Új Élet 3.
Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ...megnyit →
Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ...megnyit →
Részletek
Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ – Célunk (1952–1954), majd Za krajší život – A szebb életért (1955–1960) címmel adtak ki földművesújságot 2 oldalas magyar melléklettel, Somorjai járásban a Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz (1951–1960) töltötte be ezt a szerepet. A megváltozott körülmények között 1960-tól 2 oldalas magyar melléklettel jelent meg az ~. A magyar változat 1965 dec.-ben, a szlovák 1967. dec. 23-án szűnt meg. – Szerk. Gály Olga.
Új Földműves
-> Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Új Hajtás Néptáncegyüttes
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második...megnyit →
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második...megnyit →
Részletek
Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második felében megszűnt.
Új Hírek
Részletek
Közéleti napilap (Pozsony, 1937–1941). Az egyesült ellenzéki pártok a népfrontos Magyar Nap ellensúlyozására hozták létre, a szlovák állam idején megszűnt. – Szerk. Kozma Ferenc.
Új Ifjúság
Ifjúsági hetilap (1952. jan. 26-től 1989. dec. 24-ig működött). A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség, később a Szocialista Ifjúsági Szövetség hetilapja. 1953. ápr. 1-jéig hetilapként, majd több mint másfél évig kéthetenként, 1955. jan. 1-jétől ismét hetilapként jelent meg. Főleg a fiatal tollforgatók felkarolásával támogatta a csehszlovákiai...megnyit →
Ifjúsági hetilap (1952. jan. 26-től 1989. dec. 24-ig működött). A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség, később a Szocialista Ifjúsági Szövetség hetilapja. 1953. ápr. 1-jéig hetilapként, majd több mint másfél évig kéthetenként, 1955. jan. 1-jétől ismét hetilapként jelent meg. Főleg a fiatal tollforgatók felkarolásával támogatta a csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
Az Új Ifjúság egyik címoldala (FI)
Ifjúsági hetilap (1952. jan. 26-től 1989. dec. 24-ig működött). A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség, később a Szocialista Ifjúsági Szövetség hetilapja. 1953. ápr. 1-jéig hetilapként, majd több mint másfél évig kéthetenként, 1955. jan. 1-jétől ismét hetilapként jelent meg. Főleg a fiatal tollforgatók felkarolásával támogatta a csehszlovákiai magyar irodalmat. Eredeti műveket és ismertetéseket közölt, segítette az ifjúság irodalmi és társadalmi tudatának formálódását. Több csehszlovákiai magyar író volt a szerkesztője. Helyébe később a Heti Ifi, Ifi (1990) lépett. Főszerkesztői: Szőke József (1952), Strasser György (1970), Csikmák Imre (1984), Horváth Rudolf (1989).
Új Korszak
Tanügypolitikai lap (Beregszász, 1934–1936). Az 1. évf. kéthetente, a 2. havonta jelent meg. Bevezető cikke szerint az 1933 végén megszűnt Szlovenszkói Magyar Tanügyet kívánta pótolni, de annál sokkal baloldalibb volt: számos népszerűsítő cikket közölt a szovjet iskolaügyről és pedagógiáról, közzétette a Nemzetközi Tanítóegyesület (Internationale...megnyit →
Tanügypolitikai lap (Beregszász, 1934–1936). Az 1. évf. kéthetente, a 2. havonta jelent meg. Bevezető cikke szerint az 1933 végén megszűnt Szlovenszkói Magyar Tanügyet kívánta pótolni, de annál sokkal baloldalibb volt: számos népszerűsítő cikket közölt a szovjet iskolaügyről és pedagógiáról, közzétette a Nemzetközi Tanítóegyesület (Internationale...megnyit →
Részletek
Tanügypolitikai lap (Beregszász, 1934–1936). Az 1. évf. kéthetente, a 2. havonta jelent meg. Bevezető cikke szerint az 1933 végén megszűnt Szlovenszkói Magyar Tanügyet kívánta pótolni, de annál sokkal baloldalibb volt: számos népszerűsítő cikket közölt a szovjet iskolaügyről és pedagógiáról, közzétette a Nemzetközi Tanítóegyesület (Internationale des travailleurs de ľenseignement) antifasiszta felhívásait, és propagálta a Barta Lajos által szervezett népfrontos Magyar Szellemi Társaságot. Többször támadta a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesületet, és Csehszlovákiai Magyar Tanítók Szabad Egyesülete néven új szervezet létrehozását sürgette. A második évfolyamtól meglepő tipográfiai újdonságot jelentett be: a nagybetűk használatának mellőzését. Ezt megszűntéig következetesen betartotta. – Szerk. Czabán Samu.
