Bodak
-> Nagybodak; Bodak (Bodíky)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 248 (86,1%) magyar, 38 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 263 r. k., 4 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1994–95-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–87 között közigazgatásilag Felbárhoz tartozott. – Ir. Presinszky Károly – Ágh Magdolna: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagybodak történelméből (2006).
Bódi László
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot....megnyit →
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot....megnyit →
Részletek
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot. Több pénz- és emlékéremterve kapott díjat, elismerést. – Ir. František Mihály: Osobnosti Novohradu, Ki kicsoda Nógrádban (2000); Peter Solej: Prehľad medailérskej tvorby kremnickej mincovne 1993–2002 (2003).
Bodíky
-> Nagybodak; Bodak (Bodíky)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 248 (86,1%) magyar, 38 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 263 r. k., 4 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1994–95-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–87 között közigazgatásilag Felbárhoz tartozott. – Ir. Presinszky Károly – Ágh Magdolna: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagybodak történelméből (2006).
Bodnár Ferenc Attila
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
Részletek
Bodnár Ferenc Attila (csa)
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben létrehozta a Vox Columbellae vegyes kart, amelynek a karnagya. A Kodály Zoltán Napokon 2008-ban majd 2011-ben ezüstkoszorús minősítést szereztek. 2012 szeptemberében Sátoraljaújhelyen a Kótától aranyminősítést kaptak. 2008-tól a Ferencei Andrea vezetése alatt működő kassai Voces énekegyüttes tagja.
Bodnár Gyula
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV...megnyit →
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV...megnyit →
Részletek
Bodnár Gyula (ST)
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV helyi magántelevíziónak. 1994-1995 között a Nap főszerkesztő-helyettese;1995-től 2009-ig a Csallóköz és a Katedra munkatársa és 2001-től az utóbbinak a főszerkesztője. 1983-1990 között a nagymegyeri Poloska Színház vezetője és rendezője. Főbb díjak: Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díj (1998); Katedra Életmű Díj, a több évtizedes publicisztikai munkásságáért és a Katedra folyóirat főszerkesztőjeként végzett szervezői és szerkesztői tevékenységéért (2010); Királyhelmec Díszpolgára cím a publicisztikai életművééért és a kulturális élet területén végzett áldozatos munkájáért, valamint a város hírnevének öregbítéséért (2016). Névjegyei: b.gy., B.Gy., (bodnár), (b), -bor, (br), -bár. – Fm. Messze van Helgoland (publ., 1992); Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre (társszerző: Tóth László). (1994); Görög Európa (publ., 1998); Szappanopera a medencében (publ., 2000); Szavak, színek, színképek (publ., 2001); Esőcseppek a mennyezeten (karcolatok, jegyzetek, tárcák, 2008); Az otthon udvarában. Publicisztikai írások – 1999–2009. (2009); Gyertyaláng az alagútban.Tárcák, cikkek, jegyzetek 2008-2013. (cikkek, 2014); Hátsó pad. Pedagógiai publicisztika. (2016). – Ir. Ki kicsoda Kassától – Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Bodnár István
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság...megnyit →
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság és munkásság életéből merítette. 1938-ban kiutasították Csehszlovákiából. Első bp.-i kiadványa az újságírói-írói környezetben játszódó s a csehszlovákiai politikai életbe is bevilágító Pozsonyi éjszakák c. regénye volt. – Fm. Jaj, atyám, a jövő (v., 1932); Az én falum árnyékában (r., 1938); Dornkappel (r., 1938); Pozsonyi éjszakák (r., 1941); Egyszer minden kiderül (1942); Vihar a Tátrában (r., 1942); Nagyatádi Szabó István pályafutása (életrajz, 1947). – Ir. Berkó Sándor: Az én falum árnyékában (1938).
Bodnár Lajos
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung...megnyit →
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung...megnyit →
Részletek
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung megyei árucsere és vásárok a századfordulón. (1993); Latorca és egyéb írások (1995).
Bodnár Mónika
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
Részletek
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században (2002).
Bödők László
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész...megnyit →
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész...megnyit →
Részletek
Bödők László (FI)
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész Szlovákiában.
Bödők Zsigmond
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
Részletek
Bödők Zsigmond (FI)
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és tudománytörténeti cikkeket, könyveket publikál. Felvételeiből több csillagászati témájú hazai és külföldi fotókiállítást rendezett. – Fm. Harmatlegelő (1986, több kiadásban); Nobel-díjas magyarok (1997); Világjáró magyarok (1998); Magyar feltalálók I. (2000); Magyar feltalálók a repülés történetében (2001); Magyar feltalálók az automobilok történetében (2002); Magyar feltalálók a nyomdászat történetében (2003); Magyar feltalálók a hajók és a vasút történetében (2004); Magyar feltalálók a távközlés történetében (2005); Magyarok égi képeskönyve (2006), Magyar feltalálók a számítástechnika történetében (2007).