Bihari Mihály
(* 1892. febr. 25. Nagyvárad, † 1969. ápr. 9. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, újságíró. Budapesten jogot végzett, de újságíró lett. 1919-ben Bécsbe emigrált, majd 1922-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol A Reggel (1922–1927), a Prágai Magyar Hírlap (1927–1933), a Magyar Újság (1933–1938) belső munkatársa volt....megnyit →
(* 1892. febr. 25. Nagyvárad, † 1969. ápr. 9. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, újságíró. Budapesten jogot végzett, de újságíró lett. 1919-ben Bécsbe emigrált, majd 1922-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol A Reggel (1922–1927), a Prágai Magyar Hírlap (1927–1933), a Magyar Újság (1933–1938) belső munkatársa volt....megnyit →
Részletek
(* 1892. febr. 25. Nagyvárad, † 1969. ápr. 9. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, újságíró. Budapesten jogot végzett, de újságíró lett. 1919-ben Bécsbe emigrált, majd 1922-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol A Reggel (1922–1927), a Prágai Magyar Hírlap (1927–1933), a Magyar Újság (1933–1938) belső munkatársa volt. Az első Szlovák Köztársaság idején börtönbe zárták, 1944-ben szabadult, Mo.-ra menekült, ahol a Népszava szerkesztőségében dolgozott 1965-ig. Verseket, elbeszéléseket, színműveket, hangjátékokat is írt. – Fm. Tisztelettel értesítjük (színmű, 1936); Selyemcukor (színmű, hangjátékok, karcolatok, 1938); Egy gyorsíró feljegyzései (visszaemlékezések, 1969).
Bíňa
-> Bény (Bíňa)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Bény − r. k. templom (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1746, ebből 1710 (97,9%) magyar, 14 (0,8%) szlovák; [2011] – 1464, ebből 1211 (82,7%) magyar, 192 (13,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1254 (85,7%) magyar, 155 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 1238 r. k., 18 ref., 7 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform során a falutól É-ra 1926-ban alapított Kolónia nevű községrészbe nagyobbrészt cseh-morva, kisebb részben szlovák telepesek költöztek. Nevezetes műemlékei a 12. sz. elején korai román stílusban épült r. k. körkápolna (rotunda) és az 1217-ben késő román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom. A második vh. végén, 1945 első hónapjaiban a Garam menti harcokban súlyos károkat szenvedett két építményt 1954-ben újították fel. A falu körül három gyűrűből álló, római, avar, ill. korai Árpád-kori eredetűnek is tartott sáncrendszer nyomai láthatóak. A határában található az ún. Szentkút búcsújáró hely. ~ az Alsó-Garam menti, ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. A 21. sz. elején 1–4 évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Biró Ágnes
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai...megnyit →
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai...megnyit →
Részletek
Biró Ágnes
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai Központ módszertani felelőse (1991–1992); a Galántai Tanügyi Hivatal szakelőadója (1992–1995); magánvállalkozó (1995–1999); a Vágsellyei járási Hivatal oktatásügyi szakosztályának vezetője, főosztályvezetője, majd elöljárója (1999–2004); a Szlovák Kormány Kulturális Minisztériumának államtitkára (2004–2006); 2006-tól 2010-ig az MKP parlamenti képviselője volt, 2007-től az MKP kulturális alelnöke.
Biró Ágnes (GJ)
Bíró Lucián Géza
(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től...megnyit →
(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től...megnyit →
Részletek
Cserkészparancsnokként − balról Szlávik belügyminiszter, Kocsis Károly és Bíró Luciún Géza
(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től a komáromi bencés gimnázium igazgatója, 1949-ig az itteni rendház főnöke, 1944–1978 között a pannonhalmi főapát szlovákiai vikáriusa. 1946-tól lelkipásztor Komáromban. 1949-ben rendtársaival É-Szl.-ba internálták, ahonnan csak 1960-ban térhetett vissza magyar hívei közé (Balony, Medve, Nyárad). A két háború között a szlovákiai magyar cserkészet szervezője, több lap szerkesztője volt (Tábortűz, Szűz Mária Új Virágos Kertje, Komáromi Római Katholikus Autonóm Egyházközség Értesítője). Liturgikus reformot kezdeményezett, 1933-ban szerkesztője a Liturgikus Lexikonnak, 1989-ben társszerzője a Verbényi–Arató-féle, már a zsinati szellemben átdolgozott új liturgikus lexikonnak. 1947-ben – a magyarok jogfosztottsága idején – illegálisan imakönyvet (Miatyánk) és katolikus kalendáriumot adott ki. Kivette részét az 1968-as eseményekből, ott volt a Zsinati Megújulás mozgalomban, amiért 1968 után zaklatták, 1970-ben kényszernyugdíjazták. Ettől kezdve haláláig kisegítő lelkész volt Komáromban. 1989-ben Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Budapesten. – Fm. Kis égi lant (énekek és imádságok, 1924); Magyar helyesírási szótár a művelt nagyközönség és a tanulóifjúság részére (1922); Kincses-könyv (1936); Miatyánk (ima- és énekeskönyv, 1969). – Ir. Cornides István: Szabálytalan interjú B. L. bencés tanárral. Magyarok, 1990; Koller Gyula: B. L. 1898–1990. Remény, 1990/8.; Virt László: B. L. Uo., 1990/9.