Új Magyar Museum
Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai:...megnyit →
Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai:...megnyit →
Részletek
Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai: Ásgúthy Erzsébet, Bellyei (Zapf) László, Darkó István, Erdélyi Béla, Marék Antal, Mécs László, Schubert Tódor, Szent-Ivány József, Sziklay Ferenc, Szőke Béla, Tamás Lajos, Tichy Kálmán, Varga Imre, Wiek Béla. Tudományos rovata volt a legaktívabb: történelmi, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok mellett a háttér-régió természettudományi problémáit tárgyaló értekezések is megjelentek benne. A szlovák és ruszin szellemi életre is folyamatosan kitekintett, nemzetiségi munkatársai is voltak. Mai szlovák novellák címmel fordításkötetet adott ki. – Szerk. Sziklay László.
Új Mindenes Gyűjtemény
Társadalomtudományi évkönyv (1980–1993). Nagyobb terjedelmű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokat, tanulmányokat közölt, melyeket az időszaki sajtó nem tudott vállalni. A Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki. Első száma 1980-ban jelent meg. 1993 után már nem jelent meg. Összeállítók és szerkesztők: Zalabai Zsigmond (I., 1980); Balla...megnyit →
Társadalomtudományi évkönyv (1980–1993). Nagyobb terjedelmű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokat, tanulmányokat közölt, melyeket az időszaki sajtó nem tudott vállalni. A Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki. Első száma 1980-ban jelent meg. 1993 után már nem jelent meg. Összeállítók és szerkesztők: Zalabai Zsigmond (I., 1980); Balla...megnyit →
Részletek
Társadalomtudományi évkönyv (1980–1993). Nagyobb terjedelmű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokat, tanulmányokat közölt, melyeket az időszaki sajtó nem tudott vállalni. A Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki. Első száma 1980-ban jelent meg. 1993 után már nem jelent meg. Összeállítók és szerkesztők: Zalabai Zsigmond (I., 1980); Balla Kálmán (II., 1983); Géczi Lajos (III., 1984); Balla Kálmán (IV., 1985); Fehérváry Magda–Ratimorsky Piroska–Trugly Sándor (V., 1986); Balla Kálmán (VI., 1987); Liszka József (VII., 1988); Tóth Károly (VIII., 1989); Tóth Károly (IX., 1990); Veres Géza (X., 1993).
Új Munka
Irodalmi, kritikai és társadalmi folyóirat (Prága, 1931. ápr.). Egyetlen száma jelent meg. Alapító főszerkesztője, Szvatkó Pál olyan folyóiratot akart, amely „a szlovenszkói magyar kultúra selejtezőjeként és csoportosítójaként" a jobb- és baloldali írók javát fogta volna össze irodalmi frontba. A megjelent szám megfelelt ennek az...megnyit →
Irodalmi, kritikai és társadalmi folyóirat (Prága, 1931. ápr.). Egyetlen száma jelent meg. Alapító főszerkesztője, Szvatkó Pál olyan folyóiratot akart, amely „a szlovenszkói magyar kultúra selejtezőjeként és csoportosítójaként" a jobb- és baloldali írók javát fogta volna össze irodalmi frontba. A megjelent szám megfelelt ennek az...megnyit →
Részletek
Irodalmi, kritikai és társadalmi folyóirat (Prága, 1931. ápr.). Egyetlen száma jelent meg. Alapító főszerkesztője, Szvatkó Pál olyan folyóiratot akart, amely „a szlovenszkói magyar kultúra selejtezőjeként és csoportosítójaként” a jobb- és baloldali írók javát fogta volna össze irodalmi frontba. A megjelent szám megfelelt ennek az elgondolásnak, de folytatására már nem került sor. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete – Arcképvázlat Szvatkó Pálról (előszó A változás élménye c. Szvatkó-könyvhöz, 1994).
