Szentiváni Kúria
1930 és 1931 közötti csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által összehívott írók az ő liptószentiváni (Liptovský Ján) kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó létrehozása volt. Ez...megnyit →
1930 és 1931 közötti csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által összehívott írók az ő liptószentiváni (Liptovský Ján) kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó létrehozása volt. Ez...megnyit →
Részletek
1930 és 1931 közötti csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által összehívott írók az ő liptószentiváni (Liptovský Ján) kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó létrehozása volt. Ez anyagiak hiányában és a két magyar ellenzéki párt átmeneti viszálya miatt nem valósult meg, de a tervezett irodalmi folyóirat Magyar Írás címmel létrejött. Az első találkozón Móricz Zsigmond is részt vett, s cikket írt róla a Nyugatba.
Szentmihályfa; Mihályfa (Michal na Ostrove)
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 715 r. k., 47 ref., 15 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 14. sz. második felében gótikus stílusban épült, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940–60 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Csécsénypatony. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Szentmihályfa történelméből (2003).
Szentpétery Ádám
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
Részletek
Szentpétery Ádám (SZM)
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán plasztikus képek szakon. 1984-óta rendszeresen kiállít. Restaurátori munkái pl.: a poprádi Szent Egyed-templom presbitériuma (1993) és a jászói Premontrei Apátság könyvtára (1994–1996) freskóinak helyreállítása. 1994-ben és 1996-ban díjat nyert a przemyśli Nemzetközi Festészeti Biennálén. Rozsnyón, ill. Kassán él.
Szentpétery Aranka; Szentpétery Ari
(* 1933. dec. 9. Királyhelmec - † 2023. jan. 19.) Színész. 1953-ban került az Állami Faluszínház magyar tagozatához színésznek Pozsonyba, ahonnan annak megszűnése után, 1960-ban fölvették a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek – ill. jogutódjának, a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig tagja...megnyit →
(* 1933. dec. 9. Királyhelmec - † 2023. jan. 19.) Színész. 1953-ban került az Állami Faluszínház magyar tagozatához színésznek Pozsonyba, ahonnan annak megszűnése után, 1960-ban fölvették a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek – ill. jogutódjának, a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig tagja...megnyit →
Részletek
Szentpétery Aranka (SZM)
(* 1933. dec. 9. Királyhelmec – † 2023. jan. 19.) Színész. 1953-ban került az Állami Faluszínház magyar tagozatához színésznek Pozsonyba, ahonnan annak megszűnése után, 1960-ban fölvették a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek – ill. jogutódjának, a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig tagja maradt. Számos hangjáték közreműködője; szlovák és cseh filmekben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Juna Lister (Ernest Dudley–Arthur Vatkyn: Rejtélyes körülmények között); Rebecca Nulse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Canina (Ben Johnson: Volpone); Klára (Eugene Michel Labiche: Olasz szalmakalap); Bomba Lili (Csiky Gergely: Bomba Lili); Kerítőnő (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Kéz kezet mos); Özvegyasszony (William Shakespeare: Makrancos hölgy); Curleiné (John Steinbeck: Egerek és emberek); Cira Pirosak (Fejes Endre: Rozsdatemető); Perette (Robert Thomas: Nyolc nő); Francia nevelőnő (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője); Fordné (William Shakespeare: A windsori víg nők); Polgármesterné (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Cecília Peachum (Bertolt Brecht: Koldusopera); Gertrúde (Carlo Goldoni: A legyező); Groce Azarra (Luigi Pirandello: Liola); Láng Szerafine (Csiky Gergely: Nagymama); Maude (Colin Higgins–Görgey Gábor–Fényes Szabolcs: Maude és Herold); Marosiné (Molnár Ferenc: Doktor úr); Olimpia Remington (Vlagyimír Majakovszkij: Gőzfürdő); Zsófia (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Retteginé (Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenes Iván: A szabin nők elrablása); Anya (Arthur Miller: Kanyargó időben); Cs. Bruckner Adelaida (Örkény István: Macskajáték). – Film: Utolsó az ABC-ben (cseh film); Szomszédok (szlovák TV sorozat) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szép Szó Irodalmi Színpad
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott...megnyit →
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott...megnyit →
Részletek
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott Kassa kulturális életében és a szlovákiai magyar színjátszó mozgalomban. A Jókai Napok rendszeres szereplője és többszöri győztese volt.
