Dudich László, id.
Részletek
(* 1875. ápr. 22. Lekér, † 1941. okt. 12. Zseliz) Néptanító. 1896-ban az Esztergomban szerzett tanítói oklevelet. 1896–1899-ben Garampáldon, 1899–1932-ben Lekéren tanított. 1928-ban létrehozta a Dudich Ferenc alapítványt, 1929-ben felállíttatta Lekér főterén a Szeplőtelen Fogantatás szobrát. 1932-ben politikai meghurcoltatás áldozata lett, s kényszernyugdíjazták.
Dudich László, ifj.
(* 1901. márc. 9. Lekér, † 1980. okt. 26. Almásfüzítő [Mo.]) Kántortanító, etnográfus, publicista. 1919-ben Sárospatakon szerzett tanítói oklevelet. Népiskolákban tanított: Farnadon, Naszvadon, Izsán, Lekéren. 1945 után Mo.-ra telepítették (Tárkányban, majd Almásfüzítőn tanított). Több kézirata a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában van (Izsai népdalgyűjtemény I–II.,...megnyit →
(* 1901. márc. 9. Lekér, † 1980. okt. 26. Almásfüzítő [Mo.]) Kántortanító, etnográfus, publicista. 1919-ben Sárospatakon szerzett tanítói oklevelet. Népiskolákban tanított: Farnadon, Naszvadon, Izsán, Lekéren. 1945 után Mo.-ra telepítették (Tárkányban, majd Almásfüzítőn tanított). Több kézirata a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában van (Izsai népdalgyűjtemény I–II.,...megnyit →
Részletek
(* 1901. márc. 9. Lekér, † 1980. okt. 26. Almásfüzítő [Mo.]) Kántortanító, etnográfus, publicista. 1919-ben Sárospatakon szerzett tanítói oklevelet. Népiskolákban tanított: Farnadon, Naszvadon, Izsán, Lekéren. 1945 után Mo.-ra telepítették (Tárkányban, majd Almásfüzítőn tanított). Több kézirata a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában van (Izsai népdalgyűjtemény I–II., 1928; Izsa és népe, mon., 1932). – Fm. Római katholikus egyházi énekek (1935). – Ir. Fehér Csaba: Dudich László élete és munkássága (2001).
Dudich Sándor
(* 1906. máj. 28. Kéménd, † 1976. febr. 11. Zselíz) Néptanító, amatőr régész. 1926-ban a kassai Felső Gépipari Iskolában érettségizett. 1932-ben a pozsonyi Tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1926–1930-ban Farnadon, 1930–1945-ben Kéménden, 1947–1950 Poľný Kesovban (Mezőkeszi), 1950–1976-ben Zselízen tanított. A Zselíz környéki táj régészeti emlékeinek népszerűsítője. 1958-ban a Példás...megnyit →
(* 1906. máj. 28. Kéménd, † 1976. febr. 11. Zselíz) Néptanító, amatőr régész. 1926-ban a kassai Felső Gépipari Iskolában érettségizett. 1932-ben a pozsonyi Tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1926–1930-ban Farnadon, 1930–1945-ben Kéménden, 1947–1950 Poľný Kesovban (Mezőkeszi), 1950–1976-ben Zselízen tanított. A Zselíz környéki táj régészeti emlékeinek népszerűsítője. 1958-ban a Példás...megnyit →
Részletek
(* 1906. máj. 28. Kéménd, † 1976. febr. 11. Zselíz) Néptanító, amatőr régész. 1926-ban a kassai Felső Gépipari Iskolában érettségizett. 1932-ben a pozsonyi Tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1926–1930-ban Farnadon, 1930–1945-ben Kéménden, 1947–1950 Poľný Kesovban (Mezőkeszi), 1950–1976-ben Zselízen tanított. A Zselíz környéki táj régészeti emlékeinek népszerűsítője. 1958-ban a Példás tanító kitüntetéssel jutalmazták.
Dudich Sándor László
(* 1942. okt. 15. Kéménd) Biológus, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben biológusi oklevelet szerzett, 1975-ben doktorált állatökológiából (kőbányák madártársulásai), 1993-tól kandidátus, 1996-től egyetemi docens, 2002-től egyetemi tanár). 1964–1973 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán állattant adott elő, közben ugyanott 1969–1972-ben a Pedagógiai Főiskolán...megnyit →
(* 1942. okt. 15. Kéménd) Biológus, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben biológusi oklevelet szerzett, 1975-ben doktorált állatökológiából (kőbányák madártársulásai), 1993-tól kandidátus, 1996-től egyetemi docens, 2002-től egyetemi tanár). 1964–1973 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán állattant adott elő, közben ugyanott 1969–1972-ben a Pedagógiai Főiskolán...megnyit →
Részletek
(* 1942. okt. 15. Kéménd) Biológus, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben biológusi oklevelet szerzett, 1975-ben doktorált állatökológiából (kőbányák madártársulásai), 1993-tól kandidátus, 1996-től egyetemi docens, 2002-től egyetemi tanár). 1964–1973 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán állattant adott elő, közben ugyanott 1969–1972-ben a Pedagógiai Főiskolán az általános biológia oktatója volt. 1973–1985-ben az SZTA Kísérleti Biológiai Intézetének, 1985–1992-ben a SZTA zólyomi Erdőökológiai Intézetének a munkatársa. 1993-tól a Zólyomi Műszaki Egyetem Selmecbányai Ökológiai Karának oktatója. Tudományos munkássága során antropogén biotópok madárközösségeivel, az Északi-Kárpátok és a Pannon-medence kisemlős–ektoparazita társulások vizsgálatával, apró emlősök külső élősködőinek chorológiai, ill. bionómiai kutatásával foglalkozott. Öt szakmonográfia szerzője, ill. társszerzője. Eddig 256 szakdolgozatot publikált az állattan és az ökológia tárgyköréből (ebből többet Stollmann Andrással közösen).
