Családi Könyvklub
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó...megnyit →
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó...megnyit →
Részletek
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó találkozókat szervez, diákpályázatokat ír ki. – Vezető: Győry Attila.
Csalár (Čeláre)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák, 189 (39,5%) magyar. V: [2011] – 388 r. k., 29 ev., 1 ref. – A második vh. utáni belső telepítések során a községbe szlovák családok települtek. A barokk-klasszicista r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 18. sz. végén, az Endrődy-kúria 1760 körül, a Verbóy-kastély 1777-ben, a ma már romos állapotú klasszicista Prónay-, majd Vezekényi-kúria 1790 körül épült. A ~hoz tartozó Ipolykürt pusztán található Keglevich-kastély a 19. sz.-ban emelt klasszicista építmény, 1968 óta szociális otthon.
Csalló Néptáncegyüttes
Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik...megnyit →
Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik...megnyit →
Részletek
Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik a tánccsoport. Jelenlegi társfenntartója a Somorjai Városi Művelődési Központ. A ~ indulásakor a Csallóköz és a Mátyusföld hagyományos táncait, dalait, szokáshagyományait dolgozta fel, később alkotói tevékenysége kiterjedt az egész magyar nyelvközösség kultúrájára. Az együttes 1982-ben elnyerte a XXVII. Országos Népművészeti Fesztivál megosztott Nagydíját, 1984-ben B kategóriás országos minősítést nyert, melyet 1987-ben megvédett. Utánpótlásáról az 1978-ban alapított Kis és Nagy Csali Gyermek Táncegyüttes gondoskodik, melynek vezetője kezdetben Bors Éva, majd napjainkig Valacsay Franciska. Rendszeres résztvevői a szlovákiai magyar nemzetiségi és nemzeti országos fesztiváloknak, nemzetközi folklórversenyeknek. Évente 25–30 alkalommal lépnek közönség elé. Fellépéseikkel többszörösen bejárták az országot, gyakori vendégek Mo.-n, de megfordultak Európa több más országában is. Jelentősebb műsoraik: Az emberélet fordulói (1982), Rólunk szól (1997), Szabadság, szerelem – márc. 15-höz kötődő táncszínházi kompozíció (2001–02).
Csallóköz 2.
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak...megnyit →
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak...megnyit →
Részletek
A Csallóköz hetilap címoldala (FI)
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak ki járási újságokat. A területi rendezés után Žitný ostrov – Csallóköz címmel előbb Somorján, majd Dunaszerdahelyen jelent meg a lap. 1962 és 1966 között a magyar változat önállóan jelent meg, kiadása 1967 ápr.-ától 1969-ig szünetelt. A kétnyelvű lapot 1969. jan. 9-én indították újra 8–12 oldalon 4–8 ezer példányban. 1990-től ismét önállóan jelenik meg, 1991-től 2009-ig bővített terjedelemben a Nap Kiadó gondozásában. 2002-től regionális hetilapként jelent meg dunaszerdahelyi, komáromi, galántai és vágsellyei híranyaggal, tudósításokkal. 2009-től a FIERI kft., 2012-től a WARPE kft. adja ki. – Szerk. Balažic Vladimír (1962); Jozef Krištoffy (1989); Kanovits György (1990); Tóth László (1993); Bereck József (1993); Kanovits György (1995); Galina Sándorová (2001); Szilvássy József (2005); Barak László (2009); Szilvássy József (2009); Wimmer Ilona (megbízott koordinátor, 2012); Vladislav Kmeť (2013); Póda Erzsébet (2016).
Csallóközaranyos; Aranyos (Zlatná na Ostrove)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2081, ebből 2032 (97,6%) magyar, 41 (2,0%) szlovák; [2011] – 2404, ebből 2045 (85,1%) magyar, 282 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2186 (90,9%) magyar, 156 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 1070 r. k., 538 ref., 23 ev., 8 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. utáni lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és ÉNy-szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1794-ben, r. k. (Szt. István-) temploma 1935-ben, a Zichy-kúria 1800 körül épült. A dunai Nagyléli-szigetet a nyárfákon fészkelő értékes vízimadarai miatt 1974-ben természetvédelmi területté (9,14 ha) nyilvánították, s ~ határában terül el az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum egy része is. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csallóközi Hírlap
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet...megnyit →
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet szentelt, s számos néprajzi cikket közölt Khín Antaltól. A bécsi döntés után is megjelent. – Szerk. Wiener Béla, Szeiff Géza.
