Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. február közepe

A ruszin pártokban kialakult erőviszonyok: Volosin és Brascsajko pártja (Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt) kormánytámogató blokkot alakított, velük szemben Beszkid, Kaminszki, Gagatkó és Mocskos pártjai Egyesült Ellenzéki Ruszin Pártok néven csak feltételekkel hajlandó a kormánynyal együttműködni: jelöljék ki Ruszinszkó és Szlovenszkó között a végleges határokat, nevezzenek ki ruszin kormányzót, írják ki Ruszinszkóban is a választásokat a csehszlovák parlamentbe, távolítsák el az exponált tisztviselőket, az iskolai és a nyelvi kérdésben döntsön a ruszin nép, ne támogassák a Proszvita Egyesületet, nyújtsanak anyagi támogatást a görög katolikus papságnak.

Hibát talált?

Üzenőfal