Illegális szlovákiai magyar lap (Lédec és Pozsony, 1945–1946). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség nyugati csoportja adta ki. Összesen több mint húsz száma jelent meg. Célja az volt, hogy tájékoztassa a szlovákiai magyarokat az őket sújtó jogfosztó intézkedésekről. – Szerk. Hentz Zoltán.

Képes gyermeklap. 1920-ban mindössze 15 száma jelent meg Pozsonyban Wenczel Etelka és Bernátsky Rózsi szerkesztésében. Konzervatív szellemiség jellemezte. Munkatársai között találjuk Kersék Jánost, Ölvedi Lászlót és Sík Sándort.

1931–1944 között Mo.-n minden év aug. 20-a táján e néven rendezték meg a parasztcsoportok hagyományos tánc-, ének-, zene-, játék- és viseleti bemutatóit. A budapesti bemutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A bemutató ötletgazdája és főrendezője Paulini Béla volt. Ezeken 1938 előtt a trianoni Mo. területéről, majd később a visszacsatolt területekről is néptáncot, népzenét, viseletet és ünnepi szokásokat színpadon bemutató csoportok léptek fel. A mozgalommá vált rendezvénysorozat 1938 után eljutott a visszacsatolt területekre, így a Felvidékre is. Biztosan tudjuk, hogy az 1939-es Gyöngyösbokréta-bemutatóra Kéméndről, Martosról, Bartról, Komáromszentpéterről, Izsáról és Nagyhindről is érkeztek csoportok Budapestre. 1939-ben Kassán is rendeztek „bokrétás bemutatót”, 1941-ben pedig Kéménden „Bokréta-napot”. A köztudatban a bemutatók és a mozgalom emléke máig él. A bemutatók népművészeti anyaga többségében értékes, hiteles hagyományanyagot képviselt, s ezek jó része a ~ nélkül feledésbe merült volna. 1948 után ezek a hagyományőrző községek voltak az elsők, amelyek a feldolgozott lakodalmi, fonó, aratóünnepi, karácsonyi stb. játékokkal színpadi előadást valósítottak meg. A mozgalom küldetését Szl.-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt és az Országos Népművészeti Fesztivál Virágba szőtt álmok c. műsora vette át. – Ir. Pálfi Csaba: A Gyöngyösbokréta története. In Tánctudományi Tanulmányok 1969–1970. Dienes Gedeon–Maácz László szerk. Budapest: A Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata 1970, 115–161. p.; Takács András: Néptáncosok évkönyve (1985).

Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal  terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember 1-jétől hetente, négy oldalon, önállóan.

Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től), a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat gondozása, mely 1992-től több tucat könyvet és hangzóanyagot jelentetett meg. Az alapítvány megszűnte után a feladatait részben a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, részben pedig a Művelődési Intézet folytatja. – Vezető: Huszár László.

Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is, melynek célja elsősorban Szl. magyarok lakta vidékein végzett gyűjtések archiválása és hozzáférhetővé tétele. Az Archívum több száz órányi videofelvételt és hangzóanyagot tartalmaz. Célcsoportját elsősorban a szélesebb nyilvánosság képezi, de az Ifjú Szivek Táncszínház szakmai háttérszervezeteként is működik. Szorosan együttműködik az MTA-val. – Vezető: Hégli Dusán.

Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi Bástyaszínházban nagy sikerrel bemutatott Életeink (forgatókönyv Keszeg István, rendező Novák Ferenc, zene Ghymes együttes) című szabadtéri, 1997-ben a Csodaszarvas című táncszínházi előadás bemutatójának. Gyakran szerepeltek Mo.-on, és a határok megnyílása után Európa több országában (Ausztria, Németország, Csehország, Olaszország, Svédország, Görögország) is nagy sikerrel léptek fel. Műsorukkal hűen képviselték a Felvidék hagyományos magyar néptánc-, népdal-, népzene és viseletkultúráját. A zenei kíséretet Mézes Árpád vezetésével az Árgyélus zenekar biztosította, gyakran fellépett az együttessel Korpás Éva énekes is. A Hajós műhelyében született meg az Ünnepváró rendezvénysorozat is, amely néptánc és gyermekjátékok mellett a kézműveshagyományok népszerűsítését tűzte ki céljául. Az együttes 2007-ben megszűnt. – Vezető: Katona István (1979); Keszeg István (1984); Morávek Róbert (1991); Katona István (1992–2007).

Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban.  Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta György, Néma László.

Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.

Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb kéthetente, 1974 máj.-tól hetente jelent meg.

Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a XX. sz. 20. és 30. éveiben] (Szakdolgozat, Prága, 2004).

A magyar ifjúsági klubok fóruma (Pozsony, 1966. ápr.–nov.). A Népművelés mellékleteként jelent meg havonta. Korábban Így Élünk Mi (1965–1966) címmel jelent meg. – Szerk. Duray Miklós, Gágyor Péter, Haltenberger Kinga, Sárszögi Görcsös Csilla.

Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több kiadványuk jelent meg Kassa város nevezetes eseményeiről, személyiségeiről, templomairól, temetőiről és iparáról, az 1848–49-es magyar szabadságharc helyi és környékbeli emlékhelyeiről. Szemelvények, emlékek és emlékhelyek c. magyar és szlovák nyelvű kiadványt is megjelentetett az említett történelmi események helyi vonatkozású tényeiről, a szabadságharcban részt vett helyi magyarokról, szlovákokról, lengyelekről. További kiadványa a kassai régi temetőkkel és temetkezési helyekkel foglalkozik. Szlovák–magyar–angol nyelvű kiadványokban mutatja be Kassa templomait. Kiállításokat szervez. Dokumentumkiállítással egybekötött előadással emlékezett meg a társaság II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906-ban történt hazahozataláról, Kassa 1941-ben történt bombázásáról. Nem kis érdeme van a ~nak abban is, hogy 1998-tól a Fő utca egyik épületének homlokfalán elhelyezett szlovák–magyar–angol nyelvű emléktábla emlékeztet a város egyik nagy szülöttére, Gerster Bélára, a Korinthoszi-csatorna tervezőjére, a Panama-csatorna társtervezőjére és több más jelentős létesítmény építőjére.

Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket ad ki. 2003-tól kiadója a Kassai Figyelő c. kulturális havilapnak. – Díj: Kassa város jó hírének öregbítéséért Kassa főpolgármesterének díja (2010). – Vezető: Havasi Angéla (2002); Havasi Péter (2010).

A Hét egyik számának címlapja (FI)

A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is szerkesztője volt (Bábi Tibor, Cselényi László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Lovicsek Béla, Mács József, Miklósi Péter, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Zs. Nagy Lajos). A lap 1995 ápr.-ában, a 17. számmal megszűnt. Később néhány kísérlet történt újraindítására (1996 tavaszán megjelent három szám, melyek főszerkesztője Lovász Attila, 1997 aug.-ában egy szám, melynek főszerkesztője Görföl Jenő volt). – Szerk. Egri Viktor (1956–1958), Szabó Rezső (1959–1961), Major Ágoston (1962–1975), Varga János (1975–1982), Strasser György (1982– 1989), Lacza Tihamér (1989–1995). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Tóth L.–Filep T. G. szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).

Sport- és szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1924. júl. 21.–nov. 17.). Néhány ismert mo.-i írón (Bodor Aladár, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula) kívül dilettánsok írtak bele. – Szerk.  Bodza Gyula, Nagy Gábor.

Heti riport- és sportlap (Kassa, 1929. jún. 24.–júl. 29.). 6 száma jelent meg. 1929. aug. 12-től Reggeli Kurír néven élt tovább. – Szerk. Kemény András, Volossynovich Béla.

Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.

Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.

Heti társadalmi, kritikai riportlap (Kassa, 1931. nov. 16.–1932. febr. 29.). A Reggeli Kurír folytatójaként jelent meg. – Szerk. Guttman Miklós, Guttman László, Somlár Mihály.

Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a klikkekre szakadt csehszl.-i magyar irodalom egységesítését tartották szem előtt. A kiadói vállalkozás nem érte el kitűzött célját, de a nehéz gazdasági helyzetben is jelentős munkát végzett: tizenkilenc kiadványt jelentetett meg, a legjelentősebb a Szlovenszkói magyar írók antológiájának négy kötete. A szerkesztők e négy kötetben kísérelték meg a csehszl.-i magyar írók, a Szl.-ból elszármazott magyar írók, a cseh és a szl. irodalom legjelentősebb képviselőinek java termését bemutatni. Különösen a harmadik kötet kiemelkedő, amelyben a cseh és a szlovák irodalom összefoglaló bemutatását igyekeztek megvalósítani. E kötet szerkesztésében Dallos István és Mártonvölgyi László mellett Szalatnai Rezső is részt vett. A társulat szerkesztői a első Szlovák Köztársaság idején megjelentettek egy Magyar Album c. füzetsorozatot is, amely némileg pótolhatta a betiltott magyar irodalmi folyóiratot. – Szerk. (alapító) Mártonvölgyi László, Dallos István. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).

Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári Konzervatív Párttal, OKS) bejutott a szl. parlamentbe 17 képviselővel (Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Dostál Ondrej, Gál Gábor, Chmel Rudolf, Jakab Elemér, Nagy József, A. Nagy László, Osuský Peter, Pfundtner Edit, Sidor Igor, Simon Zsolt, Solymos László, Šebej František, Švejna Ivan, Vörös Péter, Zajac Peter) és kormánypárt lett. A 2012-es választáson 14 képviselővel ellenzékbe szorult (Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Csicsai Gábor, Érsek Árpád, Gál Gábor, Chmel Rudolf, Jakab Elemér, Pfundtner Edita, Simon Zsolt, Solymos László, Šebej František, Švejna Ivan, Vörös Péter, Žitňanská Lucia). – IUVEN néven ifjúsági és IDEA néven női szervezetet alapított, partnere a Purt gömöri roma szervezetnek. – 2013 novemberében az Európai Néppárt tagja lett. 2014-ben egy képviselője (Nagy József) bejutott az Európai Parlamentbe. – Vezető: Bugár Béla (2009).

Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is értékes forrásnak számít. Külső munkatársként is sok hazai író és publicista dolgozott a lapnak, közülük a pozsonyiak s a Pozsony környékiek élvezték a legnagyobb publicitást. Állandó munkatársa volt az Amerikában élő Reményi József, akinek írói pályája a Nyugatmagyarországi Híradóban indult. A lap gazdag művelődéstörténeti anyagát főleg Alapy Gyula, Benyovszky Károly, Haiczl Kálmán, Kemény Lajos és Kumlik Emil írták. – Szerk. Vutkovich Ödön, Arkauer István, Aixinger László.

Politikai napilap (Komárom, 1919–1921). Pozsonyban, Nyitrán és Érsekújvárott is volt fiókszerkesztősége. Korai megszűnésének fő oka valószínűleg a csehszl. kormány által bőkezűen támogatott A Reggel napilap volt, mely Komáromban indult. – Szerk. Mészáros Lajos János.