1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref., 51 r. k., 6 gör. kat.

Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (53,6%) szlovák, 221 (28,1%) magyar. V: [2011] – 386 r. k., 185 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba szlovák telepeseket költöztettek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma a 18. sz. elején épült barokk stílusban, ref. templomát 1909-ben emelték az 1780-ban épült előző templom alapjain.

Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák, 277 (42,6%) magyar. V: [2011] – 367 r. k., 139 ref., 25 ev., 5 gör. kat. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a ~hez tartozó Kullantó pusztára és a 19. sz. végén ~hez csatolt Setétkútra szlovák kolonisták települtek; utóbbit Jesenské néven előbb 1927–39 között, majd 1992-ben ismét önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben barokk, ref. temploma 1894-ben szecessziós stílusban épült. Határa paleolit, neolit, bronz- és vaskori leletek gazdag előfordulási helye, ahol többek között mamutcsontokat is találtak.

Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%) magyar. V: [2011] – 344 r. k., 14 ref., 14 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni telepítések során szlovák családok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1753-ban emelték 14. sz.-i gótikus alapokon; két kastélya a 19. sz. elején, öt kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.

1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011] – 120 ref., 101 r. k., 20 ev., 3 gör. kat. – Túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.

Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 549 r. k., 6 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform során a határában felosztott nagybirtokra 1936-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1945 után épült az Esterházy Imre esztergomi érsek által 1730-ban építtetett, a második vh.-ban azonban elpusztult barokk stílusú templom helyén. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V: [2011] – 449 ref., 285 r. k., 20 ev., 9 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1808-ban, a Bornemissza-kúria a 17. sz.-ban, a neoklasszicista Bornemissza-kastély 1895-ben épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Dúlháza.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.

Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r. k., 754 ref., 47 ev., 8 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Miklósháza pusztára az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi templom alapjain a 18. sz. első felében, ref. temploma 1785–88 között, a barokk Pálffy-kastély pedig a 18. sz. közepén épült. 2000 óta jelenik meg a Bátorkeszi aLap c. kiadvány. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kováts József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. Határában avar és honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. Helytállásért Társulás 1998-ben a falunak adományozta a Pro Probitate – Helytállásért díjat.

Bátorkeszi − kopjafa (GJ)

Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (87,1%) magyar, 114 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 94 ref., 89 gör. kat., 1 ev. –Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1929-ben cseh-morva kolonisták, 1945 után szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban egy 17. sz.-i reneszánsz templom alapjain. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Latorca folyó mentén 55 ha területen két természetvédelmi terület létesült.

Beje − Emléktábla Tompa Mihály és Petőfi Sándor találkozásáról (GJ)

1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r. k., 11 ev., 8 izr. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1442-ben; a barokk-klasszicista stílusú Szt.-Ivány-kúria a 18 sz. közepén épült.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 373 (92,3%) magyar, 22 (5,4%) szlovák; [2011] – 445, ebből 331 (74,4%) magyar, 100 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 360 (80,9%) magyar, 80 (18%) szlovák. V: [2011] – 381 r. k., 3 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családokat költöztettek. R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították; a Jeszenák-, majd Apponyi-kastély a 18. sz. második felében emelt késő barokk építmény. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Béke. Fejezetek a község történetéből (2002).

1940-ben Gelle néven Csallóközpósfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 123, ebből 113 (91,9%) magyar, 3 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 118 r. k., 3 izr., 1 ev.

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%) magyar, 23 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 159 r. k., 37 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Márton-) temploma 1884-ben, ref. temploma 1913-ban épült, a neoklasszicista Bossányi-kastélyt a 19. sz. végén, a Csécsi Nagy-kastélyt a 20. sz. elején emelték. Az 1950–60-as években magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával rendelkezett.

Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)

Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Szenctől Ny-ra. L: [1921] – 1328, ebből 1162 (87,5%) magyar, 132 (9,9%) szlovák; [2011] – 2304, ebből 1515 (65,8%) szlovák, 702 (30,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1460 (63,4%) szlovák, 744 (32,3%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 1690 r. k., 69 ev., 16 ref., 10 gör. kat. – Kastélyát, amely a mai Szl. egyik legnagyobb méretű barokk kastélya, Csáky Imre kalocsai érsek építtette 1722–25 között; r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1728-ban barokk stílusban épült. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Németbélt.

Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)

Béla − Baldácsy(Baldacci)-kastély

Község az Érsekújvári járásban a Kisalföld K-i részén Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 603, ebből 538 (89,2%) magyar, 56 (9,3%) szlovák; [2011] – 370, ebből 282 (76,2%) magyar, 65 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 287 (77,6%) magyar, 59 (15,9%) szlovák. V: [2011] – 311 r. k., 9 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során ÉK-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 18. sz. közepén barokk; a Török-, majd Baldácsy- (Baldacci) kastély a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült, a 19. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.

Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).

Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.

Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538 r. k., 7 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu melletti Bénai-sziklák mállott lávafolyam-képződményét 1993-ban 7,1 ha területen tájvédelmi körzetté nyilvánították.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.