Danisné Pólos Katalin
(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani...megnyit →
(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani...megnyit →
Részletek
(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani segédkönyvet írt.
Danninger József, ifj.
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve...megnyit →
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve...megnyit →
Részletek
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve művelődéstörténeti szempontból (1907); A világkereskedelem történetének időrendi áttekintése (1923); Slovensko – maďarsko – nemecký sprievodca po Bratislave a okolí (1930).
Danter Izabella

(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →

(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
Részletek

Danter Izabella (ST)
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű dokumentálására létrehozta a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságot. 2001-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló osztályaként létrehozott Magyar Kultúra Dokumentációs Központ vezetőjeként, majd külső munkatársaként meghatározó szerepe volt a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma állandó kiállításának megvalósításában (2003). Nevéhez fűződik az évente megrendezésre kerülő Musaeum Hungaricum konferenciasorozat megvalósulása. A népi gyógyászat kutatása mellett főleg a zsákmányoló gazdálkodás, ill. a népszokások és a népviselet kutatásával foglalkozik. – Fm. Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén (1994).
Danyi Irén Szoplák Zoltánné

(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →

(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →
Részletek

Danyi Irén (TSZA)
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes teljesítményt nyújtott. 1994-ben elhagyta a hívatásos színészi pályát. – Főbb színházi szerepei: Lucinda (Páskándi Géza: Egy ember, aki megunta bőrét); Leány (Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok); Lena (Georg Büchner: Leonce és Lena), Francia légikisasszony (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Cica (Németh László: Bodnárné); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dorothy (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Eunice (Tennessee Williams A vágy villamosa); Manci (Békeffi István–Lajtai Lajos: Régi nyár); Rablólány (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Mária Jacobi, Borka (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem avagy Legenda a dicsőséges feltámadásról). Hívatásos működésének befejezése után mindmáig nagy sikerrel szerepel a Füleki Zsákszínház előadásaiban, mint például: Mrs. Johnston története, Romlott erkölcsök, Az anya, Ébredés. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Darázs Rozália

(* 1948. okt. 9. Ógyalla) Szobrász. 1965–1969-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fafaragó szakán, majd 1970–1976 között a Képzőművészeti Főiskola domborműszobrászat szakán tanult. 1978–1985 között az ógyallai Pedagógiai Középiskola tanára, 1985-től az itteni Művészeti Alapiskola igazgatója. Fő területe az éremművészet, rendszeresen részt vesz a Nemzetközi...megnyit →

(* 1948. okt. 9. Ógyalla) Szobrász. 1965–1969-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fafaragó szakán, majd 1970–1976 között a Képzőművészeti Főiskola domborműszobrászat szakán tanult. 1978–1985 között az ógyallai Pedagógiai Középiskola tanára, 1985-től az itteni Művészeti Alapiskola igazgatója. Fő területe az éremművészet, rendszeresen részt vesz a Nemzetközi...megnyit →
Részletek

Darázs Rozália (SZM)
(* 1948. okt. 9. Ógyalla) Szobrász. 1965–1969-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fafaragó szakán, majd 1970–1976 között a Képzőművészeti Főiskola domborműszobrászat szakán tanult. 1978–1985 között az ógyallai Pedagógiai Középiskola tanára, 1985-től az itteni Művészeti Alapiskola igazgatója. Fő területe az éremművészet, rendszeresen részt vesz a Nemzetközi Éremművész Szövetség kiállításain. Ógyallán él. Fontosabb köztéri munkái: 1996: Az első és a második vh. áldozatainak emlékműve (Nemesócsa); 2000: Király püspök mellszobra, IV. Béla király szobra (Komárom); 2002: Jókai Mór mellszobra (Ógyalla); 2005: Csokonai Vitéz Mihály szobra (Komárom).
Darkó István; Székely István

