Blaskovics József
(* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága [Csehország]) Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938–1946 között Galántán, 1946–1947 között Bazinban, 1947–1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943–1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát...megnyit →
(* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága [Csehország]) Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938–1946 között Galántán, 1946–1947 között Bazinban, 1947–1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943–1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát...megnyit →
Részletek
Blaskovics József (OE)
(* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága [Csehország]) Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938–1946 között Galántán, 1946–1947 között Bazinban, 1947–1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943–1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát tanult. 1950–1978 között a prágai Károly Egyetemen turkológiát és hungarisztikát oktatott. 1955-ben megalapította a Károly Egyetem turkológiai szemináriumát, tankönyveivel megalapozta a modern cseh turkológiát. Török, azerbajdzsáni, tatár, kazah és bengáli szépirodalmi műveket fordított csehre és magyarra. Lefordította és kiadta a feltételezett magyar ősgeszta török nyelvű változatát, a Tárih-i Üngürüszt (A magyarok története, 1984). Egyik fő műve (A kegyes szultánok és a nagyságos erdélyi fejedelmek – I. és II. Rákóczi György – levelezése a Kassai Királyság ügyében) máig kéziratban maradt. A Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1957), a Török Köztársaság elnöke díszoklevelet adományozott neki (1973), 1978-ban Kőrösi Csoma Sándor Emlékplakettet kapott. – Fm. Dějiny nové turecké literatury (1953; angol, német és bolgár nyelven is); Türkische Handschriften der Universitätbibliothek in Bratislava (1961); Rimavská Sobota v čase osmansko-tureckého panstva (1974 – magyarul 1989-ben, majd 1995-ben Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában címmel); Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Az újvári ejálet török adóösszeírásai (1993); Blaskovics Emlékkönyv (vál., kötetben meg nem jelent írásokból, 1995). – Ir. Ozogány Ernő: A közép-európai török. In: Dr. Kiss László – Lacza Tihamér – Ozogány Ernő: Gondolatokból épült katedrális (2001).
Blatná na Ostrove
-> Sárosfa (Blatná na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 404, ebből 394 (97,5%) magyar, 8 (2,0%) szlovák; [2011] – 860, ebből 667 (77,6%) magyar, 158 (18,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 687 (79,9%) magyar, 143 (16,6%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 404, ebből 394 (97,5%) magyar, 8 (2,0%) szlovák; [2011] – 860, ebből 667 (77,6%) magyar, 158 (18,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 687 (79,9%) magyar, 143 (16,6%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
A Bittó-család sírhelye Sárosfán (FI)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 404, ebből 394 (97,5%) magyar, 8 (2,0%) szlovák; [2011] – 860, ebből 667 (77,6%) magyar, 158 (18,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 687 (79,9%) magyar, 143 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 724 r. k., 16 ref., 13 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1721-ben barokk, a Bittó család két kúriája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Bittó István, Barabás Miklós festménye
Blažov
-> Balázsfa (Blažov)
1960-ban Hegyéte községhez csatolt település a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 282, ebből 211 (74,8%) magyar, 66 (23,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 262 r. k., 11 izr., 5 ev., 2 ref. – A két vh....megnyit →
1960-ban Hegyéte községhez csatolt település a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 282, ebből 211 (74,8%) magyar, 66 (23,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 262 r. k., 11 izr., 5 ev., 2 ref. – A két vh....megnyit →
Részletek
1960-ban Hegyéte községhez csatolt település a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 282, ebből 211 (74,8%) magyar, 66 (23,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 262 r. k., 11 izr., 5 ev., 2 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében a ~hoz tartozó Enyedpusztán, a Fuchs család felosztott nagybirtokán létrehozott kolóniára 1927-ben szlovák és cseh-morva telepesek költöztek, majd a második vh. után újabb szlovák családokkal népesítették be.