Dúdor István
(* 1949. nov. 11. Deresk, † 1987. jún. 23. Tornalja) Festő. A prágai Képzőművészeti Akadémián 1979-ben. Olajfestményei, toll- és ecsetrajzai, akvarelljei, monotípiái egyaránt ismertek. Vál. e. k: 1978-tól gyakran állított ki Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Komáromban; továbbá: 1989: Losonc, Dunaszerdahely, Rimaszombat; 1990: Budapest, Rozsnyó, Putnok, állandó tárlata Rimaszombatban;...megnyit →
(* 1949. nov. 11. Deresk, † 1987. jún. 23. Tornalja) Festő. A prágai Képzőművészeti Akadémián 1979-ben. Olajfestményei, toll- és ecsetrajzai, akvarelljei, monotípiái egyaránt ismertek. Vál. e. k: 1978-tól gyakran állított ki Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Komáromban; továbbá: 1989: Losonc, Dunaszerdahely, Rimaszombat; 1990: Budapest, Rozsnyó, Putnok, állandó tárlata Rimaszombatban;...megnyit →
Részletek
(* 1949. nov. 11. Deresk, † 1987. jún. 23. Tornalja) Festő. A prágai Képzőművészeti Akadémián 1979-ben. Olajfestményei, toll- és ecsetrajzai, akvarelljei, monotípiái egyaránt ismertek. Vál. e. k: 1978-tól gyakran állított ki Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Komáromban; továbbá: 1989: Losonc, Dunaszerdahely, Rimaszombat; 1990: Budapest, Rozsnyó, Putnok, állandó tárlata Rimaszombatban; 1991: Prága; 1997: Dunaszerdahely; 1998: Komárom, Rimaszombat, Rozsnyó; 1999: Prága. Fm: Kettős arc a világ (1998); Gyémánthegyen (1999).
Dudvág (Dudváh)
Részletek
Szilád (Siladice) község mellett a Dubová patak jobboldali leágazása. Teljes hossza kb. 97 km, vízgyűjtó területe kb. 1500 km². A Vággal párhuzamosan délnek folyik, Vízkelet községnél egyesül a Fekete-vízzel, ahol Dk-nek fordul. Nyárasdtól keletre ömlik a Kis-Dunába. Vízgazdálkodás szempontjából jelentős.
Duka Zólyomi Aglája; Szerényi
(* 1912. nov. 18. Miskolc, † 2004. jan. 10. Pozsony) Zongoratanárnő. Az elemit és a középiskolát Miskolcon, Nagymaroson és Ungvárott, majd a Zene- és Drámaművészeti Akadémia zongoraszakát Emanuela Kajetánová és Frico Kafendánál Pozsonyban végezte el (1938). 1945 előtt zongorát, zenei nevelést tanított, kórust vezetett,...megnyit →
(* 1912. nov. 18. Miskolc, † 2004. jan. 10. Pozsony) Zongoratanárnő. Az elemit és a középiskolát Miskolcon, Nagymaroson és Ungvárott, majd a Zene- és Drámaművészeti Akadémia zongoraszakát Emanuela Kajetánová és Frico Kafendánál Pozsonyban végezte el (1938). 1945 előtt zongorát, zenei nevelést tanított, kórust vezetett,...megnyit →
Részletek
Duka Zólyomi Aglája (csa)
(* 1912. nov. 18. Miskolc, † 2004. jan. 10. Pozsony) Zongoratanárnő. Az elemit és a középiskolát Miskolcon, Nagymaroson és Ungvárott, majd a Zene- és Drámaművészeti Akadémia zongoraszakát Emanuela Kajetánová és Frico Kafendánál Pozsonyban végezte el (1938). 1945 előtt zongorát, zenei nevelést tanított, kórust vezetett, a pozsonyi rádió magyar adásában szerepelt zongoraművészként (1939−1941). Taksonyfalván kántor (1947−1955), zongoratanár a pozsonyi I. zeneiskolában (1948−1956), a Felsőbb Zenepedagógiai Iskola zongoratanára (1956−1958), a Konzervatórium zongora- és zongoraduó-tanára (1958−1980). Több amatőr kórust vezetett. − Ir. Československý slovník osob a institucí (1965).