(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →

(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →
Részletek

Darkó István (LA)
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa, ill. főszerkesztője (A Mi Lapunk, Magyar Írás, Figyelő). A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktív szerepet vállalt a kisebbségi magyar kulturális és irodalmi élet kialakításában: megszervezte – Sziklay Ferenccel együtt – a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, ezt követően pedig a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet. Ezenkívül a Magyar Írás főszerkesztője és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt, továbbá munkatársa a Kassai Naplónak és a Prágai Magyar Hírlapnak. 1939–1944 között a kassai rádió igazgatója volt. 1945-ben rövid időre szovjet fogságba esett, majd szabadulása után Mo.-ra menekült. Itt előbb a Magyar Áttelepülési Kormánybizottság alkalmazottja, majd kollégiumi igazgató volt, 1950-től fizikai munkát végzett. Égő csipkebokor c. regényét 1937-ben csehszlovák Állami Díjjal jutalmazták. – Fm. Két ember, egy árnyék (elb., 1925); A legnagyobb úr (novellák, 1926); Zúzmara (r., 1928); Égő csipkebokor (r., 1935); Deszkaváros (r., 1938); Kassai legenda (novellák, 1941); Magyar hegyek népe (elb., 1943); Romok és fények (vál. elb., 1969). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); Tóth László: Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Turczel Lajos: Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára (tan., 2002); Gál Éva: Darkó István élete és munkássága (mon., 1999).
Darnya (Drňa)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Macskás-patak mentén, Rimaszombattól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 412, ebből 410 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 204, ebből 153 (75,0%) magyar, 26 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (75,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Macskás-patak mentén, Rimaszombattól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 412, ebből 410 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 204, ebből 153 (75,0%) magyar, 26 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (75,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Macskás-patak mentén, Rimaszombattól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 412, ebből 410 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 204, ebből 153 (75,0%) magyar, 26 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (75,5%) magyar, 28 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 122 r. k., 42 ref. – Ref. temploma 1802-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Határában kelta sírokat és egy Árpád-kori földvár (Tuszavár) maradványait tárták fel. ~tól D-re, a Cseres-hegységben fekvő Kenyeretlen puszta 1,7 ha kiterjedésű részét 1988-ban védett területté nyilvánították.
Darvas János

(* 1891. ápr. 3. Ipolymagyari, † 1945. jan. 13. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1910), egyetemre Debrecenben, ill. Kolozsvárott járt, magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1914). Az első vh.-ban orosz fogságba esett, és csak 1922-ben tért vissza Csehszl.-ba. Rövid ideig a Magyar...megnyit →

(* 1891. ápr. 3. Ipolymagyari, † 1945. jan. 13. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1910), egyetemre Debrecenben, ill. Kolozsvárott járt, magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1914). Az első vh.-ban orosz fogságba esett, és csak 1922-ben tért vissza Csehszl.-ba. Rövid ideig a Magyar...megnyit →
Részletek

Darvas János (FI)
(* 1891. ápr. 3. Ipolymagyari, † 1945. jan. 13. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1910), egyetemre Debrecenben, ill. Kolozsvárott járt, magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1914). Az első vh.-ban orosz fogságba esett, és csak 1922-ben tért vissza Csehszl.-ba. Rövid ideig a Magyar Kisiparos című losonci lapot szerkesztette. 1922–1925-ben házitanító. 1925-ben a pozsonyi Magyar Újság szerkesztője. 1925–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap rovatvezetője volt. 1938-tól Budapesten újságíró (Felvidéki Magyar Hírlap, Független Újság, Magyarország). Budapest ostromakor vesztette életét. A szlovák költők verseiből készült Hegyország hangja (1934) c. műfordításkötete Reviczky-díjat kapott. – Fm. A csönd felé (v., 1914); Szerelmes szonettek (v., 1923); Elsüllyedt világ (v., 1929); A láthatatlan ellenség (r., 1933, németül is,); Magyarország nemzeti kisebbségei (tan., 1940). – Ir. Komlós Aladár: Darvas János versei (Nyugat, 1930/1.); Szalatnai Rezső: Hegyország hangja (Magyar Figyelő, 1934/162–165.); Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968.); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993).
Dávid Béla
Részletek

