Csontos Vilmos
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált....megnyit →
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált....megnyit →
Részletek
Csontos Vilmos (GyGy)
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. – Fm. Magyar ugaron (v., 1932); Tovább kell menni (v., 1941); Hiszek az emberben (v., 1961); Új szerelem (v., 1966); Gyalogút (önéletrajz, 1972, 1988); Örökség (v., 1973); Estéli ének (v., 1982); Veletek vagyok (v., 1987), Pacsirtaszó (válogatott v., 1995).
Csorba Tibor; Szakácsi
(* 1906. márc. 15. Szepesváralja, † 1985. szept. 5. Bp.) Író, műfordító, filológus. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte, majd Bp.-en fejezte be. Utána uo. a Képzőművészeti Főiskolán, majd a varsói rajztanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Párizsi és londoni tanulmányútja után Kiskunhalason tanított. Elbeszéléseiben (Beszél a tanya, 1934)...megnyit →
(* 1906. márc. 15. Szepesváralja, † 1985. szept. 5. Bp.) Író, műfordító, filológus. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte, majd Bp.-en fejezte be. Utána uo. a Képzőművészeti Főiskolán, majd a varsói rajztanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Párizsi és londoni tanulmányútja után Kiskunhalason tanított. Elbeszéléseiben (Beszél a tanya, 1934)...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 15. Szepesváralja, † 1985. szept. 5. Bp.) Író, műfordító, filológus. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte, majd Bp.-en fejezte be. Utána uo. a Képzőművészeti Főiskolán, majd a varsói rajztanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Párizsi és londoni tanulmányútja után Kiskunhalason tanított. Elbeszéléseiben (Beszél a tanya, 1934) a kiskunhalasi élményeit dolgozta fel. 1936-ban Varsóban telepedett le, a varsói egyetem magyar lektora lett. Akvarellfestőként és grafikusként is ismert. A magyar irodalom lengyel fordítója volt, József Attila verseit is fordította. Magyar–lengyel szótárt is szerkesztett. – Fm. Az utolsó lőcsei diák (r., 1936); Polgáristák (r., 1936); Janus Pannonius (1938); A humanista Báthory István (1944); Lengyel–magyar szótár (szerk., 1958). – Ir. Fekete Dezső szerk.: Vallomások Sz. Csorba Tibor író és festőművész munkásságáról (1983).
Csordák Lajos; Ľudovít Čordák
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette...megnyit →
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette...megnyit →
Részletek
Csordák Lajos (SZM)
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette a Kassát környező tájak hangulatát, színeit. Alkalomszerűen tanítással is foglalkozott.
Csótó László
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált...megnyit →
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált...megnyit →
Részletek
Csótó László: Mutatványosok (KKK)
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált alakok a meghatározók, lapjai a népművészetet idézik. Technikai újítása az ún. puzzle nyomódúc kifejlesztése. – Ir. Klein Melinda: Helyette bohóckodnak. Vasárnap, 1998. jún. 10.
Csucsom (Čučma)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar. V: [2011] – 210 r. k., 96 ev., 35 ref., 4 gör. kat. – Barokk-klasszicista harangtornya a 18. sz. végén, baptista imaháza 1930-ban, r. k. (Krisztus király) temploma 1939-ben épült. Határában, amelyben még a 20. sz.-ban is antimont bányásztak, számos tárna és meddőhányó található. Egykori antimonkohója műemlék. 1960–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott.
Csuka Gyula
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az...megnyit →
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az...megnyit →
Részletek
Csuka Gyula (ST)
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az agrárgenetika és szaporodásbiológia. Számos nemzetközi tudományos konferencián vett részt. Több szabadalom fűződik a nevéhez, szakmai és tudományos társaságok tagja. Tudományos publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg; ismeretterjesztő, ill. nyelvművelő írásokat, könyvismertetéseket is publikált.1984–1990 között a Csemadok Terminológiai Szakbizottságának elnöke volt, nyelvművelő előadásokat is tartott.
