Sinkó Ferenc
(* 1912. júl. 19. Gyerk, † 1990. nov. 1. Budapest [Mo.]) Író, szerkesztő, műfordító. Jogi tanulmányait Prágában végezte, ahol bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka-körök (Prohászka Ottokár Körök Szövetsége) munkájába. 1933-tól az Új Élet c. lap segédszerkesztője, 1935 és 1939 között főszerkesztője, de más lapokban is publikált (A Mi Lapunk, Tábortűz, Prágai Magyar Hírlap). Az első bécsi döntés után Budapesten a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország c. lap, a háborút követően nyugdíjazásáig az Új Ember munkatársa volt. Tanulmányokat, ill. szépprózát írt, vallásos szellemiségű könyveket állított össze, és cseh írók műveit fordította magyarra. Szülőfalujában, Gyerken emléktáblát avattak tiszteletére. Mo.-n a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége Sinkó Ferenc-díjat alapított a pályakezdő újságírók jutalmazására. – Fm. Öreg malom árnyai (r., 1944.); Boldogasszony legénye (dráma, 1947); Fekete madár (elb., 1975).
Hibát talált?
Üzenőfal