Csallóközi Könyvtár
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő...megnyit →
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő...megnyit →
Részletek
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő magyar nyelvű (16) lap és folyóirat bibliográfiai feldolgozását (Bibliografia Hungarica részleg).
Csallóközi Lapok
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi...megnyit →
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi...megnyit →
Részletek
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi Béla, Fekete Pereszlényi Sándor, Goldstein Lipót.
Csallóközi Múzeum
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül...megnyit →
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül...megnyit →
Részletek
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül bemutatásra. Állandó kiállítása a csallóközi hagyományos népélet bemutatása mellett a térség történetét is prezentálja. Itt kapott helyet a dunaszerdahelyi születésű orientalista, keletutazó, Vámbéry Ármin emlékszobája is. A múzeum kezelésében van a dunatőkési lábasmalom, mint ipari műemlék, valamint az 1976-ban Somorján megnyitott Városi Honismereti Ház is. Munkatársai a térség egy sor tájházának létrehozásánál nyújtottak szakmai-módszertani segítséget. 1977-től jelenteti meg a Csallóközi Múzeum Híradója című időszakos kiadványát. Igazgatója Dr. Zsigmond Tibor.
Csallóközi Múzeum Híradója
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát...megnyit →
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát...megnyit →
Részletek
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát napvilágot. Főleg néprajzi, (hely)történeti, kisebbrészt régészeti, természetrajzi jellegű tanulmányokat, közleményeket hoz magyar és szlovák nyelven. 2000–2004-ben (négy évfolyam) egy kiadványban jelent meg (angol nyelvű fordításban és szlovák nyelvű tájékoztatással). – Szerk. Mag Gyula, Zsigmond Tibor.
Csallóközkürt; Kürt (Ohrady)
Részletek
Csallóközkürt − r. kat. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051 r. k., 35 ref., 16 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. István vértanú) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban átépítették, 1933-ban kibővítették. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Csallóközkürt történelméből (2002).
Csallóközkürti Népdalkör
Részletek
csallokozkurti nepdalkor
Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat (Csallóközkürt, 1977). Az éneklés mellett a falu népszokásainak felelevenítésére is gondot fordít. Többször volt hazai és külföldi versenyek díjazottja. 1997-ben felkerült a Budapesten kiadott „Élő népzene” c. hanghordozóra. 1997-ben megjelent „Tiszta rozmaring szál” c. kazettája. – Vezető: Szabó Jolán.
Csallóköznádasd; Nádasd (Trstená na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar, 45 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 5 ref., 1 ev. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csallóköznyék; Nyék (Nekyje na Ostrove)
Részletek
1940-ben Nyékvárkony néven Várkonnyal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 680, ebből 663 (97,5%) magyar, 3 (0,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 14 izr.
Csallóközpósfa; Pósfa (Póšfa)
Részletek
1940- ben Gelle néven Beketfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 209, ebből 209 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 204 r. k., 5 izr.
Csallóköztárnok; Tárnok (Trnávka)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K-re. L: [1921] – 422, ebből 418 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 452, ebből 309 (68,4%) magyar, 138 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 320 (70,8%) magyar, 126 (27,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 17 ev., 5 gör. kat.; 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1849-ben késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Macháza.