david_bela
(* 1942. ápr. 30. Kisgyarmat, † 2017. júl. 4. Pozsony) Pedagógus. Párkányban érettségizett; 1963-ban Nyitrán szerzett természetrajz–kémia szakos általános iskolai, 1973-ban Debrecenben kémia szakos középiskolai tanári oklevelet. 1965-től a pozsonyi Duna utcai magyar alapiskola, később a gimnázium tanára (1986–91, ill. 1997–2009 között igazgatója).
Dávid Teréz
(* 1906. aug. 9. Görgényszentimre [Románia], † 2002. jún. 11. Pozsony) Író, drámaíró, dramaturg. Ungvárott érettségizett (1924), majd kitanulta a fényképészmesterséget. 1936-ig Ungvárott, majd 1957-ig Pozsonyban volt fényképész. 1963–1965-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja volt. Első drámáját (Fekete virágok) 1936-ban írta, de neve...megnyit →
(* 1906. aug. 9. Görgényszentimre [Románia], † 2002. jún. 11. Pozsony) Író, drámaíró, dramaturg. Ungvárott érettségizett (1924), majd kitanulta a fényképészmesterséget. 1936-ig Ungvárott, majd 1957-ig Pozsonyban volt fényképész. 1963–1965-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja volt. Első drámáját (Fekete virágok) 1936-ban írta, de neve...megnyit →
Részletek
(* 1906. aug. 9. Görgényszentimre [Románia], † 2002. jún. 11. Pozsony) Író, drámaíró, dramaturg. Ungvárott érettségizett (1924), majd kitanulta a fényképészmesterséget. 1936-ig Ungvárott, majd 1957-ig Pozsonyban volt fényképész. 1963–1965-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja volt. Első drámáját (Fekete virágok) 1936-ban írta, de neve csak 1957 után vált ismertté, amikor is egy drámapályázaton két művével is díjat nyert. Színpadi alkotásait a szlovákiai magyar színház, ill. műkedvelő együttesek mellett szlovák és cseh színházak is bemutatták. – Fm. Kísértetek múzeuma (elb., 1964); Kásahegy (r., 1966, 1992); Ifjúságból elégtelen (r., 1970); Időzített boldogság (reg., 1973); Lidércfény (színművek, 1976); Mesélő nemzedék (önéletrajz, 1981); Utóirat – Amíg a téma eljut odáig (önéletrajz, 1986).
Deáki (Diakovce)
Részletek

Deáki − r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 3131, ebből 2993 (95,6%) magyar, 102 (3,3%) zsidó, 25 (0,8%) szlovák; [2011] – 2204, ebből 1447 (65,7%) magyar, 710 (32,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1515 (71,3%) magyar, 650 (26,5%) szlovák. V: [2011] – 1480 r. k., 229 ref., 170 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának egy részét (közel 700 személyt) áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és külföldi szlovák telepesek (ún. reemigránsok) érkeztek. Legjelentősebb műemléke az 1228-ban román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom, amelyet 1872–75 között Schulek Frigyes tervei alapján neoromán stílusban felújítottak és kibővítettek, majd 1938–41 között a helyi születésű Serédi Jusztinián esztergomi érsek jóvoltából restauráltak. A ~ bencés szerzetesek használták egykor azt az 1192–95 körül írt, későbbi ismertetőjéről, Pray Györgyről Pray-kódexnek elnevezett latin nyelvű szertartáskönyvet, amely a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet és Könyörgést tartalmazza. A templom D-i falához csatlakozó kápolna a 12. sz. elején román, klasszicista stílusú ref. temploma 1786-ban, ugyancsak klasszicista r. k. kápolnája a 18. sz. végén, kálváriája a 19. sz. végén, ev. temploma 1969-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu mellett termálfürdő üzemel. – Ir. Molnár Imre: Deáki (2002).
Debrőd (Debraď)

község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 589, ebből 586 (99,5%) magyar; [2011] – 375, ebből 201 (53,3%) magyar, 137 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 246 (65,6%) magyar, 92 (23,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →

község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 589, ebből 586 (99,5%) magyar; [2011] – 375, ebből 201 (53,3%) magyar, 137 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 246 (65,6%) magyar, 92 (23,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek

Debrőd − Szent László búcsújáró helye (SzL)
község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 589, ebből 586 (99,5%) magyar; [2011] – 375, ebből 201 (53,3%) magyar, 137 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 246 (65,6%) magyar, 92 (23,5%) szlovák. V: [2011] – 302 r. k., 18 ref., 7 gör. kat. – Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1834-ben, a ~hoz tartozó Hetény major r. k. (Szt. Norbert-) kápolnája 1943-ban épült.
Deja Vu
Részletek
Zenei együttes (Pozsony, 1998). Főként dzsesszt és bluest játszik, instrumentális és vokális darabokat. Tagjai amatőr és hivatásos zenészek. 2002-től havi rendszerességgel rendezi meg Pozsonyban klubestjeit Deja Vu Klub néven, melynek vendégei neves hazai és magyarországi előadóművészek. – Vezető: Strieženec Sándor.
Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Déli Hírlap 1.
Részletek
Független politikai napilap (Pozsony, 1933. szept. 8.–1934. nov. 15.). Kiadója egy Elszász nevű üzletember volt. A lap 12 hónap után elbukott. – Szerk. Kellner József. – Ir. Kovács Endre: Korszakváltás (1981).
Déli Hírlap 2.
Részletek
Független csallóközi hetilap (Dunaszerdahely, 1991–1998). Kezdetben a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS adta ki. 1995-től megjelenése rendszertelen. Alcímében (1998-ban) „Regionális közéleti hetilap”-ként, az impresszumban „Országos terjesztésű regionális közéleti hetilapéként” határozta meg magát. – Szerk. Ravasz József.
Delmár Gábor

(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok...megnyit →

(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok...megnyit →
Részletek

DELMAR GABOR (FI)
(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok szerkesztésében. Hosszú évekig az Új Szó vasárnapi ügyeletes szerkesztője volt. 1957-ben indította el az Új Szó sakkrovatát, melyet 2003 júliusáig szerkesztett. Partikat elemzett, feladványokkal szórakoztatta az olvasókat.
Délszlovenszkói Magyar Lapok
Részletek
Társadalmi hetilap (Párkány, 1921–1933). Gondos Vilmos nyomdatulajdonos volt a kiadója. Legtöbb száma 4 oldalas volt. – Szerk. Soós Károly.
Délszlovenszkói Újság
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi...megnyit →
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi...megnyit →
Részletek
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi Lapokkal nem bírta a versenyt. – Szerk. Křepelka Elek. – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).
Deménd (Demandice)

