Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 114 – Szlovákiai Magyar Adatbank
csütörtök, április 30, 2026

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 … 112 113 114 115 116 … 1 223
1223 találat
16 aug 2007

1923. február 27. : Ungváron kongresszust tartott a Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt (Brascsajko–Volosin-párt). Határozatban mondták ki: 1.követelik az autonómiát; 2.a földreform sürgős végrehajtását; 3.tiltakoznak minden olyan kísérlet ellen, ami veszélyeztetné a szojm kárpátorosz jellegét; 4.készek együttműködni minden olyan ruszin párttal, melyek „nem harcolnak nyelvünk és vallásunk ellen”; 5.hajlandók respektálni a nemzeti kisebbségek jogait, „ha azok nem törnek népünk elnyomatására”.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeUzshorod / Ungvár / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / mezőgazdaság
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
Év1923
Rövid URL
ID238462
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1923. február 8. : A Ruszinszkói Magyar Hírlap azt közölte, hogy a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége „amíg a ruszin politika teljes kibontakozását nem látja és különösen a megalakulás stádiumában levő második ruszin blokk álláspontját nem ismeri, nem nyilatkozik arra nézve, hogy a pártszövetség ellen vagy mellett lesz-e ennek az alakulásnak”. – A 25. sz. kormányrendelet szabályozta a kárpátaljai állami nép- és polgári iskolai tanszemélyzet bér- és nyugdíjilletményét. – Petőfi Sándorra emlékeztek Bustyaházán. Az ünnepi beszédet Peleskey Sándor viski református lelkész tartotta.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Petőfi Sándor / csehszlovák rendeletek / elemi, polgári iskola / magyar pártszövetség / Viskovo / Peleskey Sándor / Bustyaháza / Bustina / Visk / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésViskó [Vyškovce]
Év1923
Rövid URL
ID238446
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1923. február közepe : A ruszin pártokban kialakult erőviszonyok: Volosin és Brascsajko pártja (Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt) kormánytámogató blokkot alakított, velük szemben Beszkid, Kaminszki, Gagatkó és Mocskos pártjai Egyesült Ellenzéki Ruszin Pártok néven csak feltételekkel hajlandó a kormánynyal együttműködni: jelöljék ki Ruszinszkó és Szlovenszkó között a végleges határokat, nevezzenek ki ruszin kormányzót, írják ki Ruszinszkóban is a választásokat a csehszlovák parlamentbe, távolítsák el az exponált tisztviselőket, az iskolai és a nyelvi kérdésben döntsön a ruszin nép, ne támogassák a Proszvita Egyesületet, nyújtsanak anyagi támogatást a görög katolikus papságnak.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkehatárkérdés / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / csehszlovák, szlovák / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / nyelvkérdés / csehszlovák választások / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / Mocskos Iván
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
Év1923
Rövid URL
ID238459
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1923 folyamán : Haba Ferenc Kárpátalján elindította a magyar cserkészmozgalmat. A szokásos évi táborozás színhelye Rahó vidéke (Szlovenszkóban Rozsnyó). (Az ország három cserkészkerületre oszlik: cseh-morva, szlovenszkói és kárpátaljai. A kárpátaljai cserkészkerület keleti és nyugati tagozattal rendelkezik, cseh/szlovák, ruszin/ukrán, zsidó és magyar alosztályok működnek. Magyar cserkészcsapat alakult az évtizedben Ungváron, Beregszászban, Munkácson, Nagyszőlősön, Huszton. A magyar cserkészújság a Losoncon megjelenő A Mi Lapunk.) – Rahón ruszin állami polgári iskola nyílt (1927-től cseh párhuzamos osztályokkal). – Új lapok indultak: Ungváron a Grimász (szerkesztő: Kreisler Géza) és a &#1057&#1086&#1077&#1072 (Bagoly) című élclapok, a Színházi Újság (szerkesztő: Orosz Lajos), a Slovan, a Csehszlovák Nemzeti Tanács kárpátaljai tagozatának orgánuma; Munkácson a Szeretet Bertók Béla kárpátaljai református püspök szerkesztésében. – Ungváron volt kiállítása Boksay József, Ijjász Gyula, Kutlán István, Spaláné Beneš Miláda kárpátaljai festőművészeknek. – Ungváron vendégszerepelt Somlay Artúr és Beregi Oszkár budapesti színművész, Basilides Mária, a budapesti Operaház tagja. – Megindult a Kárpátaljai magyar Gazda-naptár. Szerk.: Jaross Gyula, Bakó Gábor, Danelik János. Földesi ny., Užhorod–Ungvár. – Megjelent: Földessy Sándor: A Pók. Tragikomédia. Nagy Jenő, Beregszász–Berehovo; Mécs László: Hajnali harangszó. S. a. r. Rácz Pál. Borító: Fodor Béla. Földesi ny., Ungvár Tamás Mihály: Novelláskönyv. Kassai Kazinczy Társaság kiadása, Beregszász Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. Kálvin ny., Beregszász Szerényi Ferdinánd: Magyar sorsunk tükre. Levelek a magyar néphez. 1.r. /A Néplap Könyvtára, 1./ Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod; Vaszócsik Gyula: A szlávpolitika és Podkarpatszka Rusz. Szociológiai tanulmány. Ungmegyei ny., Užhorod Vaszócsik Gyula: A fascizmus lényege, az emberiség jövője Csehszlovákiában. Uo.; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Szent Erzsébet ny., Kassa Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Apostol Nyomda Rt., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Petőfi Sándor / Turócszentmárton / Martin / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / himnusz / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Szabó Lajos / Prága / Tiszaásvány / nőkérdés / Brünn / egészségügy / Ungvár / Nagy Jenő / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Lám Elemér / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / György Endre / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Gagatko Andrij / cserkészet / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Zápszony / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Pesek J. / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Hodinka Antal / Viskovo / Peleskey Sándor / Salánk / Salanki / Doszifej / Szatmár / Bátyu / Batyove / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Árky Ákos / Isaák Imre / Sütő Áron / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Szabó Eumén / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Kavasch Ernő / Boksay József / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Szerednye / Fibiger Sándor / Biki Ferenc / Beregi Oszkár / Ijjász Gyula / Freund Benő / Spányi Artúr / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Hetyen / Kisdobrony / Mala Dobrony / Kisharangláb / Haranglab / Barkaszó / Barkaszove / Bustyaháza / Bustina / Ekkel Lajos / Guttmann Emánuel / Szavvatij / Sztankai Gyula / Suba György / Demjén András / Hetey Bertalan / Meisels László / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Nemes József / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Ruszin Nemzetvédelmi Tanács / Antalovszkij V. / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Duchnovics Alekszandr / Caregrád / Konstantinápoly / Benjámin / Novák Endre / Nuszer Lajos / Minaj / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Tiszaágtelek / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Eszeny / Korláthelmec / Holmec / Komáromy Lajos / Komjáthy Gábor / Podhering / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Kosvanec Jaroszlav / Baán Mihály / Telmányi Emil / Boromissza Tibor / Vámos István / Szentgyörgyi Adolf / Malypetr Jan / Brno / Bechyně Rudolf / községi / Malina Sztaniszlav / Szevasztopol / Rozsypal Antonín / Méray Ádám / Riskó Béla / Csokonai Vitéz Mihály / Vaszócsik Gyula / Somlay Artúr / Spaláné Beneš Miláda / Basilides Mária / Danelik János / Fodor Béla / Földessy Sándor / Haba Ferenc / Kreisler Géza / Kutlán István / Orosz Lajos / Péter Mihály / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Léva / Érsekújvár / Kassa / Losonc / Rozsnyó / Levice / Nové Zámky / Rožňava / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Visk / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Románfalva [Rumanová] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Turócszentmárton [Martin] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1923
Rövid URL
ID238675
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1923. január : Ungváron járt Petrogalli Oszkár, a Szlovenszkói Szövetkezett Ellenzéki Magyar Pártok Központi Irodájának igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePetőfi Sándor / Uzshorod / Huszt / Ungvár / Beregszász / Berehove / ipar, kereskedelem / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / ünnepek, évfordulók / Zápszony / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Bátyu / Batyove / Borzsa-völgyi Gazdasági Vasút / Szlovenszkói és Ruszinszkói Vaskereskedők Országos Szövetsége / Freund Benő / Spányi Artúr / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Hetyen / Kisdobrony / Mala Dobrony / Kisharangláb / Haranglab / Barkaszó / Barkaszove / Petrogalli Oszkár / sajtó / Érsekújvár / Nové Zámky / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésEperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Somszeg [Vieska]
Év1923
Rövid URL
ID238440
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
20 febr 2008