Szepeshely; Szepeskáptalan (Spišská Kapitula)
Részletek
Szepeshely − Szt. Márton székesegyház tornyai, háttérben a Szepes vára (GJ)
1948-ban Szepesváraljához csatolt község a Lőcsei járásban, a Lőcsei-hegység és a Hernád-medence határán, a Szepesváraljától Ny-ra fekvő Szt. Márton-hegyen. L: [1921] – 208, ebből 149 (71,6%) szlovák, 40 (19,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 184 r. k., 15 ev., 5 izr., 4 gör. kat. A mai napig fallal körülvett, s mindössze egy utcából, a püspöki székesegyházból, a püspöki palotából, a papnevelő intézetből és a kanonokházakból álló egykori egyházi város 1776 óta a szepesi püspökség székhelye. A kéttornyú Szt. Márton székesegyház legrégibb részei 1245–73 között épültek román stílusban, a 15. sz.-ban gótikus csarnoktemplommá alakították át, s 1488–93 között építették hozzá a Szapolyai család temetkezési helyéül szolgáló Szapolyai-kápolnát, 1706-ban pedig a barokk sekrestyét. A püspöki palota 1652-ben reneszánsz stílusban épült, 1753–66 között barokkosították; a gótikus eredetű kanonokházakat 1776-ban barokk stílusban alakították át.
Szepeshely − Szapolyai-kápolna (GJ)
Szepesmegyei Történelmi Társulat
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a...megnyit →
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a...megnyit →
Részletek
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a 3., 4. és az 5. vegyes (magyar–német–szlovák) nyelvű, a 6. pedig teljesen német nyelvű volt. – Ir. Szalatnai Rezső: Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).
Szepessi Miksa; Szepessy
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
Részletek
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az 1918-as államfordulat után a Kassai Napló főszerkesztője lett. Munkatársainak a legjobb emigráns újságírókat-írókat (Ignotus, Jarnó József, Szende Pál, Simándy Pál, Földes Sándor) nyerte meg, s a hazai utánpótlást is nagy gonddal nevelte. 1933 után a Magyar Újság kassai szerkesztője volt, s ügyvédi irodát is nyitott. A második vh. idején faji üldözöttként koncentrációs táborba hurcolták. – Újságírói-szerkesztői munkája mellett alkalmi kiadványokat szerkesztett s műfordítással is foglalkozott. – Fm. Szepessi Miksa–Kerekes György szerk.: Hölgyek albuma (évkönyv, 1924); A kassai főiskolás sport. In: A Kassai Atlétikai Club jubiláris évkönyve 1903–1923 (1924); A Kassai Napló almanachja az 1927. évre (szerk.); Kassa kereskedelme és ipara az utolsó ötven év alatt (Kerekes Györggyel, 1941). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra ötven éve Kelet-Szlovákiában (1968); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1938 (mon., 1986); Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Szepessy Sándor; Seidl
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s...megnyit →
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s...megnyit →
Részletek
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s német nyelvű kiadványai is voltak. Szepessy Sándor néven főszerkesztője volt az 1936 és 1938 között szórványosan megjelenő honismereti folyóiratnak, a Szülőföldünknek. – Fm. Eszterág – Egy gólya története (mese, é. n.); Idegen szavak zsebszótára (é. n.); A magyar helyesírás zsebszótára (1940).