Új Munka Társaság
Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Pozsonyban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő bázist teremtsen az Új Munka címen tervezett folyóirat fenntartásához, s e célból pártoló tagokat gyűjtsön. A kezdeményezés nem járt sikerrel, mert...megnyit →
Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Pozsonyban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő bázist teremtsen az Új Munka címen tervezett folyóirat fenntartásához, s e célból pártoló tagokat gyűjtsön. A kezdeményezés nem járt sikerrel, mert...megnyit →
Részletek
Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Pozsonyban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő bázist teremtsen az Új Munka címen tervezett folyóirat fenntartásához, s e célból pártoló tagokat gyűjtsön. A kezdeményezés nem járt sikerrel, mert az Új Munka egy szám megjelenése után elhalt.
Új Nemzedék
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig...megnyit →
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig...megnyit →
Részletek
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.
Új Nemzedék Ifjúsági Klub
-> Új Nemzedék
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig...megnyit →
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig...megnyit →
Részletek
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.
Új Nő
Képes női magazin. Lényegében a Nő folytatása. 1992 febr.-tól a Magyar Asszonyok Ligája kiadásában kéthetente Pozsonyban, majd néhány hónapos kényszerszünet után 1994. aug. 8-tól Dunaszerdahelyen a LOAR kft. kiadasában havonta jelenik meg. Magazinszerű képes lap, szerkesztésében a publicisztikai, a nőkkel és a családdal kapcsolatos...megnyit →
Képes női magazin. Lényegében a Nő folytatása. 1992 febr.-tól a Magyar Asszonyok Ligája kiadásában kéthetente Pozsonyban, majd néhány hónapos kényszerszünet után 1994. aug. 8-tól Dunaszerdahelyen a LOAR kft. kiadasában havonta jelenik meg. Magazinszerű képes lap, szerkesztésében a publicisztikai, a nőkkel és a családdal kapcsolatos...megnyit →
Részletek
Az Új Nő egyik címoldala (FI)
Képes női magazin. Lényegében a Nő folytatása. 1992 febr.-tól a Magyar Asszonyok Ligája kiadásában kéthetente Pozsonyban, majd néhány hónapos kényszerszünet után 1994. aug. 8-tól Dunaszerdahelyen a LOAR kft. kiadasában havonta jelenik meg. Magazinszerű képes lap, szerkesztésében a publicisztikai, a nőkkel és a családdal kapcsolatos anyagok a meghatározóak. Főszerkesztő: Kocsis Aranka (1992); Nagyvendégi Éva (1994); Néma László (1997).
Új Otthon
A Csehszl.-ból Mo.-ra áttelepített magyarok számára kiadott hetilap, amely 1947. máj. 14. és 1949. febr. 26. között jelent meg Budapesten a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság gondozásában. Felelős szerkesztője Sándor Dezső volt. Munkatársai közé tartozott számos Csehszl.-ból elmenekült vagy áttelepített értelmiségi és publicista, mint pl. Szalatnai...megnyit →
A Csehszl.-ból Mo.-ra áttelepített magyarok számára kiadott hetilap, amely 1947. máj. 14. és 1949. febr. 26. között jelent meg Budapesten a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság gondozásában. Felelős szerkesztője Sándor Dezső volt. Munkatársai közé tartozott számos Csehszl.-ból elmenekült vagy áttelepített értelmiségi és publicista, mint pl. Szalatnai...megnyit →
Részletek
A Csehszl.-ból Mo.-ra áttelepített magyarok számára kiadott hetilap, amely 1947. máj. 14. és 1949. febr. 26. között jelent meg Budapesten a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság gondozásában. Felelős szerkesztője Sándor Dezső volt. Munkatársai közé tartozott számos Csehszl.-ból elmenekült vagy áttelepített értelmiségi és publicista, mint pl. Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Dobossy László, Krammer Jenő, Kovács Endre és Vass László. A lap a lakosságcsere egész időtartama alatt folyamatosan közölte a Csehszl.-ból áttelepített magyarok községenkénti névsorát. Terjesztését kezdetben Csehszl.-ban is engedélyezték, miután azonban 1947 aug.-ában részletet közölt Fábry Zoltán A vádlott megszólal c. memorandumából, betiltották.