Csukárpaka (Čukárska Paka)
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették...megnyit →
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették...megnyit →
Részletek
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1946-ban épült. – Ir. Frederik Federmayer – Presinszky Lajos: Nagypaka, Kispaka, Csukárpaka és lakosságának múltja (2001).
Csuthy András
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti...megnyit →
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti...megnyit →
Részletek
Csuthy András (FI)
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. Régészként elsősorban az avar korral foglalkozik, eddig több előadást tartott, illetve tanulmányt közölt az avar kori sírokban talált lószerszámokról. Helytörténettel (A nemespanni magyar iskolakrónika 1926–1939) és genealógiával (pl. a Csiffáry család címerével) is foglalkozik. Az Avarok és szlávok a Dunától északra c. vándorkiállítás szervezője. – Fm. ~et al.: A nagycétényi hegykönyv 1807–1922 (2014); ~ et al.: Nagycétény és Nemespann régészeti- és műemlékei (2016).
Csütörtök; Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Csütörtök − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V: [2011] – 1540 r. k., 17 ev., 12 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során ~ határába, Annamajor (1921-ben), Vörösmajor (1921-ben), Erzsébetmajor (1925-ben) és Németsók (1928-ban) pusztákra, a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára szlovák, ill. cseh és morva kolonisták települtek. A kolóniákat 1936-ban Hviezdoslavov (Németsók, Vörösmajor) és Miloslavov (Annamajor, Erzsébetmajor) néven önálló községekké szervezték; Hviezdoslavov 1939–50 között ismét ~höz tartozott. ~ jelentős műemléke a 13. sz. közepén román stílusban épült, majd a 15–16. sz.-ban gótikus stílusban átalakított kéttornyú r. k. (Szt. Jakab-) templom, 15. sz.-i gótikus freskókkal. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Sill Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (1996).
Csütörtöki András
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent...megnyit →
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent...megnyit →
Részletek
A komáromi Szentháromság szoborcsoport (1715) − restaurálták: Csütörtöki András és Mézes Árpád (MÁ)
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent István és Gizella királyné (Komárom – Európa udvar, 2000) A köves restaurátori munkák többsége Mézes Árpád szobrász-restaurátor együttműködésével készültek.
Csütörtöky József
Részletek
(* 1958. szept. 8. Komárom) Muzeológus, entomológus. A pozsonyi Komenský Egyetem TTK-n biológusi oklevelet szerzett (1982). 1982–1990-ben a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa (1990–1995-ben igazgatója, 1996–1998-ban osztályvezetője, 1999–2002-ben igazgatója), 2002–2004-ben, majd 2007-től a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója.
Csúz (Dubník)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Részletek
Csúz − r. k. templom (SzL)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468 (27,6%) szlovák. V: [2011] – 1297 r. k., 73 ref., 5 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után északnyugat-szlovákiai és külföldi repatriáns szlovákok települtek. Egy középkori gótikus templom helyén álló r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1750–54 között rokokó, 1793-ban emelt ref. temploma, a 18. sz.-ban emelt Csúzy-kúria és a 19. sz. elején emelt Szombathelyi-kastély klasszicista, az 1900 körüli Paál-kúria és az 1926-ban emelt Ölveczky-kúria szecessziós stílusban épült. A ~hoz tartozó Szentmiklós puszta r. k. (Szt. Miklós-) templomát 1995–98 között építették. A Bundás-dűlőben 1982-ben egy kelta temetőt és kora Árpád-kori sírokat tártak fel. A faluban 1998 óta jelenik meg a Csúzi Lapok – Dubnícke listy c. kétnyelvű közéleti lap. A helyi kastélymúzeumban 2004-ben nyílt meg Szl. első történelmi panoptikuma, amely a Felvidék jelentős magyar történelmi személyiségeit mutatja be.
Cúth János
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm. Lélekharang (elb., 1981); Életfa (r., 1984); A magyarságtudat kézikönyve (1999).