Szepesváralja (Spišské Podhradie; Kirchdrauf)
Város a Lőcsei-járásban, a Lőcsei-hegység D-i lejtőin, a Hernád-medence ÉK-i részén, Lőcsétől K–DK-re. L: [1921] – 2993, ebből 1952 (65,2%) szlovák, 444 (14,8%) német, 342 (11,4%) zsidó, 180 (6,0%) magyar; [2011] – 4078, ebből 3410 (83,6%) szlovák, 170 (4,2%) roma, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Város a Lőcsei-járásban, a Lőcsei-hegység D-i lejtőin, a Hernád-medence ÉK-i részén, Lőcsétől K–DK-re. L: [1921] – 2993, ebből 1952 (65,2%) szlovák, 444 (14,8%) német, 342 (11,4%) zsidó, 180 (6,0%) magyar; [2011] – 4078, ebből 3410 (83,6%) szlovák, 170 (4,2%) roma, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Szepes vár (GJ)
Város a Lőcsei-járásban, a Lőcsei-hegység D-i lejtőin, a Hernád-medence ÉK-i részén, Lőcsétől K–DK-re. L: [1921] – 2993, ebből 1952 (65,2%) szlovák, 444 (14,8%) német, 342 (11,4%) zsidó, 180 (6,0%) magyar; [2011] – 4078, ebből 3410 (83,6%) szlovák, 170 (4,2%) roma, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3223 (79,0%) szlovák, 339 (8,3%) roma, 2 (0,1%) magyar, 1 (0,02%) német. V: [2011] – 3133 r. k., 116 gör. kat., 26 ev. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. A szepesi szász városok egyike volt. Az 1876-tól rendezett tanácsú város 1922-ben elvesztett városi rangját 1990-ben kapta vissza. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. A főterén álló gótikus eredetű r. k. (Szűz Mária-) templomát a 13. sz.-ban emelték, mai klasszicista külsejét az 1824–29 közötti átépítés során kapta. Az irgalmasok temploma és kolostora 1643–58 között, empire stílusú ev. temploma 1799–1808 között, neoklasszicista zsinagógája 1905-ben, a reneszánsz Városháza 1546-ban épült. Temetőjében található az 1849. febr. 5-i branyiszkói csata emlékműve. A város fölötti gránittetőn láthatók Szepes vármegye egykori székhelyének, Szepes várának romjai. Az 1983 óta látogatható romot, amely Szl. legnagyobb, 3 ha kiterjedésű várromja, az UNESCO 1993-ban a világörökség részévé nyilvánította. A város határában mésztufát bányásznak, a Drevenik nevű mésztufahegy 1959 óta 73,6 ha-on természetvédelmi terület. – 1948-ban ~hoz csatolták Szepeshelyet, 1991-ben Kattony (Katúň) községet.
Szepes vár (GJ)
Szepesy László
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt....megnyit →
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt....megnyit →
Részletek
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt. Cikkei, kritikái A Mi Lapunkban, Indulásban, Magyar Napban s főként a Korunkban láttak napvilágot.
Széplakapáti (Opátska)
Részletek
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált.
Szepsi (Moldava nad Bodvou; Moldau)
Részletek
Szepsi − r. k. templom (MÁ)
Város a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Kassától DNy-ra. L: [1921] – 2007, ebből 1769 (88,1%) magyar, 101 (5,0%) szlovák; [2011] – 11 068, ebből 4683 (42,3%) szlovák, 3279 (29,6%) magyar, 1085 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 4314 (39,0%) magyar, 3492 (31,6%) szlovák, 1156 (10,4%) roma. V: [2011] – 6891 r. k., 927 ref., 240 gör. kat., 96 ev. – Egykor borkereskedelméről híres mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1964-ben kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. R. k. (Szentlélek-) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz. végén barokk-klasszicista stílusban alakították át; klasszicista stílusú ref. templomát 1773-ban emelték, tájháza 1990-ben létesült. A Csemadok a helyi születésű Szepsi Csombor Márton (1595–1623) ref. prédikátor, író emlékére 1987 óta évente megrendezi a városban a Szepsi Csombor Márton Napokat, 2000 óta itt rendezi meg az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált, 2005 óta pedig a Fábry Zoltán Napokat is. 1992-től Údolie Bodvy–Bódvavölgye címmel kétnyelvű regionális lapja jelenik meg. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal, valamint közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szakközépiskolával rendelkezett. Iparágai közül a fafeldolgozó, gép- és építőanyag-ipar jelentős. – 1986-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Bodolót, 1986–90 között hozzá tartozott Makranc.