Blhovce
-> Balogfala (Blhovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Gortva-patak völgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 807, ebből 751 (93,1%) magyar, 50 (6,2%) szlovák; [2011] – 791, ebből 480 (60,7%) magyar, 130 (16,4%) roma, 109 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 632 (79,9%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Gortva-patak völgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 807, ebből 751 (93,1%) magyar, 50 (6,2%) szlovák; [2011] – 791, ebből 480 (60,7%) magyar, 130 (16,4%) roma, 109 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 632 (79,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Gortva-patak völgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 807, ebből 751 (93,1%) magyar, 50 (6,2%) szlovák; [2011] – 791, ebből 480 (60,7%) magyar, 130 (16,4%) roma, 109 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 632 (79,9%) magyar, 86 (10,9%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 654 r. k., 14 ref., 4 ev., 1 gör. kat. –R. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1773–77 között késő barokk stílusban épült. 2001 óta a Balogfalai Hírmondó címmel önkormányzati lapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Blüh Irén
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben...megnyit →
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben...megnyit →
Részletek
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben Pozsonyban a Mária u. 6. szám alatt működő Blüh könyvesboltot vezette, ahol kiállításokat is rendeztek. Lőrincz Gyulával, Weiner (Kráľ) Imrével és Prohászka Tallós Istvánnal együtt megszervezték a Művészetet áruért akciót. 1945 után a Pravda kiadóvállalat, 1949–1951-ben a Népi Iparművészeti Vállalat, 1951–1965-ben a Szlovák Pedagógiai Könyvtár igazgatója volt. A Munka Érdemrend (1964) kitüntetettje. – Ir. Albertini B.: Beszélgetés Blüh Irénnel. Fotoművészet, 1984/1.; Škvarna, D. – Macek, V. – Mojžišová, I.: Blüh Irén (mon., 1991); Albertini B.: A Sarló szociofotós vonulata (1993).
Boček Zsuzsa
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951:...megnyit →
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951:...megnyit →
Részletek
Boček Zsuzsa (TSZA)
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony; 1952–1954: Magyar Területi Színház, Komárom; 1954–1955: Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Pozsony; 1955–1982: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony). Szlovák és cseh filmek, tévéjátékok kosztümtervezője; dolgozott Svédországban, Hollandiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Ausztriában, ill. Budapesten, itt a Színművészeti Főiskolán is tartott előadásokat. – Fontosabb színházi munkái: Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Orosz kérdés; Anton Pavlovics Csehov: Háztűznéző; Molière: A fösvény; Szigligeti Ede: A csikós; Egri Viktor: Pünkösdi királyság; Pierre-Augustin Caron de Beumarchais: A sevillai borbély; Gabriela Zápolská: Finom uriház; Iszajev Galics: Nem magánügy; Jókai Mór: Az aranyember; Dávid Teréz: Az asszony és a halál; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Arisztophanész: Lüszisztraté; Móricz Zsigmond: Kismadár. – Film: Nevéhez nemcsak színházi, hanem egy tucat csehszlovák film és számos televíziós játék jelmezeinek tervezése is fűződik. Ő volt a jelmezek tervezője többek között az „Ember a hídon” (Človek na moste), „Az urak mulatnak” (Páni sa zabávajú), a „Szent Erzsébet tér” (Námestie svätej Alžbety) és az „ A halál esőben érkezik” (Smrť prichádza v daždi) c. csehszlovák filmeknek. Profizmusának, színvonalas alkotó munkájának elismeréseként vissza-visszahívták őt svéd, német, osztrák, holland, lengyel és jugoszláv színházak is. Két szlovákiai magyar színházunk szintén sokat köszönhet Boček Gesztes Zsuzsának, mert ő szakmai munkáján és tanácsain túl kapcsolataival is támogatta a Matesz és a Thália Színpad-Színház tevékenységét. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Takács András: A Népes (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 33., Dunaszerdahely 2003.); Boček Péter visszaemlékezései (a Kassai Thália Színház archívuma).
Bočiar
-> Bocsárd (Bočiar)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak partján, Kassától D-re. L: [1921] – 136, ebből 109 (80,1%) szlovák, 27 (19,8%) magyar; [2011] – 221, ebből 222 (98,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 216 (97,8%) szlovák. V: [2011] – 182 r. k.,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak partján, Kassától D-re. L: [1921] – 136, ebből 109 (80,1%) szlovák, 27 (19,8%) magyar; [2011] – 221, ebből 222 (98,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 216 (97,8%) szlovák. V: [2011] – 182 r. k.,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak partján, Kassától D-re. L: [1921] – 136, ebből 109 (80,1%) szlovák, 27 (19,8%) magyar; [2011] – 221, ebből 222 (98,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 216 (97,8%) szlovák. V: [2011] – 182 r. k., 7 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1773-ban épült barokk-klasszicista stílusban. – 1960-ban Abaújszakállyal (Sokoľany) egyesítették Hutníky néven, 1990 óta ismét önálló község.
Bocsárd (Bočiar)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak partján, Kassától D-re. L: [1921] – 136, ebből 109 (80,1%) szlovák, 27 (19,8%) magyar; [2011] – 221, ebből 222 (98,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 216 (97,8%) szlovák. V: [2011] – 182 r. k., 7 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1773-ban épült barokk-klasszicista stílusban. – 1960-ban Abaújszakállyal (Sokoľany) egyesítették Hutníky néven, 1990 óta ismét önálló község.