Czabán Samu
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a Jó Barátom c. gyermekújságot. Ismertek pedagógiai szakcikkei; színműveket is írt. 1990-ben Rozsnyón mellszobrot állítottak neki, s rendszeresen megtartják a ~-emléknapokat. – Fm. Kertfalu (Képes Olvasókönyv, Praha, 1930); A főpróba (Beregszász, 1932. színdarab iskolás gyermekek számára); Mese az erdőben (gyermekszíndarab, Beregszász, 1932). – Ir. Bihari Mór: Czabán Samu (Pedagógus Szemle, 1958/1.); Bihari Mór: Czabán Samu (Kioltott fáklyák, 1963); Győry Dezső: A veszedelmes ember (regényes életrajz, 1950).
Czagány Iván; Bóné András
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv– és Lapkiadó). Főleg cseh írók műveit fordította magyarra.
Czajlik József
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
Részletek
Czajlik József (TSZA)
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház főrendezője lett. A Komáromi Jókai Színház-beli Amadeus-rendezése 2001-ben a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházi Fesztiválon fődíjat, a budapesti Országos Stúdiószínházi Fesztiválon rendezői különdíjat kapott. Az Amadeusból tévéfilmet is rendezett. 2007-ben Gál Tamással Epopteia néven színházi műhelyt alapított. Jelenleg a Kassai Thália Színház igazgatója. – Rendezései: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus. Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról. Szophoklész: Antigoné. Kassai Thália Színház: Bengt Ahlfors: Színházkomédia. Bárka színház, Budapest: Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta; Witold Gombrowitz: Operett; Sybille Berg: Helge élete; Friedrich Dürrenmatt: Vak; Slawomir Mrožek: 3 éj; Gyarmati Kata: Orrok; Ivan Holub: Jávor vitéz; Nagy Attila Kristóf: Baudelaire a Léthe vizébe gázol. Dunaszerdahelyi epopteia színházi műhely: Jevgenyij Griškovec: Hogyan ettem kutyát; Orál morál. – Egyéb rendezései: Alexandr Nikolajevič Ostrovskij: Dievča bez vena (VŠMU Pozsony, záróvizsga). Pablo Neruda: Joachima Murietu dícsősége és halála (VŠMU Pozsony). Kenneth Grahame: The wind in the willows (Gárdonyi Géza Színház Eger és a University of Theater Arts Budapest közös produkciója). Bakanóták (Koprodukció a Zsámbéki színházi bázissal). Michail Jurievič Lermontov: Maškaráda (Divadlo Andreja Bagara, Nyitra). Jevgenyij Griškovec: Tél (Divadlo Astorka-Korzo Bratislava – Pozsony). Sofokles: Witold Gombrowicz: Ivona (Štátne Divadlo Košice – Kassa). Anton Pavlovič Čechov: Ivanov (Slovenské Národné Divadlo, Bratislava – Pozsony). Tracy Letts: August na konci Ameriky (Slovenské Komorné Divadlo, Martin). Matei Visniec: History of communism (Teatr im. Boguszlawskiego Kalisz). Federico García Lorca: Krvavá svadba (Novosadsko pozoriste, Novi Sad – Újvidék). – Díjak, elismerések: ZLOMVAZ, Egyetemi Színházak Nemzetközi Fesztiválja, Legjobb előadás, Prága; Stúdiószínházak Fesztiválja, Rendezői Különdíj, Budapest – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Czakó József 1.
Részletek
(* 1905. Ipolynyitra, † 1958. Ragyolc) Pedagógiai szakíró. A gimnáziumot Losoncon végezte el, tanítói képesítést Pozsonyban szerzett. 1945 után Mo.-ra költözött, de 1955-ben visszatért, s Füleken, majd Ragyolcon tanított. – Fm. A globális módszer és a magyar tanítóság (Lami Józseffel, 1936).
Czakó József 2.
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
Részletek
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999. II., (2001).
Czibula Csaba
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
Részletek
Czibula Csaba (SZM)
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke, a hirek.sk televíziós hírportál kezdeményezője és egyik létrehozója. 2011-től a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja. Az írott sajtóban 1991–1996 között rendszeresen publikált az Új Szó, az Ifi Magazin és az Új Nő hasábjain, elsősorban könnyűzenei recenziókat.
