Úradný Policajný Vestník Slovenska – Zentral Polizeiblatt der Slowakei – Szlovenszkói Központi Rendőri Közlöny
Részletek
Szlovák, német és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1929–1932).
Uránia Tudományos Egyesület
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Részletek
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25 előadást szervezett, amelyek filozófiai, irodalmi, művészeti, zenei, természettudományos témájúak voltak. Előadásai jórészt magyarul és németül folytak, de a vezető tisztségviselők között a magyar, német és zsidó polgárokon kívül szlovákok is voltak. A hazai szellemi élet képviselőin kívül az Urániában a magyarországi és európai tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő alakjai is felléptek, köztük Babits Mihály, Bartók Béla, Coudenhove-Kalergi vagy Vámbéry Rusztem. Jó kapcsolatokat ápolt a Sarló mozgalommal, és támogatta annak pozsonyi működését. Az egyesület tevékenysége a harmincas évek végére visszaesett, s 1938 után formálissá vált. A pozsonyi rendőr-igazgatóság 1942 jan.-jában kiadott végzése alapján szűnt meg.
Úttörő
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt magyar nyelvű hivatalos szakszervezeti közlönye (Prága, 1919–1938). – Szerk. T. M. Dugovič, Krsiak Mátyás, Tayerle Rudolf.
Vadász; Vadászlap
Részletek
Vadászati, vadvédelmi, ebtenyésztési és lövészeti szaklap (Pozsony, 1927–1938). Kéthetente jelent meg, 1932-től Vadászlap címen. – Szerk. Rajcsányi Gyula, Cseh Cyprián, Jurán Vidor.
Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Vagyunk
Részletek
Nemzeti-keresztény szellemiségű szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóirat (Komárom, 1920 jan.–jún.). 12 száma jelent meg. Irodalmi anyaga egyenetlen színvonalú volt, és a gyér tud.-ismeretterjesztő jellegű anyaga sem volt figyelemre méltó. – Szerk. Baranyay József.
Vakáció
Részletek
Havi szépirodalmi diáklap (Pozsony, 1919). Mindössze 10 száma jelent meg, a Turulhoz hasonlóan betiltották. – Szerk. Fuchs György.
Vámbéry Polgári Társulás
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg, versenyeket szervez az alap- és középiskolák tanulói számára. Hetente irodalmi esteket rendez a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban.
Vámbéry Tudományos Kollégium
Részletek
Szakmai társaság Dunaszerdahelyen. Alapítója a Vámbéry Polgári Társulás. Célja a Vámbéry- és kelet-kutatással, ill. a rokon társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek összefogása, szakmai konferenciák szervezése, kutatások ösztönzése, a Vámbéry-bibliográfia adatbázis folyamatos bővítése, a Lilium Aurum Könyvkiadóval közösen a Vámbéry Könyvek kiadása. Elnöke: Vásáry István.
Városi Honismereti Ház
1982 óta a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum szervezeti keretében működő helytörténeti-honismereti gyűjtemény, állandó kiállítással Somorján. A ~at 1976-ban helyi kezdeményezésből hozták létre. Állandó kiállításán többek között Somorja történetére vonatkozó levéltári dokumentumok, valamint a szűkebb környék népi kultúráját (népi halászatot, aranymosást, a régi céhes világ emlékeit...megnyit →
1982 óta a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum szervezeti keretében működő helytörténeti-honismereti gyűjtemény, állandó kiállítással Somorján. A ~at 1976-ban helyi kezdeményezésből hozták létre. Állandó kiállításán többek között Somorja történetére vonatkozó levéltári dokumentumok, valamint a szűkebb környék népi kultúráját (népi halászatot, aranymosást, a régi céhes világ emlékeit...megnyit →
Részletek
1982 óta a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum szervezeti keretében működő helytörténeti-honismereti gyűjtemény, állandó kiállítással Somorján. A ~at 1976-ban helyi kezdeményezésből hozták létre. Állandó kiállításán többek között Somorja történetére vonatkozó levéltári dokumentumok, valamint a szűkebb környék népi kultúráját (népi halászatot, aranymosást, a régi céhes világ emlékeit stb.) bemutató tárgyi anyag látható. Külön kiállítási egységet képez Prohászka Tallós István csallóközi ihletettségű képeinek gyűjteménye.