Duka Zólyomi Árpád
(* 1941. máj. 8. Pozsony, † 2013. júl. 26. Pozsony) Atomfizikus, művelődésszervező, politikus. A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1958), majd – miután politikai okok miatt nem folytathatta tanulmányait – segédmunkás volt Pozsonyban. Később, 1968-ban atomfizikusi oklevelet szerzett a prágai Cseh Műegyetem Magfizikai Karán. 1968–1976...megnyit →
(* 1941. máj. 8. Pozsony, † 2013. júl. 26. Pozsony) Atomfizikus, művelődésszervező, politikus. A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1958), majd – miután politikai okok miatt nem folytathatta tanulmányait – segédmunkás volt Pozsonyban. Később, 1968-ban atomfizikusi oklevelet szerzett a prágai Cseh Műegyetem Magfizikai Karán. 1968–1976...megnyit →
Részletek
Duka Zólyomi Árpád (FI)
(* 1941. máj. 8. Pozsony, † 2013. júl. 26. Pozsony) Atomfizikus, művelődésszervező, politikus. A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1958), majd – miután politikai okok miatt nem folytathatta tanulmányait – segédmunkás volt Pozsonyban. Később, 1968-ban atomfizikusi oklevelet szerzett a prágai Cseh Műegyetem Magfizikai Karán. 1968–1976 között a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Kara Magfizikai Tanszékének oktatója, 1976–1989-ben a dubnai (Szovjetunió) Egyesített Atommagkutató Intézet Neutronfizikai Laboratóriumának tudományos munkatársa, 1989-től ismét a Comenius Egyetem oktatója volt. 1965–1968 között mint a prágai Ady Endre Diákkör elnöke, 1968–1976-ban pedig a Csemadok Pozsony-Óvárosi Alapszervezetének és Pozsonyi Városi Bizottságának elnökeként fejtett ki aktív művelődésszervezői tevékenységet. Közel száz tudományos dolgozata jelent meg a neutronfizika, a gyenge radioaktivitás és a maghasadás köréből. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója, 1991–1998-ban általános alelnöke, 1992–1998-ban parlamenti képviselője. 1998–2005-ben az MKP alelnöke és parlamenti képviselője, 2004–2009 között az Európai Parlament képviselője.
Duka Zólyomi Emese
(* 1944. aug. 15. Pozsony, † 2017. dec. 04.) Muzikológus, könyvtáros. Pozsonyban érettségizett 1961-ben, 1969-ben elvégezte a konzervatórium fuvola szakát, majd 1979-ben oklevelet szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem zenetudományi szakán, 1981-ben doktorált. 1969–2004-ben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár zenei kabinetjének vezetője; 1990–1997-ben a nyitrai Konstantin...megnyit →
(* 1944. aug. 15. Pozsony, † 2017. dec. 04.) Muzikológus, könyvtáros. Pozsonyban érettségizett 1961-ben, 1969-ben elvégezte a konzervatórium fuvola szakát, majd 1979-ben oklevelet szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem zenetudományi szakán, 1981-ben doktorált. 1969–2004-ben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár zenei kabinetjének vezetője; 1990–1997-ben a nyitrai Konstantin...megnyit →
Részletek
Duka Zólyomi Emese (SZM)
(* 1944. aug. 15. Pozsony, † 2017. dec. 04.) Muzikológus, könyvtáros. Pozsonyban érettségizett 1961-ben, 1969-ben elvégezte a konzervatórium fuvola szakát, majd 1979-ben oklevelet szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem zenetudományi szakán, 1981-ben doktorált. 1969–2004-ben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár zenei kabinetjének vezetője; 1990–1997-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója volt. A Szlovák Könyvtárosok Egyesülete zenei munkacsoportjának elnöke (1986−2004), a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke (1990−2010). A Kadosa Pál Zongoraverseny és a Bartók Béla Zenei Találkozó egyik alapítója, állandó szervezője, a Csengő Énekszó Gyermek- és Ifjúsági Kórusok Országos Találkozójának egyik főszervezője (1993−2011). Több amatőr kórus alapítója, vezetője. Különböző konferenciák, szemináriumok előadója, tanulmányok szerzője. Kutatási témái a hangszerkészítés, a zenei művek könyvtári gyűjtése, a szlovákiai magyar zenei élet. Szakcikkei szlovákiai magyar és szlovák lapokban jelennek meg. − Ir. Horváth Géza−Dunajszky Géza szerk.: A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalakulásának 25. évfordulója (1989); Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Who is who v Slovenskej Republike (2005).