Csanda Gábor
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
Részletek
Csanda Gábor (ST)
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Tanszékének oktatója volt. Később a Vasárnap munkatársa (2000–2002), az Új Szó Könyvjelző, a Szalon, az Agrárkörkép mellékletek szerkesztője, ill. a lap korrektora. – Sajtó alá rendezte és utószóval látta el Sas Andor A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 c. kéziratban maradt művét (1993). Barak László két kötetét válogatta és szerkesztette (Miféle szerzet vagy te?, 2003; Meg volt ám szenvedve minden!, 2003), a Zsé arca c. szlovákiai magyar szép versek kötetet (2004) válogatta. Sorozatszerkesztője, összeállítója és szerkesztője a Somorjai disputa (1) c. kiadványnak, mely a szlovákiai magyar írásbeliség problémáiról rendezett szimpózium előadásait tartalmazza (2003), melyben (a dispután elhangzott) esszék, kritikák jelentek meg a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról. – Magyar irodalmi tankönyvet írt a középiskolák első osztálya számára (2001), rendszeresen publikál a Könyvjelzőben és a Kalligramban. – A Somorjai disputa c. vitafórum vezetője, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága titkára (2003), a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője (2010) és a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói igazgatója (2014). 2023-ban Madách Imre nívódíjat kapott.
Csanda Sándor
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
Részletek
Csanda Sándor (GyGy)
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor, 1975–1986 között tanszékvezető). 1960–1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Kutatási területe a régi magyar irodalom, a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok, ill. a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom. Számos antológia, szöveggyűjtemény közreadója, összeállítója (Magyar Nap 1936–1938, 1975; Fábry Zoltán Válogatott levelezése 1916–1946, 1978), szerkesztette a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát (1981). 1970-ben Madách Imre-díjat kapott. – Fm. Valóság és illúziók (tan., 1961); Első nemzedék (tan., 1968); Harmadik nemzedék (tan., 1971); Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (tan., 1973); Szülőföld és irodalom (tan., 1977); Fábry Zoltán (tan., 1980); Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai (1985); Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai (tan., 1986).
Csánk (Čankov)
Részletek
1986-ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság É-i részén, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 441, ebből 315 (71,4%) szlovák, 126 (28,6%) magyar; [1980] 370, ebből 360 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 405 ev., 24 r. k., 9 ref., 3 izr. – A 17–18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A 14. sz.-ban épült gótikus ev. templomát a 18. sz.-ban barokk, 1930-ban szecessziós stílusban alakították át.
Csarnahó (Černochov)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160 ref., 28 jehovista, 11 r. k., 6 gör. kat.,1 ev. – A magyar közigazgatás idején 1942-ben a Gyopáros nevet kapta. Ref. temploma 1793-ban klasszicista stílusban épült.
Császár István
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
Részletek
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban és a Toldy Kör évkönyveinek a szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra került. – Fm. Csillagégés (elb., 1929); Hanyatló zászló alatt (reg., 1935).
Csata (Čata)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zseliztől D-re. L: [1921] – 1935, ebből 1890 (97,7%) magyar, 27 (1,4%) szlovák; [2011] – 1074, ebből 666 (62,0%) magyar, 341 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 732 (68,2%) magyar, 287 (26,7%) szlovák. V: [2011] – 795 r. k., 66 ev., 49 ref., 2 gör. kat. – A határának É-i részén felosztott Pálffy-féle nagybirtokra az első csehszlovák földbirtokreform során, 1925-ben cseh-morva kolonisták települtek (a kolóniát 1951-ben Oroszkához csatolták); a lakosságcsere keretében 1947-ben Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1958-ban épült a második vh.-ban megsemmisült templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1974–90 között közigazgatásilag Oroszkához tartozott.
Csécs (Čečejovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Csécs − Ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 136 ref., 29 gör. kat., 10 ev. – A ~hoz tartozó Szőlőske pusztára a két vh. közötti kolonizáció során szlovák telepesek költöztek. 1958-ban magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző iskolája létesült, amely az 1990-es években szűnt meg. Ref. temploma 1290 körül korai gótikus stílusban épült, falait korabeli freskók díszítik; r. k. (Szt. János evangélista) temploma és a Szirmay-kastély 1800 körül keletkezett klasszicista építmény.
Csécs − vh.-s emlékmű (GJ)
Csécs − vh.-s emlékmű (GJ)
Csécsénypatony (Čečínska Potôň)
1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája...megnyit →
1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája...megnyit →
Részletek
1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1910-ben épült.
Cséfalva (Čechová)
Részletek
1960-ban Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 178, ebből 171 (96,1%) magyar, 5 (2,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 171 r. k., 6 izr. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Csentőfát.