Cziczka Angéla
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki...megnyit →
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki...megnyit →
Részletek
Cziczka Angéla (csa)
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki ajánlotta fel. 1918-ban a zeneiskolát betiltották, s ettől kezdve magántanárként dolgozott. Az iskola bezárása után Budapesten Laub Istvánnál folytatta tanulmányait. Műveit elküldte a bécsi Zenei és Előadói Állami Akadémiához is, ahol egykezes szerzeményeit olyan szerzők művei mellé állították, mint Brahms, Ravel, Richard Strauss. A háború után is tanított. A bécsi és a prágai Akadémiának benyújtott művei pozitív kritikát kaptak. A pozsonyi rádióban 1942-ben, majd a hatvanas években mutatták be néhány művét. 1952-től tagja volt a Zeneszerzők Szövetségének, amelytől szociális támogatást is kapott egy ideig. Műveit azonban nyomtatásban senki sem adta ki. Zenei nyelvezete a 19. századba nyúlik vissza, egyben klasszikus akadémiai képzettségén alapszik. Sírját a Lévai Magyar Asszonyok Ligája gondozza. − Fm. Elsősorban instruktív és pedagógiai szerzeményeket írt zongorára (előadási darabok, tanulmányok, etűdök), négykezes és kétkezes zongorára írt műveket, vokális, kamara- és zenekari műveket, színpadi és drámai zeneműveket, valamint egyházi műveket. Hagyatéka a Szlovák Nemzeti Múzeum Zenei Múzeumában van elhelyezve (2008-ban, 399 mű). Több műve magántulajdonban van. Az Album skladieb pre mládež kivételével művei kéziratban vannak. – Ir. Vargic, Branislav: Cziczka Angela 1888–1973. Hudba bola jej osudom/A zene volt a végzete (A megtalálható művek jegyzékét is tartalmazza, 2008); Čížik, V.: Spomienka (Hudobný život, 1973); Československý hudební slovník osob a instituci. 1. köt. (1963).
D. Kovács József
Részletek
D KOVACS ISTVAN (FI)
(* 1964. okt. 9. Dobfenek,† 2016. ápr. 20. Magyarbél) Almágyba járt alapiskolába, majd Füleken érettségizett a gimnáziumban. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett újságírói szakon oklevelet. Az Új Ifjúság munkatársa. 1991–1999-ben főszerkesztője az Ifinek, ill. a Heti Ifinek, majd a Mai Lapnak (1999). 2000-től a Pátria Rádió szerkesztője.
D. Sidó Ágnes
(* 1941. jan. 17. Komárom) Pedagógus, szerkesztő, műfordító. 1963-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–képzőművészet szakán végzett. 1963–1969-ben Kürtön, majd Hidaskürtön tanító, 1969–1973-ban szakelőadó a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972– 1973-ban kiadói korrektor (Pravda), 1973–1991-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1991-ben a Hont Kiadó...megnyit →
(* 1941. jan. 17. Komárom) Pedagógus, szerkesztő, műfordító. 1963-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–képzőművészet szakán végzett. 1963–1969-ben Kürtön, majd Hidaskürtön tanító, 1969–1973-ban szakelőadó a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972– 1973-ban kiadói korrektor (Pravda), 1973–1991-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1991-ben a Hont Kiadó...megnyit →
Részletek
(* 1941. jan. 17. Komárom) Pedagógus, szerkesztő, műfordító. 1963-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–képzőművészet szakán végzett. 1963–1969-ben Kürtön, majd Hidaskürtön tanító, 1969–1973-ban szakelőadó a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972– 1973-ban kiadói korrektor (Pravda), 1973–1991-ben a Madách Könyv– és Lapkiadó szerkesztője, 1991-ben a Hont Kiadó igazgatóhelyettese, 1991– 1996-ban a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének szerkesztője. Szlovák és cseh szépprózát és gyermekirodalmat fordít magyar nyelvre.