Duka Zólyomi Ildikó
(* 1939. szept. 25. Pozsony) Gordonkajátékos. Az elemi iskolát Taksonyfalván kezdte, majd Galántán fejezte be. Ugyanitt érettségizett a Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában (1957). A pozsonyi Felsőbb Zenepedagógiai Iskola gordonka szakán folytatta tanulmányait (1957). Az iskola egybeolvadt a pozsonyi Konzervatóriummal (1958), itt szerezte meg diplomáját (1963)....megnyit →
(* 1939. szept. 25. Pozsony) Gordonkajátékos. Az elemi iskolát Taksonyfalván kezdte, majd Galántán fejezte be. Ugyanitt érettségizett a Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában (1957). A pozsonyi Felsőbb Zenepedagógiai Iskola gordonka szakán folytatta tanulmányait (1957). Az iskola egybeolvadt a pozsonyi Konzervatóriummal (1958), itt szerezte meg diplomáját (1963)....megnyit →
Részletek
Duka Zólyomi Ildikó (csa)
(* 1939. szept. 25. Pozsony) Gordonkajátékos. Az elemi iskolát Taksonyfalván kezdte, majd Galántán fejezte be. Ugyanitt érettségizett a Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában (1957). A pozsonyi Felsőbb Zenepedagógiai Iskola gordonka szakán folytatta tanulmányait (1957). Az iskola egybeolvadt a pozsonyi Konzervatóriummal (1958), itt szerezte meg diplomáját (1963). 1963-tól a Szlovák Nemzeti Színház Opera- és Balettzenekarában játszott 35 éven át, nyugdíjba vonulásáig. Több zenekarban is játszott (pl. a Szlovák Filharmóniában) és 29 évig tagja volt a Női Kamarazenekarnak.
Duka Zólyomi Norbert
(* 1908. aug. 10. Esztergom [Mo.], † 1989. szept. 21. Pozsony) Politikus, orvostörténész. 1925-ben érettségizett Pozsonyban. A pozsonyi tudományegyetemen jogi diplomát szerzett (1929), 1929–1934-ben az egyetem bölcsészeti karán francia és olasz nyelvet tanult. 1954-ben a pozsonyi konzervatóriumban zongora szakon, 1961-ben akkordeon szakon szerzett tanári...megnyit →
(* 1908. aug. 10. Esztergom [Mo.], † 1989. szept. 21. Pozsony) Politikus, orvostörténész. 1925-ben érettségizett Pozsonyban. A pozsonyi tudományegyetemen jogi diplomát szerzett (1929), 1929–1934-ben az egyetem bölcsészeti karán francia és olasz nyelvet tanult. 1954-ben a pozsonyi konzervatóriumban zongora szakon, 1961-ben akkordeon szakon szerzett tanári...megnyit →
Részletek
Duka Zólyomi Norbert (csa)
(* 1908. aug. 10. Esztergom [Mo.], † 1989. szept. 21. Pozsony) Politikus, orvostörténész. 1925-ben érettségizett Pozsonyban. A pozsonyi tudományegyetemen jogi diplomát szerzett (1929), 1929–1934-ben az egyetem bölcsészeti karán francia és olasz nyelvet tanult. 1954-ben a pozsonyi konzervatóriumban zongora szakon, 1961-ben akkordeon szakon szerzett tanári oklevelet. – A két vh. között és a második vh. alatt tevékeny közéleti és politikai szerepet vállalt (1929-ben a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének elnöke, 1937–1938-ban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára stb.), s különböző lapok (Prágai Magyar Hírlap, Magyar Hírlap, Magyar Néplap) állandó munkatársa volt, politikai, kisebbségvédelmi, ill. képzőművészeti témájú cikkeket írt. 1927–1928-ban a pozsonyi olasz konzulátus titkára, 1934–1945-ben ügyvéd. A második vh. idején vállalt szerepéért 1946-ban letartóztatták és bebörtönözték. 1949–1953-ban Nyitrabányán bányász. A handlovái, majd a nagymegyeri zeneiskola, ezután a pozsonyi népművészeti központ tanára. Az 1960-as évektől főleg orvostörténettel foglalkozott, csehszlovákiai és külföldi szakfolyóiratokban publikált. 1970-től a történelemtudomány kandidátusa; s különböző nemzetközi szakmai társaságok is felvették tagjaik közé, s ismét bekapcsolódott a kulturális közéletbe (Csemadok, Liszt Ferenc Társaság, Szlovák Tudomány- és Technikatörténeti Társaság stb.). – Fm. Az asszimilálódás (In: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938., 1938); Szórvány magyarok (In: A szlovákiai magyarok élete 1938–1942., 1942); A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói (1966); Balneologická bibliografia Slovenska 1850–1920 (1980), Zacharias Gottlieb Huszty Mitbegründer der modernen Sozialhygiene (1972).