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011]...megnyit →

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek

Deménd − r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011] – 846 r. k., 30 ev., 8 ref., 2 gör. kat. – Magyar lakossága mellé már a két vh. között, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 14. sz. végén emelt gótikus stílusú r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templomát a 18. sz.-ban barokkosították. A Simonyi-, majd Baross-kastély 1700 körül, a késő barokk Majthényi-kúria a 18. sz.-ban, az ugyancsak késő barokk Sánthy-kúria a 18. sz. második felében, a klasszicista Benyovszky-kúria a 18. sz. végén épült. A ~hez tartozó Hébec puszta r. k. (Szt. Ilona-) temploma, amely eredetileg román stílusban épült a 13. sz.-ban, majd gótikus és barokk stílusban átépítették, neves búcsújáró hely volt.
Demján Zoltán
(* 1955. ápr. 20. Pozsony) Hegymászó. A szlovákiai hegymászó sport kiemelkedő alakja. Az összes kontinens számos jelentős csúcsát (Mont Blanc, Nanga Parbat, Mt. McKinley, Kilimandzsáró, Aconcagua) meghódította. 1984-ben feljutott a Mount Everest tetejére (8848 m), így ő lett az első magyar, aki a világ...megnyit →
(* 1955. ápr. 20. Pozsony) Hegymászó. A szlovákiai hegymászó sport kiemelkedő alakja. Az összes kontinens számos jelentős csúcsát (Mont Blanc, Nanga Parbat, Mt. McKinley, Kilimandzsáró, Aconcagua) meghódította. 1984-ben feljutott a Mount Everest tetejére (8848 m), így ő lett az első magyar, aki a világ...megnyit →
Részletek
(* 1955. ápr. 20. Pozsony) Hegymászó. A szlovákiai hegymászó sport kiemelkedő alakja. Az összes kontinens számos jelentős csúcsát (Mont Blanc, Nanga Parbat, Mt. McKinley, Kilimandzsáró, Aconcagua) meghódította. 1984-ben feljutott a Mount Everest tetejére (8848 m), így ő lett az első magyar, aki a világ legmagasabb csúcsát megmászta. Sportvezetőként és vállalkozóként tevékenykedik.
Demokratikus és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás
Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető:...megnyit →
Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető:...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető: Kvarda József.
Dénes Ferenc 1.
(* 1845. ápr. 2. Tribs (Lengyelország), † 1934. okt. 15. Lőcse) Tanár, természetkutató turista. A bécsi, ill. a budapesti tudományegyetemen tanult. 1876–1906 között Lőcsén gimnáziumi tanár. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) egyik alapítója; 1922-ben a tátraszéplaki meteorológiai állomás vezetője lett. A Magas-Tátra kutatója, annak...megnyit →
(* 1845. ápr. 2. Tribs (Lengyelország), † 1934. okt. 15. Lőcse) Tanár, természetkutató turista. A bécsi, ill. a budapesti tudományegyetemen tanult. 1876–1906 között Lőcsén gimnáziumi tanár. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) egyik alapítója; 1922-ben a tátraszéplaki meteorológiai állomás vezetője lett. A Magas-Tátra kutatója, annak...megnyit →
Részletek
(* 1845. ápr. 2. Tribs (Lengyelország), † 1934. okt. 15. Lőcse) Tanár, természetkutató turista. A bécsi, ill. a budapesti tudományegyetemen tanult. 1876–1906 között Lőcsén gimnáziumi tanár. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) egyik alapítója; 1922-ben a tátraszéplaki meteorológiai állomás vezetője lett. A Magas-Tátra kutatója, annak egyik, 2438 m magas csúcsát róla nevezték el. Kijelölte a tátrai turistautak nyomvonalait, közreműködött a hegység térképezésében. Útikalauzt írt, egyéb cikkeket publikált. – Fm. A Magyarországi Kárpátegyesület alapítása, fejlődése és működése (1883); Tájékoztató a magyarországi Kárpátvidéken utazók számára (1888).
Dénes Ferenc 2.
(*1902. szept. 9. Késmárk, † 1979. okt. 15. Pozsony) Lapszerkesztő, kommunista pártmunkás. A kassai gimnáziumban és ipari iskolában tanult (1916–20). Már diákként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1921-ben belépett a CSKP-ba, és az 1920–30-as években a kassai, pozsonyi és kárpátaljai pártszervezetekben dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált....megnyit →
(*1902. szept. 9. Késmárk, † 1979. okt. 15. Pozsony) Lapszerkesztő, kommunista pártmunkás. A kassai gimnáziumban és ipari iskolában tanult (1916–20). Már diákként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1921-ben belépett a CSKP-ba, és az 1920–30-as években a kassai, pozsonyi és kárpátaljai pártszervezetekben dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált....megnyit →
Részletek
(*1902. szept. 9. Késmárk, † 1979. okt. 15. Pozsony) Lapszerkesztő, kommunista pártmunkás. A kassai gimnáziumban és ipari iskolában tanult (1916–20). Már diákként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1921-ben belépett a CSKP-ba, és az 1920–30-as években a kassai, pozsonyi és kárpátaljai pártszervezetekben dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált. Hazatérése (1949) után magas párt- és állami tisztségeket töltött be Kassán, többek között a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke (1952–55) volt. 1954-ben megtették a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé, amelynek 1960-ig egyik alelnöki tisztét is ellátta. 1955-től 1968-ig az SZLKP KB tagja és az Új Szó főszerkesztője. A prágai tavasz idején a dogmatikus, reformokkal szembehelyezkedő pártfunkcionáriusok közé tartozott, ezért 1968 tavaszán eltávolították a lap éléről. A normalizáció idején, az 1970-es években a Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség Szovjetbarát című havilapjának főszerkesztője volt. 1960-ban Munka Érdemrendet kapott.
Dénes György; Dusik Dániel