Cséfalvay Eszter
(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a Nő, majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja...megnyit →
(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a Nő, majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja...megnyit →
Részletek
(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a Nő, majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja magyarra.
Cseh Lajos
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt...megnyit →
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt...megnyit →
Részletek
Cseh Lajos (Önarckép)
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt érte a halál. A nagybányai hagyományokra épülő posztimpresszionista festményein leggyakrabban Losonc környékét, ill. az Ipoly menti falvakat és azok népét örökítette meg. Életében nem volt önálló kiállítása. 1979-ben Losoncon került sor életművét bemutató kiállításra.
Csehi Ágota
(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon....megnyit →
(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon....megnyit →
Részletek
Csehi Ágota (FI)
(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon. 1995-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán doktorált (PhD.) 2003-ban. 2004-ben az Ostravai Tudományegyetemen habilitált zenepedagógia–zeneelmélet szakon. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Zenei Tanszékének oktatója (1990-től). 1999−2002 között a komáromi művészeti alapiskola igazgatója, 2007-ig zongoratanára volt. Zongoristaként számos hazai és külföldi hangverseny szereplője, rádió-, televízió-, CD-felvételek aktív résztvevője, továbbá zenetudományi, zenepedagógiai konferenciák előadója. Kutatási területe mindenekelőtt Bartók és Kodály szlovákiai vonatkozásai, valamint a zenei képességek fejlődésének lehetőségei. 1990-től a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tagja, a Kadosa Pál Zongoraverseny (1993−2011 között) és a Bartók Béla Zenei Találkozó (1991−2007) fesztiváljának egyik szakmai vezetője. 1990-től több különböző jellegű tanulmánya jelent meg a szlovákiai, magyarországi, külföldi sajtóban. – Díjak, kitüntetések: a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karának „Dékáni díja” (2011); a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora és a Közép-európai Tanulmányok Karának dékáni „kitüntetése és emlékérme” (2010); elismerés és emlékoklevél a komáromi művészeti alapiskola fennállásának 150. évfordulója alkalmából az iskolában végzett eredményes oktató-nevelő munkáért (2011). – Fm. Bartók Béla és a Felvidék (1994); Csehi Á.−Dombi E.: Zeneirodalmi, zenehallgatási szemelvények a gyermekek és az ifjúság részére I., II. (1998); Bartók and Slovakia (In: „Past-Present-Future” EPTA, 2000); Bartók szlovákiai kapcsolatai és azok hatása alkotómunkásságára (In.: Parlando, 2001, XLIII/3.); Kreatívne vyučovanie klavírnej hry budúcich pedagógov na 1. stupni ZŠ, I., II. (In: Múzy, 1997); Problematika autentickej interpretácie a nasledujúce generácie interpretov Bartókových skladieb (In: Hudobno – pedagogické interpretácie VII, 2003); A népzene és az instruktivitás kapcsolata Bartók alkotómunkásságában (In: Új pedagógiai közlemények, 2004); 20 éves a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága: emlékkönyv a társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából (2010); Dvadsať rokov existencie Maďarskej spoločnosti priateľov hudby na Slovensku (In: Slovenská hudba: Revue pre hudobnú kultúru. 2011, 37/4.); A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tevékenysége − Liszt, Bartók, Kodály, Kadosa szellemében (In: Liszt−Mahler: Tanulmánykötet. 2012); Ľudová hudba ako inšpiračný zdroj v hudobnom vzdelávaní v prvej polovici 20. storočia (In: Zborník Janáčkiana, 2012); Liszt Ferenc és Erkel Ferenc művészete Pozsonyban (In: Parlando, 2012/1.); Umelecký a hudobno-pedagogický odkaz Zoltána Kodálya na Slovensku (In: Slovenská hudba: Revue pre hudobnú kultúru, 2013).
Csehszlovák Jog
Részletek
Jogi, államtudományi és pénzügyi szaklap (Kassa, 1921–1938). Hetente egyszer jelent meg. – Szerk. Tänzer Hugó.
Csehszlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteménye
Részletek
Törvénytár (Eperjes, 1918–1925). Kiadója Molnár Jenő könyvkereskedő volt. 1923-tól némileg módosult a címe (Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tára). – Szerk. Pálesch Ervin.