D. Varga László
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat...megnyit →
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat...megnyit →
Részletek
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat és állattartás, valamint a pásztorművészet vizsgálatával foglalkozik. – Fm. Földem és népe. Az Ung vidéke a hely- és földrajzi nevek tükrében (2003); A halászok világa. Hagyományos halászat az Ung, a Laborc és a Latorca folyón (2004); Életfordulók. Gyermekkor, házasságkötés, elhalálozás az Ung-vidéken (2006).
Dacsókeszi; Keszihóc (Kosihovce)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, a Csurgó-patak mentén, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 692, ebből 491 (71,0%) magyar, 183 (26,4%) szlovák; [2011] 606, ebből 398 (65,7%) szlovák, 162 (26,7%) magyar nemzetiségű. A:[2011] 358 (59,1%) szlovák, 201 (33,2%) magyar. V: [2011] 480...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, a Csurgó-patak mentén, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 692, ebből 491 (71,0%) magyar, 183 (26,4%) szlovák; [2011] 606, ebből 398 (65,7%) szlovák, 162 (26,7%) magyar nemzetiségű. A:[2011] 358 (59,1%) szlovák, 201 (33,2%) magyar. V: [2011] 480...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, a Csurgó-patak mentén, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 692, ebből 491 (71,0%) magyar, 183 (26,4%) szlovák; [2011] 606, ebből 398 (65,7%) szlovák, 162 (26,7%) magyar nemzetiségű. A:[2011] 358 (59,1%) szlovák, 201 (33,2%) magyar. V: [2011] 480 r. k., 63 ev. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1535-ben kora reneszánsz, ev. temploma 1874-ben neoklasszicista stílusban épült.
Dallos István
(* 1901. dec. 25. Nyitra, † 1972. ápr. 21. Felsőbodok) Író, újságíró, szerkesztő. A második vh. előtti években szlovákiai magyar lapok munkatársa (Népakarat, Magyar Újság, Prágai Magyar Hírlap), s egyik alapítója volt a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak (1936–1944), és Mártonvölgyi Lászlóval együtt...megnyit →
(* 1901. dec. 25. Nyitra, † 1972. ápr. 21. Felsőbodok) Író, újságíró, szerkesztő. A második vh. előtti években szlovákiai magyar lapok munkatársa (Népakarat, Magyar Újság, Prágai Magyar Hírlap), s egyik alapítója volt a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak (1936–1944), és Mártonvölgyi Lászlóval együtt...megnyit →
Részletek
(* 1901. dec. 25. Nyitra, † 1972. ápr. 21. Felsőbodok) Író, újságíró, szerkesztő. A második vh. előtti években szlovákiai magyar lapok munkatársa (Népakarat, Magyar Újság, Prágai Magyar Hírlap), s egyik alapítója volt a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak (1936–1944), és Mártonvölgyi Lászlóval együtt szerkesztette ennek kiadványait (Szlovenszkói magyar írók antológiája I–IV.). – Fm. A Híd vallomása (emlékirat, 1969).
Danczi József Villebald
(* 1910. okt. 16. Kürt, † 1977. dec. 21. Győr) Nyelvész. Egyetemi tanulmányait Prágában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Pannonhalmán szlavisztikát, győri iskolákban magyar, latin és orosz nyelvet tanított. Győrben a bencés rendház főnöke volt. Szakterülete a magyar nyelvjárástan, a szláv–magyar nyelvi kapcsolatok és a tudománytörténet....megnyit →
(* 1910. okt. 16. Kürt, † 1977. dec. 21. Győr) Nyelvész. Egyetemi tanulmányait Prágában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Pannonhalmán szlavisztikát, győri iskolákban magyar, latin és orosz nyelvet tanított. Győrben a bencés rendház főnöke volt. Szakterülete a magyar nyelvjárástan, a szláv–magyar nyelvi kapcsolatok és a tudománytörténet....megnyit →
Részletek
(* 1910. okt. 16. Kürt, † 1977. dec. 21. Győr) Nyelvész. Egyetemi tanulmányait Prágában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Pannonhalmán szlavisztikát, győri iskolákban magyar, latin és orosz nyelvet tanított. Győrben a bencés rendház főnöke volt. Szakterülete a magyar nyelvjárástan, a szláv–magyar nyelvi kapcsolatok és a tudománytörténet. Nyelvészeti és irodalomtörténeti folyóiratokban publikált. Fő műve a kürti nyelvjárás hangtani feldolgozása, melyben a prágai fonológiai iskola módszertani alapelveit is hasznosította. – Fm. A kürti nyelvjárás hangtana (mon., 1939). – Ir. Úrhegyi Emília: D. J. V. (Magyar Nyelv, 1978).