Szepsi – Főtér (GJ)Szered (Sereď)
Részletek
Szered − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó jobb partján,Galántától É-ra. L: [1921] – 5360, ebből 3900 (72,8%) szlovák, 702 (13,1%) magyar, 520 (9,7%) zsidó, 188 (3,5%) német; [2011] – 16 235, ebből 14 759 (90,9%) szlovák, 305 (1,9%) magyar, 143 (0,9%) roma, 110 (0,7%) cseh és morva, 5 (0,03%) német, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 679 (90,4%) szlovák, 319 (2,0%) magyar, 151 (0,9%) roma, 112 (0,7%) cseh, 9 (0,1%) német, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 10 473 r. k., 251 ev., 26 ref., 24 gör. kat., 6 izr. – Hajdan magyar lakosságú mezőváros, a Vágon áruikat szállító árvai és liptói tutajosok lerakodóhelye volt. Magyar lakossága a 19. sz.-tól kezdve beolvadt a nagyszámban betelepülő szlovákságba. A 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza, 1949–60 között járási székhely volt. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1781-ben barokk-klasszicista stílusban épült; az egykori semptei vízivár helyén a 18. sz. közepén emelt Esterházy-kastélyt 1840-ben empire stílusban alakították át, Városi Múzeuma 2004-ben létesült. A határában végzett ásatások során rendkívül gazdag, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori temetőt tártak fel. A 20. sz. második felében itt működött Szl. egyetlen nikkelkohója, jelenleg jelentékeny pezsgő-, cukor- és malomiparral rendelkezik. – 1944-ben ~hez csatolták Alsócsöpönyt és Középcsöpönyt (Stredný Čepeň), 1964-ben Felsőcsöpönyt (Horný Čepeň), 1971–90 között hozzá tartozott Alsószerdahely (Dolná Streda).
Szeredai Gruber Károly
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914);...megnyit →
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914);...megnyit →
Részletek
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914); A knídoszi lány (v., 1929).
Szeredás
Részletek
Keresztényszocialista szellemiségű független társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap (Kassa, 1931 okt.–1932 febr.). – Szerk. Lauschmann Ottó.
Szerényi Ferdinánd
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben...megnyit →
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben...megnyit →
Részletek
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben tanított. 1918-tól publikált. Bár nem volt ellenzéki beállítottságú, írásaiban mégis objektíven elemezte a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetét. Az 1920-as években a Néplap és a Magyar Iskola szerkesztője; később a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak egyik alapítója, a Magyar Figyelő felelős szerkesztője. 1934-ben összeállította a csehszlovákiai magyar tanítók almanachját (700 magyar tanító fényképével). – Fm. Tennivalók a falun (előadások, Jarnó Józseffel, 1932); Bene község jelene és múltja (szociográfiai tan., Mónus Gyulával, 1934).
Szeszta (Cestice)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Csécsi- és az Ida-patak folyása között, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 635, ebből 439 (69,1%) magyar, 187 (29,4%) szlovák; [2011] – 824, ebből 464 (56,3%) szlovák, 312 (37,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (57,8%) magyar, 295 (35,8%) szlovák. V: [2011] – 373 r. k., 270 ref., 95 gör. kat., 4 ev. – Gótikus eredetű r. k. (Nepomuki Szt. János-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították, késő klasszicista ref. temploma 1850–67 között, klasszicista gör. kat. (Védelmező Szűz Mária-) temploma 1877-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szete (Kubáňovo)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 213 (72,2%) magyar, 66 (22,4%) szlovák. V: [2011] – 242 r. k., 2 ev., 1 ref. – Barokk stílusú r. k. (Szt. László-) temploma 1737-ben épült, falumúzeuma 2002-ben nyílt meg.
Szevasz Színház
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter...megnyit →
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter...megnyit →
Részletek
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter rendezte, s ő a dramaturgja/színpadra alkalmazója műsorra tűzött darabjaiknak is.
Szfinksz
Részletek
Grafológiai folyóirat (Pozsony, 1920. máj. 1.). Egy száma jelent meg. – Szerk. Szilárd Rezső.
Szigeti László 1.
