Túróc-völgy
Néprajzi tájegység. A Túróc-patak felső folyása mentének legkarakterisztikusabb, a néprajzi kutatás szempontjából legfelderítettebb települései a nyelvhatáron fekvőLévárt és Deresk. A falvak r. k. és magyar nemzetiségű lakossága hagyományosan a fazekasságból tartotta fenn magát. A települések határában található jó minőségű, tűzálló agyagból olyan főző- és...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Túróc-patak felső folyása mentének legkarakterisztikusabb, a néprajzi kutatás szempontjából legfelderítettebb települései a nyelvhatáron fekvőLévárt és Deresk. A falvak r. k. és magyar nemzetiségű lakossága hagyományosan a fazekasságból tartotta fenn magát. A települések határában található jó minőségű, tűzálló agyagból olyan főző- és...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. A Túróc-patak felső folyása mentének legkarakterisztikusabb, a néprajzi kutatás szempontjából legfelderítettebb települései a nyelvhatáron fekvőLévárt és Deresk. A falvak r. k. és magyar nemzetiségű lakossága hagyományosan a fazekasságból tartotta fenn magát. A települések határában található jó minőségű, tűzálló agyagból olyan főző- és sütőedényeket tudtak készíteni, amelyek Alföld-szerte keresettek, és „tót fazék”, ill. „rimaszombati edény” néven voltak ismertek. A 19. sz. végén a két településen nem volt olyan család, amely valamilyen módon (készítés vagy értékesítés révén) ne kapcsolódott volna a fazekassághoz. Az első vh.-t követően, mivel a vásározási lehetőségeik fokozatosan beszűkültek, a csehszlovák gyáripar olcsó termékei pedig mind jobban a háttérbe szorították a hagyományos fazekasipar termékeit, a lévártiak és dereskiek is egyre inkább igyekeztek áttérni a földművelésre (ami természetföldrajzi viszonyaik ismeretében nem volt egyszerű), s a második vh.-t követően főleg már abból tartották fenn magukat. Amíg a 20. sz. elején Lévárton 14, Deresken pedig 48 fazekas dolgozott, a sz. utolsó harmadára Lévárton nem maradt fazekas, s Deresken is csak egy folytatta ősei mesterségét. A Túróc-patak déli, kiszélesedett és lapályossá váló völgyében, a Sajó-torkolat közelében fekszik Beje. Zömében ref. felekezetű és magyar nemzetiségű lakossága a Túróc-völgyi relációkban rendkívül kedvező éghajlati és természetföldrajzi viszonyainak köszönhetően a szántóföldi földművelésből aránylag gazdagon meg tudott élni. – Ir. Ujváry Zoltán: Születéstől a halálig. Az emberélet fordulóinak szokásai Lévárton és Deresken (1993).
Turócszentmárton (Martin)
Részletek
Város és járási székhely a Nagy- és a Kis-Fátra közötti Turóci-medencében, a Túróc-patak két partján, Zsolnától DK-re. L: [1921] – 5657, ebből 5254 (92,9%) szlovák, 141 (2,5%) zsidó, 33 (0,6%) magyar; [2011] – 57 428, ebből 46 931 (81,7%) szlovák, 636 (1,1%) cseh és morva, 117 (0,2%) magyar, 7 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 46 832 (81,5%) szlovák, 654 (1,1%) cseh, 145 (0,3%) magyar, 4 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 19 717 r. k., 7587 ev., 371 metodista, 306 gör. kat., 104 jehovista, 102 gör. kel., 59 ref., 18 izr. – Egykori mezőváros, 1922-ig Turóc vármegye, 1923–28 között a Vágvölgyi nagyzsupa székhelye, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A város már a 19. sz.-ban a szlovák politikai, társadalmi és irodalmi élet egyik központja volt, s ma is számos szlovák kulturális intézmény székhelye. Csehszl. megalakulásának kikiáltását követően az Szlovák Nemzeti Tanács 1918. okt. 30-án itt mondta ki a szlovákok csatlakozását a csehszlovák államhoz, s 1938-ig itt volt a Szlovák Nemzeti Párt központja. Jelenleg is itt található a Matica slovenská és központi könyvtárának, a Szlovák Nemzeti Könyvtárnak a székhelye, a pozsonyi Comenius Egyetem Jesenius Orvostudományi Kara és a Szlovák Nemzeti Múzeum néprajzi részlege, temetőjében nyugszik a szlovák politikai, tudományos, irodalmi és művészeti élet számos neves képviselője. – A főterén álló r. k. (Szt. Márton-) plébániatemplom a 13. sz. második felében korai gótikus, ev. temploma 1784-ben empire stílusban épült, a volt Vármegyeházát 1746-ban, zsinagógáját a 19. sz. második felében emelték. Az Andrej Kmeť Turóci Múzeum 1964-ben, a Martin Benka Képtár 1972-ben, színháza, a Szlovák Kamaraszínháza 1944-ben, a környék építészetét bemutató szabadtéri múzeum 1965-ben létesült. – Az 1945 utáni erőteljes iparosítását követően nehézipari központtá vált: legjelentősebb iparágai a gép-, építőanyag-, cellulóz-, fafeldolgozó, bútor-, papír-, nyomda-, gyógyszer- és élelmiszeripar. – A 20. sz. második felében ~hoz csatoltak számos szomszédos települést, 1949–54 és 1971–90 között hozzá tartozott többek között Ruttka.