Vasárnap
Képes családi hetilap (Pozsony, 1990–). Az Új Szó hétvégi magazinja, melynek előzménye a Vasárnapi Új Szó volt. Időszerű politikai, kulturális, irodalmi és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozik, kielégítve az érdekességek iránti igényt is. Magazin jellegű kötődése az Új Szóhoz később megszűnt, 2000-től képes családi hetilapként jelenik...megnyit →
Képes családi hetilap (Pozsony, 1990–). Az Új Szó hétvégi magazinja, melynek előzménye a Vasárnapi Új Szó volt. Időszerű politikai, kulturális, irodalmi és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozik, kielégítve az érdekességek iránti igényt is. Magazin jellegű kötődése az Új Szóhoz később megszűnt, 2000-től képes családi hetilapként jelenik...megnyit →
Részletek
vasarnap
Képes családi hetilap (Pozsony, 1990–). Az Új Szó hétvégi magazinja, melynek előzménye a Vasárnapi Új Szó volt. Időszerű politikai, kulturális, irodalmi és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozik, kielégítve az érdekességek iránti igényt is. Magazin jellegű kötődése az Új Szóhoz később megszűnt, 2000-től képes családi hetilapként jelenik meg. A Petit Press Rt. adja ki. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit. – Szerk. Kiss József (1990); Szilvássy József (1990); Lovász Attila (1998); Grendel Ágota (1998); Klein Melinda (2001); Lovász Attila (2003); Cs. Liszka Györgyi (2006); 2023/37. számtól megbízott főszerkesztő Gazdag József.
Vasárnapi Új Szó
Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József...megnyit →
Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József...megnyit →
Részletek
Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József (1990).
Vasutas
Részletek
A csehszlovák államvasutak magyar nyelvű alkalmazottainak közlönye (Kassa, 1920–1932). Kéthetente jelent meg. – Szerk. Borovszky Géza, Frlička Iván.
Vetés
Részletek
vetes
A sarlósok időszaki röpirata. 1928 aug.-a és 1929 szept.-e között 4 száma jelent meg, útkereső és programadó írásokkal. A legtöbb cikket Balogh Edgár, Dobossy László, Brogyányi Kálmán és Horváth Ferenc írták. Közleményeik nagy részét a parasztrajongás és kisebbségi messianizmus jellemezte.
Vidéo Alapítvány
Részletek
Pozsonyban alakult 1992-ben. Kulturális, közművelődési, oktatási tevékenységet folytat. Feladata a peremvidéki magyar gyermekek oktatási és kulturális támogatása Szl.-ban. Iskolabusz-programot valósít meg 1994-től Zoboralján, és 1996-tól az Ipoly mentén nyári kézműves és honismereti táborokat szervez, óvodákat és iskolákat támogat.
Világosság
Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek....megnyit →
Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek....megnyit →
Részletek
Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek. Az 1933-ban megszűnt lap pótlására a prohászkás Új Élet Világosság címmel terjedelmes mellékletet létesített. – Szerk. Dinnyés Károly, Villand János, Csongrády Árpád.
Világszabadság
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt kelet-szlovákiai magyar nyelvű lapja (Kassa, 1931–1935). – Szerk. Farkas Zoltán.
Világszemle
Részletek
vilagszemle
A CSKP népfrontos szellemű kéthavi lapja (Pozsony, 1937–1938). Cikkeit jórészt külföldi kommunista és polgári baloldali lapokból fordították. Álnéven szereplő mo.-i tudósítói is voltak. – Szerk. Jung Béla.