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív...megnyit →
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív...megnyit →
Részletek
Szigeti László − publicista (FI)
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív politikai szerepet vállalt; 1992-ben megalapította és azóta is vezeti a Kalligram Könyvkiadót. Elbeszéléseivel, irodalom- és színikritikáival, interjúival az 1970-es években jelentkezett. A Kalligram igazgatójaként jelentős szerepet vállal a közép-európai nemzetek közötti szellemi, kulturális és irodalmi kapcsolatok elmélyítésében. Főbb díjai, kitüntetései: Szabad Sajtó Díj (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2001); A Tomáš Garrigue Masaryk Érdemrend I. fokozata (2003); A Lengyel Köztársaság Lovagi Keresztje (2006); Ľudovít Štúr Érdemrend I. fokozata (2018). Dunaszerdahelyen él. – Fm. Csendek útjain (publicisztika, 1990); Zsebcselek (interjú Hraballal, 1992, 1995, 2004; cseh nyelven 1990); Párbeszédkísérlet (interjú Mészöly Miklóssal, 1999); Olyan országban élek… (interjú Bugár Bélával, 2004).
Szigeti László 2.
(* 1957. aug. 3. Dunamocs - † 2022. febr. 02. Párkány) Középiskolai tanár, politikus. A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet (1981). 1981–1994-ben a párkányi magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 1993-ban lett az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja, 1994–1998-ban parlamenti képviselője. 1998-tól...megnyit →
(* 1957. aug. 3. Dunamocs - † 2022. febr. 02. Párkány) Középiskolai tanár, politikus. A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet (1981). 1981–1994-ben a párkányi magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 1993-ban lett az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja, 1994–1998-ban parlamenti képviselője. 1998-tól...megnyit →
Részletek
Szigeti László − politikus (GJ)
(* 1957. aug. 3. Dunamocs – † 2022. febr. 02. Párkány) Középiskolai tanár, politikus. A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet (1981). 1981–1994-ben a párkányi magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 1993-ban lett az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja, 1994–1998-ban parlamenti képviselője. 1998-tól a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője. 1998–2006-ban oktatási államtitkár, 2006 ápr.–jún. oktatási miniszter. 2006–2010 között az MKP oktatási alelnöke, parlamenti képviselő, majd a párt oktatási és kulturális alelnöke, 2012-től az MKP országos tanácsának elnöke. 2018-ban megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.
Szíjjártó Jenő
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
Részletek
Szíjjártó Jenő (SZM)
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964). 1951–1954 a Csehszlovák Rádió pozsonyi zenei szerkesztője. 1954–1984 között a Népművelési Intézet szakelőadója, később a Szlovák Rádió zenei rendezője. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott. Kórusműveket, dalokat komponált különböző együttesek (köztük az Ifjú Szivek) számára. 2007-ben posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. Zene és lélek címmel 2008-ban dokumentumfilm készült róla. Emlékezete megőrzésére Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület alakult. – Fm. 100 szlovákiai magyar népdal (Ág Tiborral, 1958); Virágok vetélkedése (válogatás népzenei gyűjtéséből, 2001, 2008); Vokális művek (CD, 2002); Válogatott művei (CD, 2006); Megzenésített gyermekversek (2008).
Sziklay Ferenc
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
Részletek
Sziklay Ferenc (FI)
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy ideig a kassai Esti Újság szerkesztője, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) keretén belül létrehozott kultúrreferátus vezetője volt. Meghatározó szerepet játszott a két vh. közötti szlovákiai magyar közművelődési intézményrendszer kialakításában (1923-ban újjászervezte a kassai Kazinczy Társaságot, 1928-ban megszervezte a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet, továbbá részt vett a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, valamint a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség megalakításában stb. 1938 nov.-étől haláláig a kassai tankerület főigazgatója volt. Hagyatéka nagyrészt máig feldolgozatlan. – Fm. Hangzatka (r., 1924); A fekete ember (r., 1926); A világ ura (tudományos-fantasztikus r., 1929); A jöttment (r., 1932); Hová? (tudományos-fantasztikus r., 1934); Mikor az óra üt (r., 1943). – Ir. Sziklay László: Egy kassai polgár emlékei (életrajz, 2002).