(* 1923. máj. 24. Pelsőc, † 2007. szept. 14. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. A kereskedelmi középiskolát Rozsnyón végezte. 1950-től Pozsonyban előbb a Csemadok alkalmazottja, majd 1951–1985 között a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. 1971-ben Madách-díjjal, 2003-ban Posonium Irodalmi Díj Életműdíjával tüntették ki, 2003-ban megkapta...megnyit →

(* 1923. máj. 24. Pelsőc, † 2007. szept. 14. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. A kereskedelmi középiskolát Rozsnyón végezte. 1950-től Pozsonyban előbb a Csemadok alkalmazottja, majd 1951–1985 között a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. 1971-ben Madách-díjjal, 2003-ban Posonium Irodalmi Díj Életműdíjával tüntették ki, 2003-ban megkapta...megnyit →
Részletek

denes gyorgy (FI)
(* 1923. máj. 24. Pelsőc, † 2007. szept. 14. Pozsony) Költő, műfordító, szerkesztő. A kereskedelmi középiskolát Rozsnyón végezte. 1950-től Pozsonyban előbb a Csemadok alkalmazottja, majd 1951–1985 között a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. 1971-ben Madách-díjjal, 2003-ban Posonium Irodalmi Díj Életműdíjával tüntették ki, 2003-ban megkapta a Szlovák Kormány Ezüst Plakettjét. 1948 után ő adott ki először verseskötetet az újjászerveződött csehszlovákiai magyar irodalom képviselői közül (Magra vár a föld, 1952). Versei mellett gyermekverseket, műfordításokat, interjúkat, recenziókat, író- és művészportrékat közölt. 2009 máj.-ában szülőfalujában felavatták emléktábláját. – Fm. Hallod, hogy zengenek a fák (v., 1962); Évek hatalma (v., 1966); Mélység fölött (v., 1972); Fenyéren boróka (v., 1979); Virágzó némaság (v., 1981); Pipitér (gyermekv., 1984); Elfogy a fény (v., 1988); Zebramadár (gyermekv., 1991); Sétálni ment három kalap (gyermekv., 1994); Írók fényben és árnyékban (tan., 2001); Hattyúk éji dala (v., 2003).– Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Dénes Imre
(* 1944. nov. 1. Köbölkút) Nyelvész, adjunktus. Érsekújvárott érettségizett (1963), majd angol–spanyol szakot végzett a Comenius Egyetemen (1968). Előbb középiskolai tanár Pozsonyban, 1970-től tanársegéd, majd adjunktus volt a nyitrai Pedagógiai Főiskola angol tanszékén. 1976-tól uo. az Irodalomkommunikációs Kabinet tudományos kutatója, 1981-től a Szlovák Nyelv és...megnyit →
(* 1944. nov. 1. Köbölkút) Nyelvész, adjunktus. Érsekújvárott érettségizett (1963), majd angol–spanyol szakot végzett a Comenius Egyetemen (1968). Előbb középiskolai tanár Pozsonyban, 1970-től tanársegéd, majd adjunktus volt a nyitrai Pedagógiai Főiskola angol tanszékén. 1976-tól uo. az Irodalomkommunikációs Kabinet tudományos kutatója, 1981-től a Szlovák Nyelv és...megnyit →
Részletek
(* 1944. nov. 1. Köbölkút) Nyelvész, adjunktus. Érsekújvárott érettségizett (1963), majd angol–spanyol szakot végzett a Comenius Egyetemen (1968). Előbb középiskolai tanár Pozsonyban, 1970-től tanársegéd, majd adjunktus volt a nyitrai Pedagógiai Főiskola angol tanszékén. 1976-tól uo. az Irodalomkommunikációs Kabinet tudományos kutatója, 1981-től a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék állományában fordítás- és irodalomelméletet oktatott. 1982-ben Franciaországba távozott, ezt követően tevékenysége ismeretlen. – Összehasonlító nyelvészettel, fordításelmélettel, irodalmi műalkotások adaptációjának kérdésével, szövegelemzéssel és szövegelmélettel foglalkozott. Bölcsészdoktori értekezését “A spanyol, az angol, a magyar és a szlovák főnevek többes száma” (1974), kandidátusi értekezését “Az irodalmi művek adaptációja” (1981) címmel írta. Cikkei, tanulmányai, tankönyvei, fordításai 1969-től jelennek meg különféle évkönyvekben, folyóiratokban. 1976-tól 1978-ig az ICLA (Nemzetközi Komparatisztikai Szövetség) műfordításelméleti bizottságának titkára volt. – Fm. Phonetics and Phonology (főiskolai tankönyv, 1975); Introduction to the Study of English (főiskolai tankönyv, 1976); Morphology with Exercises (főiskolai tankönyv, 1976); Translation As Comparison (tan., A. Popovičcsal, 1976); Communicational Aspect of Literary Tradition (tan., A. Popovičcsal, 1979).
Dénesd (Jánošíková; Schildern)
1974- ben Dunajská Lužná néven Misérddel és Torccsal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 539, ebből 270 (50,1%) német, 229 (42,5%) magyar, 13 (2,4%) szlovák; [1970] 715, ebből 575 (80,4%) szlovák, 124 (17,3%) magyar,...megnyit →
1974- ben Dunajská Lužná néven Misérddel és Torccsal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 539, ebből 270 (50,1%) német, 229 (42,5%) magyar, 13 (2,4%) szlovák; [1970] 715, ebből 575 (80,4%) szlovák, 124 (17,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
1974- ben Dunajská Lužná néven Misérddel és Torccsal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 539, ebből 270 (50,1%) német, 229 (42,5%) magyar, 13 (2,4%) szlovák; [1970] 715, ebből 575 (80,4%) szlovák, 124 (17,3%) magyar, 7 (1,0%) német nemzetiségű. V: [1921] – 532 r. k., 3 ev., 1 izr. – A középkortól fogva nagyrészt német lakosságú község német lakosait a második vh. után kitelepítették Németországba, helyükre Trencsén környéki szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1797-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Dercsika (Jurová)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 510, ebből 506 (99,2%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 507, ebből 409 (80,7%) magyar, 86 (17%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (89,5%) magyar, 45 (8,9%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 510, ebből 506 (99,2%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 507, ebből 409 (80,7%) magyar, 86 (17%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (89,5%) magyar, 45 (8,9%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 510, ebből 506 (99,2%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 507, ebből 409 (80,7%) magyar, 86 (17%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (89,5%) magyar, 45 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 442 r. k., 9 ev., 8 ref. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1778-ban klasszicista stílusban épült, mai formáját 1927-ben kapta. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Dercsika a 2000. év tükrében (2000).
Deregnyő (Drahňov)

