Tyukoss Evangélista János
(* 1870. dec. 24. Érsekújvár, † 1948. ?) R. k. pap, egyházi és közéleti személyiség. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte, 1893-ban szentelték pappá. Nagykéren és Nagysárón volt káplán, majd négy évig nevelősködött. Ezt követően két évig hittanár Pozsonyban; 1901-ben került a pozsonypüspöki plébániára; 1911–1932...megnyit →
(* 1870. dec. 24. Érsekújvár, † 1948. ?) R. k. pap, egyházi és közéleti személyiség. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte, 1893-ban szentelték pappá. Nagykéren és Nagysárón volt káplán, majd négy évig nevelősködött. Ezt követően két évig hittanár Pozsonyban; 1901-ben került a pozsonypüspöki plébániára; 1911–1932...megnyit →
Részletek
(* 1870. dec. 24. Érsekújvár, † 1948. ?) R. k. pap, egyházi és közéleti személyiség. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte, 1893-ban szentelték pappá. Nagykéren és Nagysárón volt káplán, majd négy évig nevelősködött. Ezt követően két évig hittanár Pozsonyban; 1901-ben került a pozsonypüspöki plébániára; 1911–1932 között esperes tanfelügyelő, az 1920-as években pápai káplán, 1932-től kerületi esperes. A Katholikus Nagybizottság ügyvezető igazgatója, s több más társadalmi egyesület tagja, községi képviselőtestületi tag. Missziónak tekintette a gyermekek keresztény szellemű és anyanyelvi művelését. Új iskolát építtetett Pozsonypüspökin (1906), óvodát (1908), majd zárdát alapított stb. 1937-ben sajtóhadjárat indult ellene, amiért – állítólag – megakadályozta, hogy a szülők a szlovák iskolába írassák gyermekeiket. Az 1938-as belpolitikai válság idején a magyar egyesületek képviseletében közvetítő szerepet vállalt. – Fm. Vasárnapi kenyér I–III. (evangéliumi magyarázatok, 1935–1937).
Udvard (Dvory nad Žitavou)
Részletek
Udvard – Szent Adalbert-templom, (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 4867, ebből 4509 (92,6%) magyar, 160 (3,3%) szlovák, 88 (1,8%) roma; [2011] – 5164, ebből 3208 (62,1%) magyar, 1550 (30,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3505 (67,9%) magyar, 1195 (23,1%) szlovák. V: [2011] – 4081 r. k., 77 ev., 63 ref., 5 gör. kat. – 1922-ig az Ógyallai járás székhelye volt. Magyar lakosai közül a második vh. után közel ezer főt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, romániai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. Adalbert-) temploma 1776-ban, az ugyancsak barokk r. k. (Szt. Orbán-) kápolna 1760-ban, ref. temploma 1880-ban épült. A többek között az esti harangozás bevezetését elrendelő 1309. évi ~i egyházi tartományi zsinat emlékét a Kálvária-dombon 1855–60 között emelt neogótikus Szt. Márton-kápolna őrzi. Határában az 1950–60-as években végzett ásatások során bronzkori, kelta és avar sírokat, valamint két honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. Udvardi Újság – Dvorské noviny c. kétnyelvű önkormányzati havilapja 1995 óta jelenik meg. A Pro Patria Honismereti Szövetség 1997 óta évente ~on rendezi meg a szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozóját. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Majthényi Adolf Alapiskola) rendelkezett; 1969-ben alapított vegyes, magyar–szlovák tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézete, valamint 1993-ban alapított Vállalkozói Középiskolája 2003 óta Összevont Középiskolaként működik. – Ir. Angyel Miklós: Udvard múltja és jelene (1993); Angyel Miklós: Udvard nevezetességei (1994); Angyel Miklós: Udvardi Mindenes Gyűjtemény I–II. (2006–2007).
