Bettes István

(* 1954. aug. 15. Rimaszombat) Költő. A pozsonyi vegyipari szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1981). 1981–1984 között Rimaszombatban tanított, majd alkalmi munkákból élt. 1984–1989 között rádiós hírszerkesztő Pozsonyban. 1991 óta szabadfoglalkozású író. Díjak: Madách-díj (1991); Forbáth Imre-díj (2005). – Fm. Bohócok...megnyit →

(* 1954. aug. 15. Rimaszombat) Költő. A pozsonyi vegyipari szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1981). 1981–1984 között Rimaszombatban tanított, majd alkalmi munkákból élt. 1984–1989 között rádiós hírszerkesztő Pozsonyban. 1991 óta szabadfoglalkozású író. Díjak: Madách-díj (1991); Forbáth Imre-díj (2005). – Fm. Bohócok...megnyit →
Részletek

Bettes István (ST)
(* 1954. aug. 15. Rimaszombat) Költő. A pozsonyi vegyipari szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1981). 1981–1984 között Rimaszombatban tanított, majd alkalmi munkákból élt. 1984–1989 között rádiós hírszerkesztő Pozsonyban. 1991 óta szabadfoglalkozású író. Díjak: Madách-díj (1991); Forbáth Imre-díj (2005). – Fm. Bohócok áldozása (v., 1981); Két bukfenc között (v., 1985); Szétcincált ének idején (v., 1990); Hun bál (gyermekv., 1996); Lírai vészjel (v., 2000); Makulátlan Fehér Barna (v., 2005); Égtengerúsztató. Harminc év versei 1977–2007 (v., 2007); ibolya T-bolya (v., 2009); Legendárium (v., 2012); Haikukorikú (v., 2015).
Bibliai Tanulmányok
Részletek
Az adventista egyház szlovákiai egyházkerületének hetilapja (Pozsony, 1969. jan.–1983. dec.).
Bibliotheca Hungarica
-> Fórum Kisebbségkutató Intézet

Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek

A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).
Bibliotheca Hungarica Alapítvány
Somorján alakult 1992-ben. Alapítói: Presinszky Lajos, Végh László és Zalabai Zsigmond. Kulturális, közművelődési, média, tájékoztatási, oktatási, tudományos és szakmai feladatokat lát el. Gyűjti és feldolgozza a Csehszl.-ban 1918 óta megjelenő magyar nyelvű kiadványokat, a szlovákiai magyarságra vonatkozó dokumentumokat (kisnyomtatványok, fényképek, képeslapok). 1997 óta a...megnyit →
Somorján alakult 1992-ben. Alapítói: Presinszky Lajos, Végh László és Zalabai Zsigmond. Kulturális, közművelődési, média, tájékoztatási, oktatási, tudományos és szakmai feladatokat lát el. Gyűjti és feldolgozza a Csehszl.-ban 1918 óta megjelenő magyar nyelvű kiadványokat, a szlovákiai magyarságra vonatkozó dokumentumokat (kisnyomtatványok, fényképek, képeslapok). 1997 óta a...megnyit →
Részletek
Somorján alakult 1992-ben. Alapítói: Presinszky Lajos, Végh László és Zalabai Zsigmond. Kulturális, közművelődési, média, tájékoztatási, oktatási, tudományos és szakmai feladatokat lát el. Gyűjti és feldolgozza a Csehszl.-ban 1918 óta megjelenő magyar nyelvű kiadványokat, a szlovákiai magyarságra vonatkozó dokumentumokat (kisnyomtatványok, fényképek, képeslapok). 1997 óta a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében, ennek szakkönyvtáraként működik.
Bibliotheka Kaláka
Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető:...megnyit →
Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető:...megnyit →
Részletek
Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető: Strba Katalin (1999).
Bíborpiros Szép Rózsa
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt,...megnyit →
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt,...megnyit →
Részletek
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt, melyet Dunaszerdahelyen rendeznek, területi válogatók és elődöntők előzik meg Szl. több pontján. A vetélkedőn elért eredmény szakmai minősítésként is szolgál. Fődíja a Bíborpiros Szép Rózsa Díj. A vetélkedő egyben a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe is nevez résztvevőket.
Bidovce
-> Magyarbőd (Bidovce)

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i peremén, az Ósva-patak bal partján, Kassától K-re, L: [1921] – 670, ebből 489 (73,0%) szlovák, 156 (23,3%) magyar; [2011] – 1371, ebből 984 (71,8%) szlovák, 299 (21,8%) roma, 26 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 945 (68,9%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i peremén, az Ósva-patak bal partján, Kassától K-re, L: [1921] – 670, ebből 489 (73,0%) szlovák, 156 (23,3%) magyar; [2011] – 1371, ebből 984 (71,8%) szlovák, 299 (21,8%) roma, 26 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 945 (68,9%)...megnyit →
Részletek

Magyarbőd – ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i peremén, az Ósva-patak bal partján, Kassától K-re, L: [1921] – 670, ebből 489 (73,0%) szlovák, 156 (23,3%) magyar; [2011] – 1371, ebből 984 (71,8%) szlovák, 299 (21,8%) roma, 26 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 945 (68,9%) szlovák, 306 (22,3%) roma, 47 (3,4%) magyar. V: [2011] – 590 ref., 408 r. k., 109 ev., 59 gör. kat. – A magyar nyelvterület legészakibb fekvésű faluja volt, amelynek eredetileg magyar lakossága a 20. sz. folyamán nagyrészt szlovákká vált. Ref. temploma 1793-ban klasszicista stílusban épült. Temetőjében 19. sz.-i fejfák és kopjafák találhatók, valamint az 1848. dec. 11-i budaméri csatában elesett, s itt eltemetett magyar honvédek 1991-ben állított emlékoszlopa.
Biel
-> Bély (Biel)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar, 170 (11,5%) szlovák. V: [2011] – 722 r. k, 342 gör. kat., 225 ref., 3 ev. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a határában felosztott nagybirtokra 1927-ben szlovák és cseh, a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A rokokó-klasszicista stílusú Sennyey-kastély 1781-ben, a neogótikus r. k. (Szűz Mária-) kápolna 1854-ben, a ref. templom 1935–36-ban, a gör. kat. templom az 1990-es években épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája volt.
Bielovce
-> Ipolybél; Bél (Bielovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%) magyar, 23 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 159 r. k., 37 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Márton-) temploma 1884-ben, ref. temploma 1913-ban épült, a neoklasszicista Bossányi-kastélyt a 19. sz. végén, a Csécsi Nagy-kastélyt a 20. sz. elején emelték. Az 1950–60-as években magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával rendelkezett.
Bihari Kör
Részletek
A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett működő népzenei klub (Dunaszerdahely, 1999). Célja a népzenei hagyományok megőrzése, a magyar népzene oktatása, játszóházak, táncházak szervezése, népzenei kiadványok bemutatása hangszeres oktatás formájában. Évente általában 6-8 alkalommal vannak rendezvényei.