Dúlháza (Dulovo)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 189, ebből 189 (100%) magyar; [2011] – 205, ebből 118 (57,6%) roma, 61 (29,8%) magyar, 13 (6,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 168 (82%) magyar, 22 (10,7%) szlovák, 1 (0,5%) roma. V: [2011] – 25 r. k., 22 ref. – 1964–90 között közigazgatásilag Bátkához tartozott.
Duna Menti Múzeum
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Részletek
Duna Menti Múzeum (SzL)
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol a régió régészetét, történetét, néprajzát bemutató állandó kiállítása is látható, muzeológiai célokból 1913-ban építették. További állandó kiállításai a várostörténeti kiállítás, a Jókai- és Lehár-emlékszoba, valamint a római kori lapidárium. 1975 óta szakmai felügyelete alá tartozik a Martosi Tájház. 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű periodikumát (az 5. számtól a publikáció címe Iuxta Danubium). – 1991-ben alakult meg a komáromi múzeum szervezeti keretei között a Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya országos hatáskörrel, egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírájaként. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek felmérését. – 2002-ben a múzeum a Nyitrai kerület önkormányzata határozata alapján a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet vette fel, és tevékenységi körében a szlovákiai magyarságot ért jogfosztottság időszakának bemutatása és dokumentálása kapott hangsúlyt. 2007-ben a nevét a kerületi önkormányzat ~ra változtatta. – Vezető: Csütörtöky József.
Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya
-> Duna Menti Múzeum
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Részletek
Duna Menti Múzeum (SzL)
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol a régió régészetét, történetét, néprajzát bemutató állandó kiállítása is látható, muzeológiai célokból 1913-ban építették. További állandó kiállításai a várostörténeti kiállítás, a Jókai- és Lehár-emlékszoba, valamint a római kori lapidárium. 1975 óta szakmai felügyelete alá tartozik a Martosi Tájház. 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű periodikumát (az 5. számtól a publikáció címe Iuxta Danubium). – 1991-ben alakult meg a komáromi múzeum szervezeti keretei között a Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya országos hatáskörrel, egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírájaként. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek felmérését. – 2002-ben a múzeum a Nyitrai kerület önkormányzata határozata alapján a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet vette fel, és tevékenységi körében a szlovákiai magyarságot ért jogfosztottság időszakának bemutatása és dokumentálása kapott hangsúlyt. 2007-ben a nevét a kerületi önkormányzat ~ra változtatta. – Vezető: Csütörtöky József.
Duna Menti Tavasz
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős...megnyit →
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős...megnyit →
Részletek
Duna Menti Tavasz − Dunaszerdahely (ST)
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős szerepet játszott az anyanyelvi kultúra megőrzésében. Az 1989-es rendszerváltással sem változott a szerepe, ám a Csemadok KB Titkárságának leépítésével (1994–1996) nehéz helyzetbe került. 1996-tól a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya vette át a szervezését, a Dunaszerdahelyi Önkormányzat és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásának segítségével. Az akkori közéleti-politikai hangulatban csökkent a seregszemlére jelentkező csoportok száma, de 1997-től a szervezőknek sikerült a mozgalmat stabilizálni. Megerősödött a mozgalom Közép-Szl.-ban is, itt is bábcsoportok alakultak, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározó szereppel bírtak és bírnak. Amikor 1999-ben állami (kisebbségi) pályázatok révén anyagi eszközökhöz jutott a Csemadok, a szervezők a mozgalmat szakmai képzések rendezésével erősítették meg. Bábos és gyermekszínjátszó csoportok vezetői kaptak lehetőséget szakmai ismereteik bővítésére. A hazai szakemberek mellett neves magyarországi bábos és színész szakemberek is bekapcsolódtak a mozgalomba, akik nem csak a képzések vezetését segítik, hanem biztosítják a mozgalom szakmaiságát és a rangos magyarországi versenyeken való részvételt. A seregszemle az utóbbi években jelentős szerkezeti változáson esett át, az országos döntő saját királyával, kormányzójával, udvartartásával Mesevárossá alakult, hogy a csoportokat (a városlakókat) egybe tudja kovácsolni. A rendezvény idején Fürge Irka c. belső tájékoztató kiadványt jelentet meg.
Dunacsún; Csún (Čunovo)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar...megnyit →
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 753 (74,6%) szlovák, 113 (11,2%) horvát, 78 (7,7%) magyar. V: [2011] – 783 r. k., 20 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Az 1947. febr. 10-én aláírt párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 16. sz. közepén a törökök elől menekülő horvátokkal népesült be, a 20. sz. végére azonban az egyre erőteljesebb szlovák betelepülés következtében elveszítette horvát többségi jellegét. R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1783-ban késő barokk, kúriája a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. Határában avar temetőt tártak fel. 1992-ben a ~i zárógát és duzzasztómű segítségével terelték el a Duna vizét a bősi üzemvízcsatornába. 1995–96-ban itt épült meg Szl. legmodernebb vízisport központja.