Turovské Sokolce
-> Túriszakállas (Turovské Sokolce)
1940-ben Lakszakállashoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 293, ebből 278 (94,9%) magyar, 1 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 187 r. k., 90 ref., 9 izr., 1 ev. Régebbi alapokon álló ref. temploma a 15–16....megnyit →
1940-ben Lakszakállashoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 293, ebből 278 (94,9%) magyar, 1 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 187 r. k., 90 ref., 9 izr., 1 ev. Régebbi alapokon álló ref. temploma a 15–16....megnyit →
Részletek
1940-ben Lakszakállashoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 293, ebből 278 (94,9%) magyar, 1 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 187 r. k., 90 ref., 9 izr., 1 ev. Régebbi alapokon álló ref. temploma a 15–16. sz.-ban késő gótikus, r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 19. sz. közepén klasszicista stílusban épült; a klasszicista Ghiczy-kastélyt a 19. sz. első felében emelték.
Turul
Részletek
turul
Heti szépirodalmi diáklap (Pozsony, 1919). A füzet formájú pár oldalas lapot 1919 ápr.-ban indították meg a pozsonyi gimnázium V. osztályos tanulói, s kezdetben kézzel írták. 15 szám megjelenése után a rendőrség betiltotta. – Szerk. Völgyi Pál.
Tüske
Részletek
Szatirikus magazin (Komárom, 1992). Az Ergo Reklám-Grafika kiadásában jelent meg. Néhány szám után megszűnt. – Szerk. Kopócs Tibor.
tutajozás
Szálfák folyóvizek hátán történő szállítása. Térségünkben elsősorban a Vágon és a Garamon, kisebb mértékben a Latorcán folyt a múltban jelentősebb tutajozás. A különféle formákban és mennyiségben egymáshoz erősített szálfákat (fenyőt) nevezzük tutajnak. Ennek a Vág és a Garam térségében „talp” (a tutajosok talpasok), a...megnyit →
Szálfák folyóvizek hátán történő szállítása. Térségünkben elsősorban a Vágon és a Garamon, kisebb mértékben a Latorcán folyt a múltban jelentősebb tutajozás. A különféle formákban és mennyiségben egymáshoz erősített szálfákat (fenyőt) nevezzük tutajnak. Ennek a Vág és a Garam térségében „talp” (a tutajosok talpasok), a...megnyit →
Részletek
Szálfák folyóvizek hátán történő szállítása. Térségünkben elsősorban a Vágon és a Garamon, kisebb mértékben a Latorcán folyt a múltban jelentősebb tutajozás. A különféle formákban és mennyiségben egymáshoz erősített szálfákat (fenyőt) nevezzük tutajnak. Ennek a Vág és a Garam térségében „talp” (a tutajosok talpasok), a Latorca mellékén „szálly” a neve. Miközben a szálfákat elsősorban épületfaként hasznosították, a jelentős tutajozás, az évente oda érkező nagy mennyiségű faanyag Komárom faiparának felvirágzását is eredményezte (komáromi láda). A tutajokon apró faholmit (zsindelyt, keréktalpakat stb.), fenőkövet, sajttermékeket stb. is szállítottak. Ezeket a síkvidéken értékesítették. Tutajozással elsősorban szlovák és ruszin férfiak foglalkoztak, de szép számmal vannak adataink magyar tutajosokról is. A tutajozás segedelmével nemcsak maguk a termékek és termények cseréltek gazdát, hanem a különféle folklórműfajok is. – Ir. Bodnár Lajos: Latorca és egyéb írások (1995); Huska, Miroslav A.: Slovenskí pltníci. Život, práca a kultúra slovenských pltníkov (1972).
