A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

A Csehszl.-ból Mo.-ra áttelepített magyarok számára kiadott hetilap, amely 1947. máj. 14. és 1949. febr. 26. között jelent meg Budapesten a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság gondozásában. Felelős szerkesztője Sándor Dezső volt. Munkatársai közé tartozott számos Csehszl.-ból elmenekült vagy áttelepített értelmiségi és publicista, mint pl. Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Dobossy László, Krammer Jenő, Kovács Endre és Vass László. A lap a lakosságcsere egész időtartama alatt folyamatosan közölte a Csehszl.-ból áttelepített magyarok községenkénti névsorát. Terjesztését kezdetben Csehszl.-ban is engedélyezték, miután azonban 1947 aug.-ában részletet közölt Fábry Zoltán A vádlott megszólal c. memorandumából, betiltották.

Kultúr- és nemzetpolitikai szemle (Prága, 1937. febr.–1938. nov.). Havonta kétszer jelent meg. Azonosulva az egyesült és nagy választási sikereket elért jobboldali ellenzéki pártok céljaival, igyekezett kialakítani a kisebbségi szellemi élet egységét. Minőségi elveit nem adta fel, s a mo.-i humán szellemi élet kiválóságainak megnyerésével igen magas színvonalat ért el. A mo.-i urbánusok (Bálint György, Bóka László, Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond) és népiek (Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Tamási Áron) egymás mellett szerepeltek benne. Márai Sándornak kivételes helyet biztosított, s Babits, Ortutay Gyula, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán írásai is fel-feltűntek. Hazai viszonylatban Szvatkó Pál egymás után nyert meg exponált baloldali írókat, köztük Vass Lászlót és Peéry Rezsőt. A nyugati világra folyamatosan kitekintő gazdag szemléi voltak, s belpolitikai viszonylatban főleg a kisebbségi jogrendezéssel foglalkozott. Szvatkó a svájci példát hangsúlyozva tanulmányokat írt, s a Sarlóból ismert Berecz Kálmán, valamint Duka Zólyomi Norbert is több ilyen írást publikált. Szépirodalmat nem közölt a lap, kritikai rovata azonban gazdag és nívós volt. – Szerk. Szvatkó Pál. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Filep Tamás–G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete. Arcképvázlat Szvatkó Pálról (1994).

Hitbuzgalmi lap (Pozsony, 1919 máj.–1945 ápr.). A két vh. között a leghosszabb életű kisebbségi magyar lap. Állandó ifj. melléklete 1938-ig Szívgárdista, utána Ifjúságunk címmel jelent meg. – Szerk. Hladik Ágoston. – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).

Irodalmi, kritikai, művelődési és társadalmi folyóirat. 1929-ben és 1932–1933-ban összesen 22 száma jelent meg Pozsonyban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának” nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső volt. Az 1918–19-es magyarországi forradalmak ismert emigránsa Barta Lajos, az emigrációban egyik szocialista párthoz sem csatlakozott, ennek tudható be, hogy már első lapja az ideológiailag nyitottabb népfrontos sajtó úttörője volt. Nyitottságát bizonyítja, hogy egy hosszú ankétjában, mely a munkásoktatás tartalmi és módszertani kérdéseit vetette fel, a kommunista és szocdem szerzők békés egymásutániságban szerepeltek, s a lapban olyan cikkek is megjelentek, melyek pozitívan értékelték a „marxista kereszténység” Németországban és Ausztriában elterjedt mozgalmát. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a lap legradikálisabb szerzői a sarlósok voltak. Balogh Edgár szerint Bartát a lap elindítására a sarlós mozgalom ihlette, mely már az 1. évfolyam idején határozott lépést tett a kommunista párt felé. Olyan cikket, mint Balogh Edgárnak Az új nemzedék szava c. újprogramú írása, a Sarlót pártoló lapok (A Mi Lapunk és A Nap) nem vállalhattak, így az ~ lett a mozgalom fő fóruma.

Zsidó közéleti hetilap (Munkács, 1932 márc.–1936 dec.). A Szombathoz s a Judeához hasonló szellemiségű nemzetpolitikai orgánum volt. Gyér ir. anyagában jóformán csak Sólem Aléhem szerepelt. – Szerk. Rosenberg Salamon.

Időszaki magazin (Pozsony, 1950–1951). Az Új Szó munkatársai szerkesztésében jelent meg negyedévenként, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél címmel. A kezdeményezés egy éven át, tavasztól tavaszig élt. – Szerk. Lőrincz Gyula.

Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi és kritikai anyagában ismert írók mellett dilettánsokkal is gyakran találkozunk. Képanyagában néhány író (Farkas István, Darkó István, Győry Dezső stb.) arcképét is megtaláljuk. 1926-tól A cserkész címmel ifj. melléklete is megjelent. – Szerk. Farkas István, Lukinich Frigyes, Rainer Brúnó.

Baloldali hetilap (Pozsony, 1990 jún.–1990 dec.). Az Apollopress adta ki. 29 szám után megszűnt. – Szerk. Mázsár László.

Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly, Gömöry János, Maléter István, Sebesi Ernő. Aránylag sok művelődéstörténeti anyagot jelentetett meg Eperjes és Sáros múltjából. – Szerk. Spányi Artúr, Böhm Bertalan, Szepesházy Bertalan.