A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Közéleti napilap (Pozsony, 1937–1941). Az egyesült ellenzéki pártok a népfrontos Magyar Nap ellensúlyozására hozták létre, a szlovák állam idején megszűnt. – Szerk. Kozma Ferenc.

Tanügypolitikai lap (Beregszász, 1934–1936). Az 1. évf. kéthetente, a 2. havonta jelent meg. Bevezető cikke szerint az 1933 végén megszűnt Szlovenszkói Magyar Tanügyet kívánta pótolni, de annál sokkal baloldalibb volt: számos népszerűsítő cikket közölt a szovjet iskolaügyről és pedagógiáról, közzétette a Nemzetközi Tanítóegyesület (Internationale des travailleurs de ľenseignement) antifasiszta felhívásait, és propagálta a Barta Lajos által szervezett népfrontos Magyar Szellemi Társaságot. Többször támadta a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesületet, és Csehszlovákiai Magyar Tanítók Szabad Egyesülete néven új szervezet létrehozását sürgette. A második évfolyamtól meglepő tipográfiai újdonságot jelentett be: a nagybetűk használatának mellőzését. Ezt megszűntéig következetesen betartotta. – Szerk. Czabán Samu.

Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai: Ásgúthy Erzsébet, Bellyei (Zapf) László, Darkó István, Erdélyi Béla, Marék Antal, Mécs László, Schubert Tódor, Szent-Ivány József, Sziklay Ferenc, Szőke Béla, Tamás Lajos, Tichy Kálmán, Varga Imre, Wiek Béla. Tudományos rovata volt a legaktívabb: történelmi, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok mellett a háttér-régió természettudományi problémáit tárgyaló értekezések is megjelentek benne. A szlovák és ruszin szellemi életre is folyamatosan kitekintett, nemzetiségi munkatársai is voltak. Mai szlovák novellák címmel fordításkötetet adott ki. – Szerk. Sziklay László.

Társadalomtudományi évkönyv (1980–1993). Nagyobb terjedelmű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokat, tanulmányokat közölt, melyeket az időszaki sajtó nem tudott vállalni. A Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki. Első száma 1980-ban jelent meg. 1993 után már nem jelent meg. Összeállítók és szerkesztők: Zalabai Zsigmond (I., 1980); Balla Kálmán (II., 1983); Géczi Lajos (III., 1984); Balla Kálmán (IV., 1985); Fehérváry Magda–Ratimorsky Piroska–Trugly Sándor (V., 1986); Balla Kálmán (VI., 1987); Liszka József (VII., 1988); Tóth Károly  (VIII., 1989); Tóth Károly  (IX., 1990); Veres Géza (X., 1993).

Irodalmi, kritikai és társadalmi folyóirat (Prága, 1931. ápr.). Egyetlen száma jelent meg. Alapító főszerkesztője, Szvatkó Pál olyan folyóiratot akart, amely „a szlovenszkói magyar kultúra selejtezőjeként és csoportosítójaként” a jobb- és baloldali írók javát fogta volna össze irodalmi frontba. A megjelent szám megfelelt ennek az elgondolásnak, de folytatására már nem került sor. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete – Arcképvázlat Szvatkó Pálról (előszó A változás élménye c. Szvatkó-könyvhöz, 1994).

Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Pozsonyban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő bázist teremtsen az Új Munka címen tervezett folyóirat fenntartásához, s e célból pártoló tagokat gyűjtsön. A kezdeményezés nem járt sikerrel, mert az Új Munka egy szám megjelenése után elhalt.

Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.

Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.