézkori települést és sírt, valamint korai bronzkori és 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Henkey-Heckmann István
Részletek
Henkey-Heckmann István (csa)
(* 1913. ?, Kolozsvár, † ?) Karnagy, zeneszerző. A lévai római katolikus fiúiskola tanítója, a lévai dalárda tagja, majd Richter Ferenc karnagy halála után annak karnagya. 1926-ban Égi hárfák cím alatt római katolikus énekeskönyvet adott ki (ennek számos lapja üres, mert a cenzúra nem engedte meg a magyar szenteket dicsőítő egyházi énekek megjelenését). A lévai Katolikus Kör tagja volt. Az 1929-ben alakult és 1943-ig működő Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának vezető karnagya, majd 1942-től a lévai római katolikus óvoda és elemi iskola igazgatója volt. 1943 körül nevét Henkeyre változtatta. 1945 után elhagyta Lévát. – Ir. A „Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának” megalakulása és sikerekben gazdag működése. In: Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (2004).
Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több...megnyit →
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több...megnyit →
Részletek
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több kiadványuk jelent meg Kassa város nevezetes eseményeiről, személyiségeiről, templomairól, temetőiről és iparáról, az 1848–49-es magyar szabadságharc helyi és környékbeli emlékhelyeiről. Szemelvények, emlékek és emlékhelyek c. magyar és szlovák nyelvű kiadványt is megjelentetett az említett történelmi események helyi vonatkozású tényeiről, a szabadságharcban részt vett helyi magyarokról, szlovákokról, lengyelekről. További kiadványa a kassai régi temetőkkel és temetkezési helyekkel foglalkozik. Szlovák–magyar–angol nyelvű kiadványokban mutatja be Kassa templomait. Kiállításokat szervez. Dokumentumkiállítással egybekötött előadással emlékezett meg a társaság II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906-ban történt hazahozataláról, Kassa 1941-ben történt bombázásáról. Nem kis érdeme van a ~nak abban is, hogy 1998-tól a Fő utca egyik épületének homlokfalán elhelyezett szlovák–magyar–angol nyelvű emléktábla emlékeztet a város egyik nagy szülöttére, Gerster Bélára, a Korinthoszi-csatorna tervezőjére, a Panama-csatorna társtervezőjére és több más jelentős létesítmény építőjére.