[caption id="attachment_490100" align="alignnone" width="300"] Deregnyő − az új ref. központ (GJ)[/caption] Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37...megnyit →

[caption id="attachment_490100" align="alignnone" width="300"] Deregnyő − az új ref. központ (GJ)[/caption] Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37...megnyit →
Részletek

Deregnyő. Lónyay-kastély (GJ)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37 (3,8%) roma; [2011] – 1352, ebből 627 (46,4%) roma, 299 (22,1%) magyar, 284 (21,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 947 (70,0%) magyar, 248 (18,3%) szlovák, 10 (0,7%) roma. V: [2011] – 441 ref., 299 r. k., 105 gör. kat., 4 ev. – A Lónyay-kastély 1812-ben, ref. temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban, r. k. (Urunk átváltozása) templomát 1990–91-ben emelték. 1991-ben ~n jött létre az Ungi ref. Egyházmegye Tanulmányi Központja, 1994 óta Református Újság címmel ref. havilapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Deresk (Držkovce)

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar,...megnyit →

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar,...megnyit →
Részletek

Deresk − r. k. templom (SzL)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar, 60 (10,9%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 503 r. k., 12 ref., 1 ev. – A közeli dombon álló r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 13. sz. végén gótikus stílusban épült, a 17–18. sz.-ban barokkosították. A falu központjában álló új r. k. templomot 1935-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ a közelmúltig híres fazekasfalu volt, lakói cserépedény és cserépzsindely készítésével foglalkoztak. – Ir. Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu – Deresk és Lévárt – néprajzához (1998).