Új Szellem
Kultúr- és nemzetpolitikai szemle (Prága, 1937. febr.–1938. nov.). Havonta kétszer jelent meg. Azonosulva az egyesült és nagy választási sikereket elért jobboldali ellenzéki pártok céljaival, igyekezett kialakítani a kisebbségi szellemi élet egységét. Minőségi elveit nem adta fel, s a mo.-i humán szellemi élet kiválóságainak megnyerésével...megnyit →
Kultúr- és nemzetpolitikai szemle (Prága, 1937. febr.–1938. nov.). Havonta kétszer jelent meg. Azonosulva az egyesült és nagy választási sikereket elért jobboldali ellenzéki pártok céljaival, igyekezett kialakítani a kisebbségi szellemi élet egységét. Minőségi elveit nem adta fel, s a mo.-i humán szellemi élet kiválóságainak megnyerésével...megnyit →
Részletek
Kultúr- és nemzetpolitikai szemle (Prága, 1937. febr.–1938. nov.). Havonta kétszer jelent meg. Azonosulva az egyesült és nagy választási sikereket elért jobboldali ellenzéki pártok céljaival, igyekezett kialakítani a kisebbségi szellemi élet egységét. Minőségi elveit nem adta fel, s a mo.-i humán szellemi élet kiválóságainak megnyerésével igen magas színvonalat ért el. A mo.-i urbánusok (Bálint György, Bóka László, Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond) és népiek (Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Tamási Áron) egymás mellett szerepeltek benne. Márai Sándornak kivételes helyet biztosított, s Babits, Ortutay Gyula, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán írásai is fel-feltűntek. Hazai viszonylatban Szvatkó Pál egymás után nyert meg exponált baloldali írókat, köztük Vass Lászlót és Peéry Rezsőt. A nyugati világra folyamatosan kitekintő gazdag szemléi voltak, s belpolitikai viszonylatban főleg a kisebbségi jogrendezéssel foglalkozott. Szvatkó a svájci példát hangsúlyozva tanulmányokat írt, s a Sarlóból ismert Berecz Kálmán, valamint Duka Zólyomi Norbert is több ilyen írást publikált. Szépirodalmat nem közölt a lap, kritikai rovata azonban gazdag és nívós volt. – Szerk. Szvatkó Pál. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Filep Tamás–G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete. Arcképvázlat Szvatkó Pálról (1994).
Új Szív
Részletek
Hitbuzgalmi lap (Pozsony, 1919 máj.–1945 ápr.). A két vh. között a leghosszabb életű kisebbségi magyar lap. Állandó ifj. melléklete 1938-ig Szívgárdista, utána Ifjúságunk címmel jelent meg. – Szerk. Hladik Ágoston. – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).
Új Szó 1.
Irodalmi, kritikai, művelődési és társadalmi folyóirat. 1929-ben és 1932–1933-ban összesen 22 száma jelent meg Pozsonyban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának” nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső volt. Az 1918–19-es magyarországi...megnyit →
Irodalmi, kritikai, művelődési és társadalmi folyóirat. 1929-ben és 1932–1933-ban összesen 22 száma jelent meg Pozsonyban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának” nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső volt. Az 1918–19-es magyarországi...megnyit →
Részletek
Irodalmi, kritikai, művelődési és társadalmi folyóirat. 1929-ben és 1932–1933-ban összesen 22 száma jelent meg Pozsonyban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának” nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső volt. Az 1918–19-es magyarországi forradalmak ismert emigránsa Barta Lajos, az emigrációban egyik szocialista párthoz sem csatlakozott, ennek tudható be, hogy már első lapja az ideológiailag nyitottabb népfrontos sajtó úttörője volt. Nyitottságát bizonyítja, hogy egy hosszú ankétjában, mely a munkásoktatás tartalmi és módszertani kérdéseit vetette fel, a kommunista és szocdem szerzők békés egymásutániságban szerepeltek, s a lapban olyan cikkek is megjelentek, melyek pozitívan értékelték a „marxista kereszténység” Németországban és Ausztriában elterjedt mozgalmát. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a lap legradikálisabb szerzői a sarlósok voltak. Balogh Edgár szerint Bartát a lap elindítására a sarlós mozgalom ihlette, mely már az 1. évfolyam idején határozott lépést tett a kommunista párt felé. Olyan cikket, mint Balogh Edgárnak Az új nemzedék szava c. újprogramú írása, a Sarlót pártoló lapok (A Mi Lapunk és A Nap) nem vállalhattak, így az ~ lett a mozgalom fő fóruma.