Vizeslepedő
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi élet eseményeit is élénk figyelemmel kísérte, és alaposan kifigurázta a gyakran tapasztalható dilettantizmust, önkritikátlanságot. Sok baja volt a cenzúrával, 1934-ben egy időre be is tiltották. – Szerk. Lukách Gyula. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Vörösmarty Klub
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~...megnyit →
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~...megnyit →
Részletek
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~ kezdeményezte 1977-ben az őrsújfalui I. Nyári Ifjúsági Művelődési Tábor megrendezését, amelyen több éven keresztül több száz értelmiségi és diák vett részt, és amelyet a nyolcvanas évek elején a Csemadok a maga felügyelete alá vont. 1966–1978 között a klubban neves magyarországi személyiségek tartottak előadásokat: Csoóri Sándor, Czine Mihály, Nagy László és mások, a fiatal magyar történészgeneráció tagjai, szlovákiai magyar írók és értelmiségiek. A klub működését a titkosrendőrség folyamatosan figyelte, majd 1979-től Tóth Lajos szervezőtevékenységét teljesen ellehetetlenítette. A 80-as évek elején a klub még működött, de szellemi műhely funkcióját teljesen elveszítette. 1989. november 18-án Tóth Lajos születésnapján nagyon értékes értelmiségi találkozót rendezett, melynek sok részvevője Vágsellyén megalapította a Független Magyar Kezdeményezést.
Vox Nova Rt.
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására terjedt ki. A részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke Tóth János, ügyvezető igazgatója Slezákné Kovács Edit volt. 1995 októberében a részvények többsége francia, majd 1996-tól (a Sopress Kft. révén) német tulajdonba került, és a kiadó megszűnt.
Werbőczy István Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: WIK). 1993-ban joghallgatók hozták létre. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Ybl Miklós Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: YMK). 1989-ben a Műszaki Egyetem Építő- és Építészmérnöki Karának magyar hallgatói hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Zempléni Szó
-> Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Zempléni Változások
-> Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Zenészeti Lapok
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938...megnyit →
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938...megnyit →
Részletek
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (tan., 1982).
Zobor Hangja Vegyeskar
Részletek
1971-ben alakult Kolonban. Kulturális, közművelődési tevékenységet folytat. Célja a népdalok, kórusénekek feldolgozása és előadása, ezek megszerettetése a fiatalokkal. A vegyeskar a XIII. Kodály-napokon aranykoszorús minősítést ért el. 2006 óta társszervezője a Zoboralji Nemzetközi Kórusfesztiválnak.
Zsákszínház
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Részletek
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai Napoknak. 2007-ben J. Garner: Ébredés című előadásáért Szl.-ban elsőként kapta meg a Magyar Színjátékos Szövetség Aranyfokozatát.
Zselizi Népművészeti Fesztivál
-> Országos Népművészeti Fesztivál
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Részletek
Az Országos Népművészeti Fesztivál részvevői, Zselíz 1981 (FI)
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene, -szokás, -viselet és tárgyi kultúra országos fesztiválja lett. Összekapcsolódott a gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek országos versenyével, mely többnyire a közeli lévai kultúrházban valósult meg. Az ~ 1969–1994 között Zselizen a Schubert-parkban rendezték meg a Csemadok kiemelt rendezvényeként, s nem csupán seregszemleként működött, hanem szakmai fórumként is. A fesztivál programja mindig rendkívül színes volt, néprajzi kiállítások, gyermekprogramok, koncertek, kirakodóvásár stb. tették színessé és közönség közelivé. Rendkívül pozitív hatása volt a hazai folklórmozgalomra. Anyagi támogatások hiányában 1995-ben már nem rendezték meg. A fesztivál helyét a Martoson 1995 óta évente megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál kívánta átvenni, de ez mára inkább regionális fesztiválként működik. A Csemadok 2006-ban, tizenkét éves szünet után, az eredeti helyszínen újraélesztette a fesztivált, ezt azonban már – és azóta is – a közönség teljes érdektelensége kísérte. A rendezvényt ezután különböző helyszíneken (2008 Bős, 2009 Martos) rendezték meg, majd 2010-től Deákiba került.
Zsidó Hírlap 1.
Részletek
Társadalmi, irodalmi és gazdasági hetilap (Kassa, 1921. dec. 1.–1922. máj. 23.). Magyar és részben héber nyelven jelent meg. – Szerk. Friedmann Náthán.