Dunahidas; Hidas (Most pri Bratislave; Bruck)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1375, ebből 1024 (74,5%) német, 288 (20,9%) magyar, 51 (3,7%) szlovák; [2011] – 2144, ebből 1883 (87,8%) szlovák, 41 (1,9%) magyar, 1 (0,1%) német. A: [2011] – 1860 (86,8%) szlovák, 53 (2,5%) magyar, 3 (0,1%) német. V: [2011] – 1141 r. k., 85 ev., 18 gör kat., 1 ref. – 13. sz.-i német alapítású község, amelynek német lakosait a második vh. után kitelepítették Németországba, s helyükre közép- és észak-szlovákiai, főleg árvai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma a 14. sz. elején épült gótikus stílusban, később többször átépítették. 1938-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták az 1919-ig önálló, majd 1919–38 között Félhez tartozó Hideghét (Studené) községet.
Dunajánosháza; Jánosháza (Jánovce)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától Ny-ra. L: [1921] – 190, ebből 177 (93,2%) magyar, 13 (6,8%) szlovák; [2011] – 462, ebből 344 (74,5%) szlovák, 107 (23,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 328 (71,0%) szlovák, 120 (26,0%) magyar. V: [2011] – 309 r. k., 35 ev., 1 ref., 1 gör. kat. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) kápolnája 1925-ben épült.
Dunajská Lužná
1974-ben Dénesd, Misérd és Torcs egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 4482, ebből 4023 (89,8%) szlovák, 214 (4,8%) magyar, 22 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3958 (88,3%) szlovák, 232 (5,2%) magyar, 24...megnyit →
1974-ben Dénesd, Misérd és Torcs egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 4482, ebből 4023 (89,8%) szlovák, 214 (4,8%) magyar, 22 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3958 (88,3%) szlovák, 232 (5,2%) magyar, 24...megnyit →
Részletek
1974-ben Dénesd, Misérd és Torcs egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 4482, ebből 4023 (89,8%) szlovák, 214 (4,8%) magyar, 22 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3958 (88,3%) szlovák, 232 (5,2%) magyar, 24 (0,5%) német. V: [2011] – 2648 r. k., 301 ev., 39 gör. kat., 24 ref.
Dunajszky Géza
(* 1945. máj. 11. Debrőd) Tanár, karnagy, közíró. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd 1962-ben Szepsiben érettségizett. 1966-ban a Nyitrai Pedagógiai Karon szerzett matematika−zene szakos tanári oklevelet. 1964-ben közreműködött Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalapításában. 1986-tól 1992-ig a tanítók énekkara szervezőtitkára volt. 28 éven át énekelt...megnyit →
(* 1945. máj. 11. Debrőd) Tanár, karnagy, közíró. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd 1962-ben Szepsiben érettségizett. 1966-ban a Nyitrai Pedagógiai Karon szerzett matematika−zene szakos tanári oklevelet. 1964-ben közreműködött Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalapításában. 1986-tól 1992-ig a tanítók énekkara szervezőtitkára volt. 28 éven át énekelt...megnyit →
Részletek
Dunajszky Géza (csa)
(* 1945. máj. 11. Debrőd) Tanár, karnagy, közíró. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd 1962-ben Szepsiben érettségizett. 1966-ban a Nyitrai Pedagógiai Karon szerzett matematika−zene szakos tanári oklevelet. 1964-ben közreműködött Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalapításában. 1986-tól 1992-ig a tanítók énekkara szervezőtitkára volt. 28 éven át énekelt és kisegítő karnagyként tevékenykedett a tanítók vegyes karában. 1965-ben Felsőkirályin kezdte pedagógia pályafutását, majd Pogrányban tanított, ahol 1976-tól az iskola igazgatója lett. 1972-ben alapítója a koloni Zobor Hangja Vegyeskarnak. 1986–1992 között a Csemadok KB művészeti osztályának vezetője. Ezt követően vállalkozóként tevékenykedett. A 2000-es évek második felétől közíróként is aktív. Elsősorban a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni meghurcoltatásával kapcsolatos témákról, elsősorban az 1945 nyarán elkövetett pozsonyligetfalui tömeggyilkosságról (internálótáborok) jelentet meg cikkeket és könyveket. 2016-ban a Szlovákiai Civil Becsületrend díjjal tüntették ki. – Fm. Kínterhes évek (elb., 2011); Arcok és sorsok (elb., 2013.); Titkok nyomában (publ. 2015).
Dunakisfalud; Kisfalud (Vieska)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 373, ebből 370 (99,2%) magyar; [2011] – 431, ebből 368 (85,4%) magyar, 49 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 372 (86,3%) magyar, 46 (10,7%) szlovák. V: [2011] – 368 r. k., 19 ref., 3 ev. – 1966–90 között közigazgatásilag Diósförgepatonyhoz tartozott.