Tűz
Irodalmi, kritikai, művészeti és társadalmi folyóirat (megjelent 1921 és 1923 között). Gömöri Jenő Tamás szerkesztésében indult, első két száma Pozsonyban, a többi Bécsben jelent meg. Gömöri a lap létét a csehszlovákiai magyar olvasókra alapozta. Mivel Pozsonyban és Bécsben is voltak versenytársai (Tavasz, Revü, Nemzeti...megnyit →
Irodalmi, kritikai, művészeti és társadalmi folyóirat (megjelent 1921 és 1923 között). Gömöri Jenő Tamás szerkesztésében indult, első két száma Pozsonyban, a többi Bécsben jelent meg. Gömöri a lap létét a csehszlovákiai magyar olvasókra alapozta. Mivel Pozsonyban és Bécsben is voltak versenytársai (Tavasz, Revü, Nemzeti...megnyit →
Részletek
tuz
Irodalmi, kritikai, művészeti és társadalmi folyóirat (megjelent 1921 és 1923 között). Gömöri Jenő Tamás szerkesztésében indult, első két száma Pozsonyban, a többi Bécsben jelent meg. Gömöri a lap létét a csehszlovákiai magyar olvasókra alapozta. Mivel Pozsonyban és Bécsben is voltak versenytársai (Tavasz, Revü, Nemzeti Kisebbségek, Bécsi Magyar Újság, Jövő, Ember), azokkal együtt csak rövid ideig létezett, de korai alapítása ellenére a két vh. között legjobb irodalmi lapjaink közé tartozott. Gömöri programjában az egyetemes magyar irodalom értékeinek felmutatása, a szétszakadt nemzeti irodalom kisebbségi részeinek szellemi összefogása és a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésének kiemelt támogatása is benne volt. Mécs Lászlót a ~ nemcsak felfedezte, hanem szavalóként is menedzselte. Másik látványos felfedezése N. Jaczkó Olga. Bontakozó kisebbségi irodalmunkból még Darkó István, Darvas János, Forbáth Imre, Földes Sándor, Lányi Menyhért, Komlós Aladár, Kultsár Miklós, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Szvatkó Pál, Tamás Mihály szerepelt a lapban. A csehszlovákiai magyar lapokban rendszeressé váló kapcsolatkultuszt a ~ honosította meg.
Tűznézés
Részletek
Kísérleti folyóirat (Dunaszerdahely, 1994. febr.–máj.). „spontán formálódó magazin”. A dunaszerdahelyi Aquarius Kiadó jegyezte Győry Attila kiadásában. Négy szám után megszűnt. 3. száma Faludy Györggyel készült beszélgetést közölt. – Szerk. Győry Attila.
Tűzoltó
A Tűzoltó Szövetség havi lapjaként jelent meg 1965 januárjától Pozsonyban. A 90-es években az Önkéntes Tűzoltó Szervezet adta ki a Finest Kft. gondozásában. A rendszerváltást követően is szerepel a Kulturális Minisztérium jegyzékében, közelebbi ismereteink azonban nincsenek róla. Vezető szerkkesztők: Koprla Pál (1965), Koprláné Varga...megnyit →
A Tűzoltó Szövetség havi lapjaként jelent meg 1965 januárjától Pozsonyban. A 90-es években az Önkéntes Tűzoltó Szervezet adta ki a Finest Kft. gondozásában. A rendszerváltást követően is szerepel a Kulturális Minisztérium jegyzékében, közelebbi ismereteink azonban nincsenek róla. Vezető szerkkesztők: Koprla Pál (1965), Koprláné Varga...megnyit →
Részletek
A Tűzoltó Szövetség havi lapjaként jelent meg 1965 januárjától Pozsonyban. A 90-es években az Önkéntes Tűzoltó Szervezet adta ki a Finest Kft. gondozásában. A rendszerváltást követően is szerepel a Kulturális Minisztérium jegyzékében, közelebbi ismereteink azonban nincsenek róla. Vezető szerkkesztők: Koprla Pál (1965), Koprláné Varga Magda (1970), Kalita Gábor (1987).
Tvrdošovce
-> Tardoskedd (Tvrdošovce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Tardoskedd − Főtér (UZs)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák. V: [2011] – 4462 r. k., 26 ref., 20 gör. kat., 12 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 17. sz. közepén emelt reneszánsz kastélyát a 18. sz. közepén barokkosították; késő barokk r. k. (Szt. István-) temploma 1764-ben, r. k. temetőtemploma 1993–94-ben épült, a kuruc harcokat idéző barokk Rákóczi-emlékművet 1706-ban emelték. Határában több honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Szlovákokkal benépesített pusztáit (Alsójattó, Kisjattó, Kenderes) 1951-ben Jattó (Jatov) néven önálló községgé szervezték. – Ir. Czibulka Imre: Szülőfalum, Tardoskedd (2002), Buda Ferenc: Tardoskedd–Tvrdošovce (2009).
Tardoskedd − Szent István szobra (GJ)