Szikora György
(* 1947. márc. 2. Tardoskedd, † 2005. dec. 12. Pozsony) Válogatott labdarúgó, edző. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1965). A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett edzői oklevelet (1982). Első osztályú csapatokban (Inter Bratislava, ČH Bratislava, DAC Dunaszerdahely), ill. Bécsben játszott. 21-szer volt csehszlovák...megnyit →
(* 1947. márc. 2. Tardoskedd, † 2005. dec. 12. Pozsony) Válogatott labdarúgó, edző. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1965). A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett edzői oklevelet (1982). Első osztályú csapatokban (Inter Bratislava, ČH Bratislava, DAC Dunaszerdahely), ill. Bécsben játszott. 21-szer volt csehszlovák...megnyit →
Részletek
(* 1947. márc. 2. Tardoskedd, † 2005. dec. 12. Pozsony) Válogatott labdarúgó, edző. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1965). A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett edzői oklevelet (1982). Első osztályú csapatokban (Inter Bratislava, ČH Bratislava, DAC Dunaszerdahely), ill. Bécsben játszott. 21-szer volt csehszlovák válogatott. Később számos első- és másodosztályú labdarúgó csapat edzőjeként tevékenykedett. – Ir. Batta György: Szikora, a fehér Pelé (életrajz, 1995).
Szilas (Brestovec)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 293, ebből 292 (99,7%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 473, ebből 450 (95,1%) magyar, 10 (2,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 452 (95,6%) magyar, 11 (2,3%) szlovák. V: [2011] – 299 r. k., 89 ref., 3 gör. kat.
Szilassy Béla
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy...megnyit →
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy...megnyit →
Részletek
Szilassy Béla (FI)
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy évvel később a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gazdák Szövetségének ügyvezető elnökévé választották. A Magyar Nemzeti Párt1925-ös megalakulásakor annak egyik alelnöke lett. 1929-től 1935-ig a Magyar Nemzeti Párt, 1937–1938-ban pedig az Egyesült Magyar Párt szenátora volt a prágai törvényhozásban. Az első bécsi döntés után a magyar parlament behívott képviselője, a felvidéki ügyek tárca nélküli miniszterének államtitkára és az első csehszlovák földbirtokreform revízióját lebonyolító testület kormánybiztosa lett. 1944 dec.-ében Németországba távozott, Regensburgban telepedett le. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol haláláig a Magyar Felszabadító Bizottság egyik vezetőjeként tevékenykedett. – Fm. Az elszakított magyarság (tan., Buenos Aires, 1956)
Szilice (Silica)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Szilice − Ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák. V: [2011] – 279 ref., 138 r. k., 32 gör. kat., 4 ev. – Ref. temploma 1525-ben reneszánsz stílusban épült, a 18. sz.-ban barokk, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban alakították át, a templomot körülvevő kőfalat a 16. sz. végén emelték. Környékén, a Szilicei-fennsíkon számos karsztképződmény: barlang, mélyedés, zsomboly és karrmező található. Az 1100 m hosszú védett Szilicei-jégbarlang, amelyben neolit-, bronz- és vaskori települések nyomait is feltárták, a mérsékelt éghajlati öv legalacsonyabban, 503 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő jégbarlangja. Szakadékos barlangjai közül legismertebb az ugyancsak védett 205 m mély Barazdalás-barlang. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Máté László: Sziliceföld, Sziliceföld… (2010).
Szilva Emőke
(* 1977. máj. 2. Zselíz) Szobrász. 1991–1993 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, 1993–1995-ben Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Középiskolában tanult. 1995-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának diákja, de tanulmányait 1997-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2001-től viszont Prágában a Képzőművészeti Akadémián...megnyit →
(* 1977. máj. 2. Zselíz) Szobrász. 1991–1993 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, 1993–1995-ben Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Középiskolában tanult. 1995-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának diákja, de tanulmányait 1997-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2001-től viszont Prágában a Képzőművészeti Akadémián...megnyit →
Részletek
(* 1977. máj. 2. Zselíz) Szobrász. 1991–1993 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, 1993–1995-ben Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Középiskolában tanult. 1995-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának diákja, de tanulmányait 1997-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2001-től viszont Prágában a Képzőművészeti Akadémián folytatta: 2004-ben diplomázott. Éremművészettel is foglalkozik. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás résztvevője volt. 2003-ban elkészítette a komáromi Európa-udvar számára Hunyadi Mátyás király szobrát.