Dunamocs; Mocs (Moča)
Részletek
Dunamocs − ref. templom (SzL)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna partján, Komáromtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1836, ebből 1809 (98,5%) magyar, 15 (0,8%) szlovák; [2011] – 1151, ebből 1057 (91,8%) magyar, 68 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (94,8%) magyar, 37 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 754 ref., 307 r. k., 3 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1764-ben barokk, ref. temploma 1860-ban késő klasszicista stílusban épült. Lakói neves vízimolnárok voltak. A Dunán a 20. sz. közepéig számos hajómalom működött. A Nehéz Ferenc Emlékbizottság 2003 óta megrendezi a ~i születésű Nehéz Ferenc (1912–78) író emléknapját. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Böszörményi János: Dunamocs évszázadai (1990).
Dunamocs − falumúzeum (SzL)
Dunamocs − háborús emlékmű (SzL)
Dunamocs − r. k. templom (SzL)
Dunamocs − Süttő emlékkapu (SzL)Dunaradvány; Radvány (Radvaň nad Dunajom)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar, 48 (6,6%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 275 ref., 3 gör. kat., 2 ev. – ~ba, ill. a hozzá tartozó Baloghpusztára már a két vh. közötti kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma egy 1697-ben emelt templom helyén 1834-ben, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1833-ban épült klasszicista stílusban, a Dunán a 20. sz. közepéig 18 hajómalom működött. A ~hoz tartozó Zsitvatő pusztán késő avarkori temető 83 sírját tárták fel, s itt található az 1606. évi zsitvatoroki béke emlékműve (2006). 1988 óta évente ~on és az 1990-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Virten rendezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Dunasáp; Sáp (Dedinka pri Dunaji)
Részletek
Dunasáp látképe a templommal (GJ)
1960-ban Nová Dedinka néven Dunaújfaluval egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől DNy-ra. L: [1921] – 479, ebből 435 (90,8%) magyar, 41 (8,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 479 r. k. – R. k. (Szt. Fülöp és Jakab) temetőtemploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, a 16. sz. első felében reneszánsz stílusban alakították át.
Dunaszerdahely (Dunajská Streda)
Részletek
Dunaszerdahely − városháza (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 5171, ebből 3445 (66,6%) magyar, 1293 (25,0%) zsidó, 169 (3,3%) szlovák; [2011] – 22 477, ebből 16 752 (74,5%) magyar, 4373 (19,5%) szlovák, 623 (2,8%) roma, 122 (0,5%) cseh-morva, 20 (0,1%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 17 813 (79,2%) magyar, 3343 (14,9%) szlovák, 488 (2,2%) roma, 100 (0,4%) cseh, 7 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 15 212 r. k., 1616 ref., 376 ev., 89 gör. kat., 51 izr. – Egykor gabonakereskedelméről, állattartásáról és kézműiparáról híres mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz. végétől kezdődően jelentős számú, lakosságának közel felét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportáltak, magyar lakosainak egy részét 1945 után Mo.-ra telepítették át, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szt. György-) temploma a 14. sz. végén épült gótikus stílusban, a 17. és 18. sz.-ban barokkosították; neogótikus stílusú ev. templomát 1882–83-ban, ref. templomát 1998-ban emelték, a vh. után lebontott egykori zsinagógája helyén 1991-ben avatták fel az ún. Mementó-emlékművet. Világi műemlékei közül legjelentősebb a Kondé Miklós nagyváradi püspök által 1770-ben barokk-klasszicista stílusban építtetett, majd a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átalakított, s 1970 óta a Csallóközi Múzeumnak is helyet adó ún. Sárga kastély, valamint a 19. sz. végén historizáló stílusban épült Vermes-villa, amely 1988–2002 között a SZNG kihelyezett részlegének adott helyet, 2005-től a Kortárs Magyar Galéria székhelye. A szocializmus éveiben panelházakkal beépített központját és főutcáját 1995–99 között Makovecz Imre tervei alapján építették át. ~ a Csallóköz gazdasági, s a szlovákiai magyarság egyik kulturális központja, számos magyar kisebbségi könyv- és lapkiadó, ill. kulturális és társadalmi intézmény székhelye, valamint kulturális rendezvények helyszíne. Az 1960-as évektől kezdődően itt rendezték meg a Csallóközi Színházi Napokat, ill. a Csallóközi Kulturális Napokat, 1976-tól a magyar gyermekszínjátszók és bábosok országos fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt, 1992 óta a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat és a Katedra Napokat, 2001 óta a Vámbéry Napokat, 2002 óta pedig a Bíborpiros szép rózsa (Örökség) országos népzenei vetélkedőt. Kulturális intézményei közül legjelentősebb az 1964-ben alapított Csallóközi Múzeum, az 1994-ben létrejött Kortárs Magyar Galéria, az 1998-ban létrehozott Art-Ma Galéria. ~ a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Katedra