1923. január 1. : Szlovákiában hatályba lép a 126/1920. sz. törvény, amely végleg felszámolja a történelmileg kialakult, még a magyar időkből örökölt ősi vármegyerendszert. A közigazgatási törvény Szlovákia területét hat nagyzsupára osztotta. Ezek székhelyei a következő városok: Pozsony, Nyitra, Turócszentmárton, Zólyom, Liptószentmiklós, Kassa.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260885
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
16 aug 2007

1923. január 1-jétől : a Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonából a csehszlovák állam kezelésébe került a Borzsa-völgyi Gazdasági Vasút.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeipar, kereskedelem / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Borzsa-völgyi Gazdasági Vasút
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
Év1923
Rövid URL
ID238425
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1923. január 14. : A bortermelők országos kongresszusát tartották Beregszászban, hogy megvitassák az egyre növekvő „borkrízisből” való kilábalás lehetőségeit. „A bor a mi kenyerünk!” – Beregszászban „a nagy sikerre való tekintettel” „megismételték” a Petőfi-ünnepség teljes programját.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePetőfi Sándor / Beregszász / Berehove / borászat, szőlészet
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
Év1923
Rövid URL
ID238431
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
20 febr 2008

1923. január 17–18. : Az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt Léván megrendezi ún. második országos pártnapját. Ezen Szent-Ivány József országos pártvezér mindjárt az első napon terjedelmes politikai programbeszédet mond. Kitér a háborús felelősségnek igencsak vitatható, csak a győztesek által megállapított kérdésére is, és azt szemenszedett hazugságnak nevezi. Tántoríthatatlan meggyőződésünk – fejtegeti Szent-Ivány –, hogy az a világraszóló hazugság, melyet a magyar nemzetnek a háború felidézésében való bűnrészességéről a világba dobtak, hogy lehetővé tegyék a bosszút lihegő ellenségeink rettenetes békéjét, nem marad megtorlás nélkül, és vissza fog ütni azokra, akik ennek a hazugságnak a védelme alatt a központi hatalmak vezető nemzeteit a romlásba, az elnyomásba, a szolgaságba kergetik. Semmikor sem fogjuk egyetlen pillanatra sem feladni a reményét annak, hogy a magyar nemzet újjáéledése bekövetkezik, szabadsága visszatér és hatalma olyan lesz, amilyen megilleti a nemzetek mindegyikét a civilizált világ bármely részén. Ez a reménységünk adja meg nekünk az erőt a küzdelmünk útján támadó nehézségek elhárítására, ez acélozza meg idegeinket, ez fokozza kedvünket – szögezi le lévai beszédében Szent-Ivány József.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260891
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 … 112 113 114 115 116 … 1 223
1223 találat