Bocsárszki Pál
(* 1942. márc. 20. Boly) Színész. Pedagógusi végzettséget szerzett a Nyitrai Tanárképző Főiskolán. Tanítóként működött Füleken, Rozsnyón, Tornalján, Szádalmáson. Gyermekkorától részt vett az amatőr színjátszó mozgalomban. A komáromi Jókai Napokon megnyerte a legjobb férfi alakítás díját. Rozsnyón a Járási Művelődési Központban a műkedvelő színpadok...megnyit →
(* 1942. márc. 20. Boly) Színész. Pedagógusi végzettséget szerzett a Nyitrai Tanárképző Főiskolán. Tanítóként működött Füleken, Rozsnyón, Tornalján, Szádalmáson. Gyermekkorától részt vett az amatőr színjátszó mozgalomban. A komáromi Jókai Napokon megnyerte a legjobb férfi alakítás díját. Rozsnyón a Járási Művelődési Központban a műkedvelő színpadok...megnyit →
Részletek
Bocsárszki Pál (TSZA)
(* 1942. márc. 20. Boly) Színész. Pedagógusi végzettséget szerzett a Nyitrai Tanárképző Főiskolán. Tanítóként működött Füleken, Rozsnyón, Tornalján, Szádalmáson. Gyermekkorától részt vett az amatőr színjátszó mozgalomban. A komáromi Jókai Napokon megnyerte a legjobb férfi alakítás díját. Rozsnyón a Járási Művelődési Központban a műkedvelő színpadok módszertani felügyelője volt. 1990-ben került a Kassai Thália Színházhoz, ahol nyugdíjba vonulásáig (2001) tevékenykedett. Kiemelkedő sikereket ért el epizód szerepek megformálásában. – Főbb színházi szerepeiből: Méltóságos (Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker ?); Jani pincér (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Pincér (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Felügyelő (Jean-Paul Sartre: Zárt tárgyalás); Rugby (Georges Feydau: Bolha a fülbe); Mesemondó (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Dr. Bradman (Noel Coward: Vidám kísértet); I. Agrippa (Székely János: Caligula helytartója), Szarvas (Kiss József–Devecsery László–Szabados György: Az aranyoroszlán titka); Vincenzio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Whitaker százados (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Vitéz (Ratkó József: Segítsd a királyt); Mumus (Rákoss Péter–Bornay Tibor: Mumus); Turkley ápoló (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Rab, Pap, Nyomorék (Kárpáti Zoltán: Országalma avagy Mátyás király és a cigánylány); Napszámos (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István–Szakcsi Lakatos Béla–Csemer Géza: Kakuk Marci szerencséje); Ajtónálló (Heltai Jenő: A néma levente); Hadnagy (Örkény István: Tóték). – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk) Hranica, (Nagyszelmenc, dokumentumfilm), r. Jaroslav Vojtek. Návrat bocianov, r. Marian Repka. Bátoryčka, r. Juraj Jakubisko. Polčas rozpadu, r. Vladimir Fischer. Superžena-Múza, r. Karol Vosátko. – Ir. Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bocsárszky Attila
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
Részletek
Bocsárszky Attila (TSZA)
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház szlovák nyelvű előadásaiban. Hangjátékok, szlovák filmek szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kornél (Karol Čapek: Az anya); Michal (Václav Havel: Verniszázs); Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek); Cuki (Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?); Mitch (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Tybalt (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Romain Tournel (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Petronius (Székely János.: Caligula helytartója); Petruccio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Kendrick hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Tiborc (Katona József.: Bánk bán); Sebő (Ratkó József: Segítsd a királyt); don Carlos (Molière: Don Juan vagy a kőszobor lakomája); Cyril (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Szmirnov Mozgovoj (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Grimaldi (John Ford: Kár, hogy ká); Ben (Arthur Miller: Az ügynök halála); Bojnyik (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István: Kakuk Marci szerencséje); Medve (Gál Sándor–Jakab Zoltán: A szürke ló); Mátyás (Heltai Jenő: A néma levente); Raimondo Vietoris (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Helicon (Albert Camus: Caligula); Józsi (Örkény István: Macskajáték); Miko (Nikos Kazantzakis: Zorba); Elemír gróf (Kisfaludy Károly.: Csalódások); Adolf (Gál Sándor: A pokol kapujában); Claudius (William Shakespeare: Hamlet); Petrencey Gáspár (Heltai Jenő.: A Tündérlaki lányok); Szipcsay (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Joó Ferenc (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Harpagon (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Cyrano (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Weich, rendőrőrmester (Neil Simon: Pletykák); Bottlik Dénes (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Film: Jánošík, r. Agnieszka Holan, (szlovák–lengyel–magyar kopr.), Štúrovci, r. Peter Mikulík; Szigeti veszedelem, r. Horváth Z. Gergely.; – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).