Társaság és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei Munkaközösségének székhelye, s itt működik többek között a Lilium Aurum és a Nap Kiadó, a Gyurcsó István Alapítvány, az Art-Ma Polgári Társulás, a Vámbéry Polgári Társulás és a Gábriel Polgári Társulás. Legjelentősebb lapjai a két vh. között a Csallóközi Lapok és a Csallóközi Hírlap voltak, az 1950-es években a Szövetkezeti Falu, 1960-tól a Csallóköz c. járási hetilap, az 1990-es években pedig itt jelentek meg, ill. jelennek meg ma is az Új Nő, a Nap, a Déli Hírlap, a Cserkész, a Katedra, a Hajrá, az Ifi, majd az Ifigéniusz, a Csemadok Hírmondó, majd utódlapja, az Ösvény, a Dunaszerdahelyi Hírnök és a ref. Hírvivő c. lapok. A 21. sz. elején három (Kodály Zoltánról, Vámbéry Árminról, ill. Szabó Gyuláról elnevezett) állami és egy r. k. egyházi (Szt. János Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (Vámbéry Ármin Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium) 1938-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1951-ben, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája 1957-ben, Egészségügyi Középiskolája 1970-ben, Építészeti Szakmunkásképzője 1972-ben, Középfokú Szakmunkásképző Intézete 1965-ben létesült. Az 1989-es rendszerváltást követően létrehozott középfokézményei: Leány Szakközépiskola, Magán Szakmunkásképző Intézet, Egyesített Középiskola, Egyesített Magán Szakközépiskola, Kereskedelmi Akadémia, sportgimnázium. Mezőgazdasági vidék központjaként fejlett élelmiszeriparral rendelkezik. ~en volt Szl. legnagyobb cukorgyára. Jelentős konzerv- és húsipara, az élelmiszeripar mellett pedig gép-, elektrotechnikai és fafeldolgozó ipara is számottevő. Termálfürdőjének köszönhetően jelentős idegenforgalmi központ. 1960-ban hozzácsatolták Ollétejedet és Sikabonyt. – Ir. Engel Alfréd: A dunaszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyve (1995); Végh Ferenc – Zsigmond Tibor (összegyűjtötte): Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv; Nagy Attila–Nagy Iván–Novák Veronika–Simon Attila–Vajda Barnabás: Dunaszerdahely (2012).
Dunaszerdahely − Sárga kastély (GJ)
Dunaszerdahely − művelődési ház (GJ)
Dunatáj
Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy...megnyit →
Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy év múlva 1500-ra csökkent, ezért 1967. jan. 28-án megszüntették. 1969. febr. 21-től Dunaj címmel adták ki, 1975-től kétnyelvűen. 1989 óta a Danubius Press jelenteti meg ~ címmel magyarul. Regionális lapként a Komáromi és az Érsekújvári járás, valamint a Duna mente problémáival foglalkozik. Hetente tíz oldalon jelenik meg, 2004 nov.-étől havonta egyszer 4–6 oldalas irodalmi melléklettel. 2005-től regionális internetes hírportálként is működik. – Szerk. Morovič Lajos.
Dunatőkés; Tőkés (Dunajský Klátov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 246, ebből 217 (88,2%) magyar, 18 (7,3%) szlovák; [2011] – 510, ebből 413 (81,0%) magyar, 92 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 460 (90,2%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 246, ebből 217 (88,2%) magyar, 18 (7,3%) szlovák; [2011] – 510, ebből 413 (81,0%) magyar, 92 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 460 (90,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
A tőkési vízimalom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 246, ebből 217 (88,2%) magyar, 18 (7,3%) szlovák; [2011] – 510, ebből 413 (81,0%) magyar, 92 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 460 (90,2%) magyar, 45 (8,8%) szlovák. V: [2011] – 434 r. k., 24 ref., 6 ev., 3 gör. kat. – A Kis-Duna Tőkési-ágán 1941-ig működött vízimalom felújítását követően, 1987 óta látogatható műemlék. R. k. temploma 2000– 2001-ben épült. 1960–90 között közigazgatásilag Pozsonyeperjeshez tartozott.
Dunatorony; Torony (Tureň)
Részletek
1943-ban Zonctorony néven Zonccal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 221, ebből 214 (96,8%) magyar, 6 (2,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 220 r. k., 1 izr. – R. k. (Havas Boldogasszony-) kápolnája a 19. sz. második felében historizáló stílusban épült.
Dunaújfalu (Nová Ves pri Dunaji)
Részletek
1960-ban Nová Dedinka néven Dunasáppal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Szenctől DNy-ra. L: [1921] – 412, ebből 408 (99,0%) magyar, 4 (1,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 408 r. k., 4 izr.
Duncsák Attila
(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg...megnyit →
(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg...megnyit →
Részletek
Duncsák Attila (SZM)
(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg murális feladatokkal és üvegművészettel foglakozott, az utóbbi negyedszázadban készült festményein a színház, a karnevál, maskarák világa, az álarc alá rejtőzés tematikája és groteszksége dominál. Több művésztelepnek is résztvevője volt Mo.-n, Franciaországban.