Udvard – kálvária (UZs)
Udvard − az elhurcoltak emlékműve (UZs)
Udvard – Kálvária (GJ)
Udvardy Anna; Unatínska
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi...megnyit →
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi...megnyit →
Részletek
Udvardy Anna (JSZ)
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi Magyar Területi Színház tagja volt. – Főbb színházi szerepei: Eliza (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Elza (Csiky Gergely: Ingyenélők); Tímea (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); Beatrice (Heltai Jenő: A néma levente); Anya (Karel Čapek: Az anya); Márta (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Bianka (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Fráter Erzsébet (Felkai Ferenc: Madách); Plankerhorst báróné (Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai); Málcsi (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Udvarnok
-> Szádudvarnok; Udvarnok (Dvorníky)
1964-ben Szádelővel és Méhész-szel Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky), 1990 óta Méhésszel Szádudvarnokméhész néven egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát között, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 429, ebből 418 (97,4%) magyar; [1961] 422, ebből 277 (65,6%) magyar nemzetiségű. V:...megnyit →
1964-ben Szádelővel és Méhész-szel Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky), 1990 óta Méhésszel Szádudvarnokméhész néven egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát között, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 429, ebből 418 (97,4%) magyar; [1961] 422, ebből 277 (65,6%) magyar nemzetiségű. V:...megnyit →
Részletek
1964-ben Szádelővel és Méhész-szel Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky), 1990 óta Méhésszel Szádudvarnokméhész néven egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát között, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 429, ebből 418 (97,4%) magyar; [1961] 422, ebből 277 (65,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 363 r. k., 39 ref., 19 izr., 7 gör. kat., 1 ev. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1800–01-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Új Auróra
Irodalmi almanach. A Toldy Kör, ill. az annak keretében Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége néven tevékenykedő baráti kör kiadványaként indult 1922-ben. 1932-ig 11 száma jelent meg. A régies ízlésű almanach mércéje túl alacsony volt, lapjain kezdettől az amatőrök kerültek túlsúlyba. A minőségért és korszerűségért harcoló...megnyit →
Irodalmi almanach. A Toldy Kör, ill. az annak keretében Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége néven tevékenykedő baráti kör kiadványaként indult 1922-ben. 1932-ig 11 száma jelent meg. A régies ízlésű almanach mércéje túl alacsony volt, lapjain kezdettől az amatőrök kerültek túlsúlyba. A minőségért és korszerűségért harcoló...megnyit →
Részletek
Irodalmi almanach. A Toldy Kör, ill. az annak keretében Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége néven tevékenykedő baráti kör kiadványaként indult 1922-ben. 1932-ig 11 száma jelent meg. A régies ízlésű almanach mércéje túl alacsony volt, lapjain kezdettől az amatőrök kerültek túlsúlyba. A minőségért és korszerűségért harcoló írók és lapok gyakran a maradiság és színvonaltalanság szimbólumaként emlegették az Új Auróra nevet.
Új Élet 3.
Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ...megnyit →
Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ...megnyit →
Részletek
Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ – Célunk (1952–1954), majd Za krajší život – A szebb életért (1955–1960) címmel adtak ki földművesújságot 2 oldalas magyar melléklettel, Somorjai járásban a Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz (1951–1960) töltötte be ezt a szerepet. A megváltozott körülmények között 1960-tól 2 oldalas magyar melléklettel jelent meg az ~. A magyar változat 1965 dec.-ben, a szlovák 1967. dec. 23-án szűnt meg. – Szerk. Gály Olga.
Új Élet 1.
Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny...megnyit →
Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny...megnyit →
Részletek
Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny József volt.
Új Élet 2.
Katolikus társadalmi, világnézeti és kritikai folyóirat. 1932 és 1944 között évente 10-11 száma jelent meg Kassán. A csehszlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági csoportjai, a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége neokatolikus szellemiségű orgánumaként alakult, s a hazai fiatal közírók közül többek között Esterházy Lujza grófnő, Ölvedi János,...megnyit →
Katolikus társadalmi, világnézeti és kritikai folyóirat. 1932 és 1944 között évente 10-11 száma jelent meg Kassán. A csehszlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági csoportjai, a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége neokatolikus szellemiségű orgánumaként alakult, s a hazai fiatal közírók közül többek között Esterházy Lujza grófnő, Ölvedi János,...megnyit →
Részletek
uj elet
Katolikus társadalmi, világnézeti és kritikai folyóirat. 1932 és 1944 között évente 10-11 száma jelent meg Kassán. A csehszlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági csoportjai, a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége neokatolikus szellemiségű orgánumaként alakult, s a hazai fiatal közírók közül többek között Esterházy Lujza grófnő, Ölvedi János, Czvank László, Hantos László, Janics Kálmán, Major József voltak a munkatársai. A szépirodalomból csak verseket közölt, kedvelt költői Mécs László, Tamás Lajos, Sík Sándor, Rónay György voltak. Többször közölt szlovák és cseh költőket Darvas János, Sipos Győző és Horváth Béla fordításában. Az 1939 és 1944 közötti számaiban is folyamatosan jelentek meg szlovák könyvismertetések. Vezető kritikusa Vájlok Sándor, a könyvkritikákon kívül a kisebbségi irodalmi, kulturális és tudományos életről is alapos elemzéseket írt.
Új Földműves
-> Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Új Hajtás Néptáncegyüttes
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második...megnyit →
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második...megnyit →
Részletek
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második felében megszűnt.