Új Szó 2.
Részletek
Zsidó közéleti hetilap (Munkács, 1932 márc.–1936 dec.). A Szombathoz s a Judeához hasonló szellemiségű nemzetpolitikai orgánum volt. Gyér ir. anyagában jóformán csak Sólem Aléhem szerepelt. – Szerk. Rosenberg Salamon.
Új Szó 3.
Szlovákiai magyar napilap (Pozsony, 1948. dec. 15-től). Az első magyar sajtótermék a jogfosztottság után. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként indult. 1949. máj. 1-jétől politikai napilap, 1952. máj. 21-től az SZLKP napilapja, 1960. szept. 1-től az SZLKP KB sajtóorgánuma, 1990. jan. 2-tól csehszlovákiai magyar baloldali...megnyit →
Szlovákiai magyar napilap (Pozsony, 1948. dec. 15-től). Az első magyar sajtótermék a jogfosztottság után. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként indult. 1949. máj. 1-jétől politikai napilap, 1952. máj. 21-től az SZLKP napilapja, 1960. szept. 1-től az SZLKP KB sajtóorgánuma, 1990. jan. 2-tól csehszlovákiai magyar baloldali...megnyit →
Részletek
Az Új Szó címoldala 1949-ből (FI)
Szlovákiai magyar napilap (Pozsony, 1948. dec. 15-től). Az első magyar sajtótermék a jogfosztottság után. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként indult. 1949. máj. 1-jétől politikai napilap, 1952. máj. 21-től az SZLKP napilapja, 1960. szept. 1-től az SZLKP KB sajtóorgánuma, 1990. jan. 2-tól csehszlovákiai magyar baloldali napilap, 1990. febr. 28-tól csehszlovákiai magyar, ill. független napilap. 1994. nov. 2-tól „szlovákiai magyar napilap”-nak nevezi magát. – Indulásakor elemi erejű volt az iránta való érdeklődés, példányszáma az első hónapokban elérte a 90 ezret. Munkatársai szerkesztették a negyedévenként megjelenő Tavasz, Nyár, Ősz, Tél c. magazinszerű kiadványokat (1950–1951). 1949. máj. 7-től Ifjúsági Szemle címmel kétoldalas melléklete jelent meg hetente, ez pótolta az akkor még hiányzó ifjúsági lapot. Az első irodalmi pályázat is az Ifjúsági Szemle hasábjain jelent meg. – Az ~ indulásától kezdve meghatározó szerepet játszott a csehszlovákiai magyar irodalom és szellemiség szervezésében. Kulturális rovata maga köré tömörítette a tapasztalt írástudókat, ösztönözte a fiatal tehetségeket, tájékoztatott a kulturális és népművelő munka eredményeiről, gondjairól. 1990 után a lap belső tagolása megváltozott, 2000 után különböző mellékletekkel (Pénzvilág, Szülőföldünk, Könyvjelző, Gondolat, Ízvilág, Családi Kör, Egészségünk, Nagyszünet, Szalon stb.) színesítik a lap profilját. A Vasárnapi ~ a napilap mellékleteként 1968 dec.-étől 1975 végéig jelent meg gazdag kulturális-irodalmi anyaggal. Ezt követően (1990. ápr. 30-ig) az ~ vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, irodalmi, kulturális és magazinszerű anyagokkal jelent meg. 1956 és 1960 között (az 1956-os magyar forradalom iránti szimpátia miatt), majd az 1968-as Prágai Tavaszt követő konszolidáció esztendeiben 1970 és 1989 között a kisebbségi írók egy részét diszkriminálták, politikai okokból megfosztották őket a lap hasábjain való szereplés lehetőségétől. A szerkesztőség több munkatársát 1968-as magatartása miatt megbélyegezték, egy részüket elbocsátották, több magyar újságírót hivatása gyakorlásának a lehetőségétől is megfosztottak. Akik sérelmet szenvedtek, azokat 1989 után rehabilitálták. – Szerk. Lőrincz Gyula (1948), Dénes Ferenc (1955), Lőrincz Gyula (1968), Rabay Zoltán (1975), Kiss József (1986), Szilvássy József (1990), Lovász Attila (1998), Grendel Ágota (1998), Szilvássy József (2001), Kocur László (2004), Molnár Norbert (2005), Szalay Zoltán (2016), Lajos P. János (2018), Sidó H. Zoltán (2019), Nyerges Csaba (2019).
