Bese
-> Barsbese; Bese (Beša)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák, 277 (42,6%) magyar. V: [2011] – 367 r. k., 139 ref., 25 ev., 5 gör. kat. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a ~hez tartozó Kullantó pusztára és a 19. sz. végén ~hez csatolt Setétkútra szlovák kolonisták települtek; utóbbit Jesenské néven előbb 1927–39 között, majd 1992-ben ismét önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben barokk, ref. temploma 1894-ben szecessziós stílusban épült. Határa paleolit, neolit, bronz- és vaskori leletek gazdag előfordulási helye, ahol többek között mamutcsontokat is találtak.
Bešeňov
-> Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Besenyő
-> Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Beszter (Byster)
Részletek
1964-ben Sady nad Torysou néven Izdobával (Zdoba) egyesített község a Kassa-környéki járásban a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától K-re. L: [1921] – 471, ebből 229 (48,6%) magyar, 210 (44,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 219 r. k., 178 ref., 64 gör. kat., 7 izr., 3 ev. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. elején még nagyrészt magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a szlovák lakosságba. Barokk stílusú r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1765-ben épült gótikus alapokon, klasszicista stílusú ref. templomát 1827-ben emelték.
Besztercebánya (Banská Bystrica; Neusohl)
Részletek
Beszteracebánya látképe (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből 67 062 (83,8%) szlovák, 754 (0,9%) cseh-morva, 445 (0,6%) roma, 300 (0,4%) magyar, 61 (0,1%) német, 11 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 67 008 (83,8%) szlovák, 811 (1,0%) cseh, 435 (0,5%) magyar, 247 (0,3%) roma, 53 (0,1%) német, 3 jiddis. V: [2011] – 30 691 r. k., 8715 ev., 847 gör. kat., 373 metodista, 227 adventista, 207 gör. kel., 164 jehovista, 104 baptista, 80 ref., 27 izr. – Német (szász) hospesek által alapított virágzó bányaváros volt. Hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, rezet és higanyt bányásztak, aminek köszönhetően a város a 15–16. sz.-ban vezető szerepet játszott az európai érckereskedelemben. 1255-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Zólyom vármegye, 1940–45 között a Garam menti zsupa, 1960–90 között a Közép-szlovákiai kerület, 1949–60-között és 1996 óta a ~i kerület székhelye. 1944. aug. 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, s két hónapon keresztül ~án volt a Szlovák Nemzeti Tanács, a katonai és partizánalakulatok központja. – Történelmi városrésze védett műemlékegyüttes. Eredetileg román stílusú r. k. Szűz Mária mennybevétele (ún. német) templomát a 14–15. sz.-ban gótikus, majd reneszánsz és barokk stílusban alakították át. R. k. Szt. Erzsébet ispotálytemploma 1303-ban gótikus, r. k. Szt. Kereszt- (ún. szlovák) temploma a 15. sz.-ban késő gótikus, r. k. püspöki székesegyháza 1695–1715 között barokk, a püspöki rezidencia 1783-ban ugyancsak barokk, az ev. templom 1803–07 között klasszicista stílusban épült. A 13. sz. második felében emelt várának ma már csak az előkapuja, gótikus kapuzata és egyik bástyatornya áll. Polgárházai közül legnevezetesebb az 1479-ben épült késő gótikus Mátyás-ház, a 16. sz. közepén emelt reneszánsz Thurzó-ház és az 1660-ban épült reneszánsz Beniczky-ház. – A város r. k. püspöki székhely, Közép-Szl. közlekedési, kulturális és gazdasági központja. Városi Múzeuma 1889-ben, a Közép-szlovákiai Múzeum 1950-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma 1955-ben, operaszínháza (Jozef Gregor Tajovský Színház) és bábszínháza 1960-ban, a Bél Mátyás Egyetem 1992-ben jött létre. Legjelentősebb iparágai a fa-, építőanyag, kohó-, gép-, élelmiszer-, elektronikai, papír- és nyomdaipar. – Az 1960–70-es években ~hoz csatoltak közel két tucat szomszédos települést, köztük a reneszánsz Radvánszky-kastélyról híres Radványt (Radvaň).
Besztercebánya − városközpont (GJ)
BesztercebányaBethlen Gábor Mozgalom
Részletek
Egyetemi ifjúsági mozgalmi csoport. A ref. fiatalság körében alakult meg a harmincas évek elején, lapja a Református Élet volt.