Dániel Erzsébet
(* 1946. okt. 28. Nána) Népművelő, néprajzi gyűjtő. A párkányi magyar gimnáziumban érettségizett (1964). Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny szervezője. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos diplomát szerzett (1997), ugyanez évtől a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Főbb díjak: Csemadok Életmű Díj (2023);...megnyit →
(* 1946. okt. 28. Nána) Népművelő, néprajzi gyűjtő. A párkányi magyar gimnáziumban érettségizett (1964). Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny szervezője. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos diplomát szerzett (1997), ugyanez évtől a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Főbb díjak: Csemadok Életmű Díj (2023);...megnyit →
Részletek
(* 1946. okt. 28. Nána) Népművelő, néprajzi gyűjtő. A párkányi magyar gimnáziumban érettségizett (1964). Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny szervezője. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos diplomát szerzett (1997), ugyanez évtől a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Főbb díjak: Csemadok Életmű Díj (2023); Pro Probitate – Helytállásért díj (2017)
Danielis Ágoston
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt,...megnyit →
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt,...megnyit →
Részletek
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt, 1950–1971 között a Stavoprojekt tervezője (részt vett a garamszentkereszti alumíniumgyár tervezésében). 1946-ban az előre gyártott elemek építészeti alkalmazására dolgozott ki szabadalmat Danielis Bausystem néven. Fm: Fontosabb épületei Pozsonyban – 1930–1932: Manderla-ház (Christian Ludwikkal); 1935–1940: Apollo, Dinamitgyár; 1946–1947: tűzoltóállomás; 1950: lakóházak a Legionáriusok utcájában. Ir.: Mrňa, Ľ.: ~. Projekt, 1996/2.
Danis Ferenc
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor...megnyit →
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor...megnyit →
Részletek
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor 1960-ban az ország közigazgatási átrendezése következtében megszűnt az Ipolysági járás, az Ipolysági Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára, majd igazgatóhelyettese, 1968-tól pedig igazgatója volt egészen 1994-ben történt nyugalomba vonulásáig. Tanári munkája mellett kultúraszervezéssel és helytörténetírással is foglalkozott. 1990 után egyik kezdeményezője volt az ipolysági Honti Múzeum újraindításának és a Simonyi Lajos Galéria létrehozásának. Első igazgatóként sokat fáradozott a múzeum és a galéria gyűjteményének bővítésén. 1993-tól éveken át főszerkesztője volt a Honti Lapoknak, és gyakran tudósította a szlovákiai magyar központi lapokat is az ipolysági és a honti kulturális rendezvényekről. Számos helytörténeti kiadványt írt Ipolyságról, valamint szülőfalujáról is. – Díjak: a Csemadok OV ezüstérme (1991), a Nyitrai Mezőgazdasági Intézet aranyemlékérme (1998), Ipolyság Város Díja. – Fm. Ipolyság a határ menti város, 1997; Az ipolysági mezőgazdasági iskolák története (2001); Ipolyság – A zsidóság és történeti emlékei (2002); Ipolyság (2005).
Danis Tamás
(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi...megnyit →
(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi...megnyit →
Részletek
(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1968–1972 között a Szlovák Kormány nemzetiségi tanácsának tagja volt. Több tankönyvet fordított magyarra. Fm: Visszapillantások (tan., 2006).