Bíró Szabolcs
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r.,...megnyit →
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r.,...megnyit →
Részletek
Biro Szabolcs (Soos Laca fot.)
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r., 2014); Non nobis Domine (tort. r., 2012/2016),Elveszett csillagok (r., 2017), Anjouk (tort. regényfolyam, 2015-től folyamatosan publikálva).
Biskupice
-> Fülekpüspöki (Biskupice)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében, Fülektől D–DK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 29 (4,1%) szlovák; [2011] – 1138, ebből 810 (71,2%) magyar, 231 (20,3%) szlovák, 31 (2,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 882 (77,5%) magyar,...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében, Fülektől D–DK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 29 (4,1%) szlovák; [2011] – 1138, ebből 810 (71,2%) magyar, 231 (20,3%) szlovák, 31 (2,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 882 (77,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében, Fülektől D–DK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 29 (4,1%) szlovák; [2011] – 1138, ebből 810 (71,2%) magyar, 231 (20,3%) szlovák, 31 (2,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 882 (77,5%) magyar, 176 (15,5%) szlovák. V: [2011] – 953 r. k., 8 ev., 8 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. István-) temploma 1728-ban barokk, temetőkápolnája a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971–90 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Biste (Byšta)
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák, 2 (1,2%) magyar. V: [2011] – 53 gör. kel., 39 r. k., 26 ref., 22 gör. kat. – A 20. sz. elején még részben magyar lakosság a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ref., valamint gör. kat. (Szt. György-) temploma a 19. sz. végén neoklasszicista stílusban épült, gör. kel. (Szt. György-) templomát 1996-ban emelték. Savanyúvízforrásai mellett fürdő és üdülő működik.
Bittó Dénes
(* 1876. okt. 26. Budapest [Mo.], † 1961 Mosonmagyaróvár [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai után politikai pályára lépett; 1905-ben országgyűlési képviselő, 1906–1910 között Pozsony vármegye főispánja. Az államfordulat után sárosfai birtokán gazdálkodott. Fontos szerepe volt a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésében és az Országos Keresztényszocialista...megnyit →
(* 1876. okt. 26. Budapest [Mo.], † 1961 Mosonmagyaróvár [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai után politikai pályára lépett; 1905-ben országgyűlési képviselő, 1906–1910 között Pozsony vármegye főispánja. Az államfordulat után sárosfai birtokán gazdálkodott. Fontos szerepe volt a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésében és az Országos Keresztényszocialista...megnyit →
Részletek
Bittó Dénes (FI)
(* 1876. okt. 26. Budapest [Mo.], † 1961 Mosonmagyaróvár [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai után politikai pályára lépett; 1905-ben országgyűlési képviselő, 1906–1910 között Pozsony vármegye főispánja. Az államfordulat után sárosfai birtokán gazdálkodott. Fontos szerepe volt a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésében és az Országos Keresztényszocialista Párt létrehozásában. 1920-ban a később betiltott Szlovenszkói Magyar Népszövetség másodelnöke, 1923-tól Pozsony nagymegye megyei képviselője. 1925-től a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnöke. Az 1930-as években fokozatosan elvesztette meghatározó szerepét az ellenzéki magyar politikában. A második vh.-t követően Mo.-n, a közélettől visszavonultan élt.
A Bittó-család sírhelye Sárosfán (FI)
A Bittó-család sírhelye Sárosfán (FI)
Blahová
-> Sárrét (Blahová)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 356, ebből 189 (53,1%) szlovák, 126 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (50,3%) szlovák, 136 (38,2%) magyar. V: [2011] – 250 (70,2%) r. k.,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 356, ebből 189 (53,1%) szlovák, 126 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (50,3%) szlovák, 136 (38,2%) magyar. V: [2011] – 250 (70,2%) r. k.,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 356, ebből 189 (53,1%) szlovák, 126 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (50,3%) szlovák, 136 (38,2%) magyar. V: [2011] – 250 (70,2%) r. k., 13 ev., 1 ref. – Egykor Előpatonyhoz tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1925-ben szlovák és cseh-morva kolonisták települtek; önálló községgé 1951-ben szervezték. R. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1934–36-ban épült. A Kis-Duna mentén fekvő Madarász nevű üdülőtelepe kedvelt kirándulóhely. – 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Vitény.
Blanár Béla
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt....megnyit →
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt....megnyit →
Részletek
Blanar Bela (FI)
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt. Az államfordulat után a kassai Kazinczy Társaság főtitkára. Egyik alapítója volt a Szlovenszkói Magyar Jogpártnak, majd miután az beolvadt a Magyar Nemzeti Pártba, annak keretén belül politizált. 1928-ban tartománygyűlési képviselővé választották. – Fm. A csődtörvény módosítása (1895); A jog köréből (tan., 1899)