Betlehemezés
Több szereplős, jelmezes, karácsonyi dramatikus misztériumjáték. A paraszti betlehemezésnek két alapformája ismeretes. Az egyik, az élő szereplők (kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok) által előadott, énekkel és tánccal kiegészített, párbeszéd. Ők általában házilag készített jászlat vagy templom formájú betlehemet is vittek magukkal. A másik a...megnyit →
Több szereplős, jelmezes, karácsonyi dramatikus misztériumjáték. A paraszti betlehemezésnek két alapformája ismeretes. Az egyik, az élő szereplők (kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok) által előadott, énekkel és tánccal kiegészített, párbeszéd. Ők általában házilag készített jászlat vagy templom formájú betlehemet is vittek magukkal. A másik a...megnyit →
Részletek
Több szereplős, jelmezes, karácsonyi dramatikus misztériumjáték. A paraszti betlehemezésnek két alapformája ismeretes. Az egyik, az élő szereplők (kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok) által előadott, énekkel és tánccal kiegészített, párbeszéd. Ők általában házilag készített jászlat vagy templom formájú betlehemet is vittek magukkal. A másik a bábtáncoltató betlehemezés, amikor primitív bábok segítségével mesélnek el bizonyos, Jézus születéséhe kapcsolódó történeteket. A két típus olykor keveredhet, egybe is kapcsolódhat. A Középső-Ipoly mentétől Gömörön át a Bodrogközig számtalan leírással rendelkezünk e szokásról. A térség betlehemes játékait a szakirodalom „felföldi típusként” tartja számon és „bibliás betlehemeseknek” is nevezi őket. Nagy hasonlóságot mutatnak a dunántúli játékokkal. A szlovákiai magyar nyelvterületen a rendszerváltást követően a betlehemezés erőteljes revitalizációjának is tanúi lehetünk. Ez viszont már a folklorizmus, illetve a szervezett folklór kategóriájába tartozik. – Ir.: Ág Tibor: Vígan zengjetek citorák. Csallóközi betlehemes játékok és mendikák. Dunaszerdahely. Csemadok TV 1992 /Gyurcsó István Alapítványi Füzetek 1./
Betlen Oszkár
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar Nap szerkesztője. 1939-ban a németek letartóztatták, koncentrációs táborokba hurcolták (Dachau, Buchenwald, Auschwitz). 1945 után a Szabad Nép szerkesztője és a Magyar Dolgozók Pártjának vezető személyisége Budapesten, 1957-től a Párttörténeti Intézet munkatársa. – Fm. Élet a halál földjén (életrajzi r., 1959).
Betlér (Betliar; Betlern)
Részletek
Betlér − Andrássy-kastély (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19 (2,0%) magyar. V: [2011] – 308 ev., 246 r. k., 10 ref., 7 gör. kat. – A német alapítású egykori bányásztelepülés, amely határában évszázadokon keresztül aranyat, valamint réz- és vasércet bányásztak, jelenleg idegenforgalmi központ. Legjelentősebb műemléke a Bebek család 15. sz.-i vára helyén épült Andrássy-kastély. Andrássy István építtette a 18. sz. elején reneszánsz-barokk stílusban; 1792–95 között klasszicista stílusban alakították át, mai négytornyos, eklektikus formáját 1880-ban kapta, 1949 óta múzeum. Értékes, több mint 20 ezer kötetes könyvtárát és a kastélyt körülvevő 81 ha-os angolparkot Andrássy Lipót alapította a 18. sz. végén. A parkban vadaskert található. ~ r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban, később barokkosították; a klasszicista stílusú ev. templomot 1794-ben emelték.
Betlér − Andrássy-kastély (GJ)
Andrássy-kastély, Betlér
Betliar
-> Betlér (Betliar; Betlern)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19...megnyit →
Részletek
Betlér − Andrássy-kastély (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19 (2,0%) magyar. V: [2011] – 308 ev., 246 r. k., 10 ref., 7 gör. kat. – A német alapítású egykori bányásztelepülés, amely határában évszázadokon keresztül aranyat, valamint réz- és vasércet bányásztak, jelenleg idegenforgalmi központ. Legjelentősebb műemléke a Bebek család 15. sz.-i vára helyén épült Andrássy-kastély. Andrássy István építtette a 18. sz. elején reneszánsz-barokk stílusban; 1792–95 között klasszicista stílusban alakították át, mai négytornyos, eklektikus formáját 1880-ban kapta, 1949 óta múzeum. Értékes, több mint 20 ezer kötetes könyvtárát és a kastélyt körülvevő 81 ha-os angolparkot Andrássy Lipót alapította a 18. sz. végén. A parkban vadaskert található. ~ r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban, később barokkosították; a klasszicista stílusú ev. templomot 1794-ben emelték.
Betlér − Andrássy-kastély (GJ)Andrássy-kastély, Betlér