.
Új Társaság – Neue Gesellschaft
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi...megnyit →
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi...megnyit →
Részletek
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi és kritikai anyagában ismert írók mellett dilettánsokkal is gyakran találkozunk. Képanyagában néhány író (Farkas István, Darkó István, Győry Dezső stb.) arcképét is megtaláljuk. 1926-tól A cserkész címmel ifj. melléklete is megjelent. – Szerk. Farkas István, Lukinich Frigyes, Rainer Brúnó.
Új Út
Részletek
Baloldali hetilap (Pozsony, 1990 jún.–1990 dec.). Az Apollopress adta ki. 29 szám után megszűnt. – Szerk. Mázsár László.
Új Világ
Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly,...megnyit →
Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly,...megnyit →
Részletek
Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly, Gömöry János, Maléter István, Sebesi Ernő. Aránylag sok művelődéstörténeti anyagot jelentetett meg Eperjes és Sáros múltjából. – Szerk. Spányi Artúr, Böhm Bertalan, Szepesházy Bertalan.
Új Zemplén
-> Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Újságírók Újságja
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a...megnyit →
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a...megnyit →
Részletek
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a kisebbségi lírából és novellisztikából, s kitekintett a kortárs mo.-i és a világirodalomra. – Szerk. Sikora Emil.
Újvári Újság
Részletek
Szociáldemokrata szellemiségű független közéleti hetilap (Érsekújvár, 1928 aug.–1933 ápr.). Folyamatosan tájékoztatott a helyi magyar munkásakadémia működéséről, s a helyi Kassák-kultusz fő istápolója volt. – Szerk. Szegheő József, Kalisch Mór, Benjámin Ferenc.
Ungi Táj
Részletek
Közéleti havilap (Nagykapos, 1990–1994). Kezdetben az Erdélyi János Népfőiskola jelentette meg a CSEMART kiadásában, 1993-tól (a 2. számtól) az Ungi Táj Alapítvány, Nagykapos volt a gazdája. – Szerk. Tóth Ferenc (1990), Gabri Rudolf (1993).
Úradné Noviny Župy Abauj-Turňanskej a Mesta Košíc – Abauj-Torna Vármegye és Kassa Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven megjelenő lap (Kassa, 1919–1922). – Szerk. Juraj Bulla.
Úradné Noviny Župy Komárňanskej a Mesta Komárna – Komárom Vármegye és Komárom Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Komárom, 1919–1922). – Szerk. Pavol Soltész.
Úradné Noviny Župy Prešporskej – Pozsony Vármegye Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1919–1924). – Szerk. Matej Somogyi, Vojtech Bohuczky, Antonín Palkovič, Jaroslav Kruliš.
Úradné Oznamy Županského Úradu Župy Hontianskej – A Hontmegyei Zsupáni Hivatal Hivatalos Közleményei
Részletek
Szlovák és magyar nyelven jelent meg (Ipolyság, 1919–1921).