A két vh. közötti ellenzéki magyar politikai erők tevékenységét összehangoló testület. Megalakításáról a szlovákiai és kárpátaljai magyar és német ellenzéki pártok 1920. dec. 7-én Ótátrafüreden (Starý Smokovec) megtartott közös értekezletén született döntés. Létrehozásának célja az ellenzéki pártok közötti együttműködés elősegítése és tevékenységük összehangolása volt. Az elképzelések szerint 60 fősre tervezett, de végül nagyobb létszámú testületben az Országos Keresztényszocialista Párt 28, a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt 20, a Ruszinszkói Magyar Pártszövetség 12, a Szepesi Német Párt pedig 8 taggal képviseltette magát. Élén a szövetkezett pártok 8 tagú Vezérlő Bizottsága állt. A Vezérlő Bizottság elnöke Körmendy-Ékes Lajos, 1925-tól pedig Bittó Dénes volt. Az alelnöki tisztséget Szilassy Béla, a kisgazdák képviselője látta el. Megalakulása előrelépést jelentett az ellenzéki magyar pártok együttműködésében, ám konkrét program és valós jogosítványok hiányában inkább csak a pártok közötti kapcsolattartásban kapott fontos szerepet. Az ellenzéki pártok együttműködésének intézményesítése érdekében hozták létre 1922 elején a ~ irányítása alá rendelve a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodáját, amelynek székhelye Losonc, majd később Prága, igazgatója pedig Petrogalli Oszkár volt. Az iroda tevékenysége nem merült ki az ellenzéki pártok közötti kapcsolattartásban és a magyar parlamenti képviselők munkájának támogatásában, hanem fontos szerepet játszott a kisebbségi magyarság érdekvédelmében és a magyarságot ért sérelmek dokumentálásában is. A Központi Iroda keretén belül alakult meg a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusa, amely fontos szerepet töltött be a szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer kiépítésében és működtetésében. A kultúrreferátus vezetője Sziklay Ferenc volt. A ~ irányította az ellenzéki pártok 1922-ben létrehozott sajtóosztályát és a Prágában és Rimaszombatban működő sajtóirodákat is. A sajtóosztály érdekkörébe összesen 20 magyar és német nyelvű lap tartozott. A húszas évek közepén az Országos Keresztényszocialista Pártban kirobbant belharcok az ellenzéki pártok együttműködését is visszavetették. A ~ 1924-ben, a Központi Iroda pedig 1929-ben szüntette be tevékenységét. Az ellenzéki pártok együttműködése azonban tovább folytatódott, s végül az Egyesült Magyar Párt létrehozásához vezetett.