Csallóköznádasd; Nádasd (Trstená na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar, 45 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 5 ref., 1 ev. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csallóköznyék; Nyék (Nekyje na Ostrove)
Részletek
1940-ben Nyékvárkony néven Várkonnyal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 680, ebből 663 (97,5%) magyar, 3 (0,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 14 izr.
Csallóközpósfa; Pósfa (Póšfa)
Részletek
1940- ben Gelle néven Beketfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 209, ebből 209 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 204 r. k., 5 izr.
Csallóköztárnok; Tárnok (Trnávka)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K-re. L: [1921] – 422, ebből 418 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 452, ebből 309 (68,4%) magyar, 138 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 320 (70,8%) magyar, 126 (27,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 17 ev., 5 gör. kat.; 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1849-ben késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Macháza.
Csanda Gábor
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
Részletek
Csanda Gábor (ST)
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Tanszékének oktatója volt. Később a Vasárnap munkatársa (2000–2002), az Új Szó Könyvjelző, a Szalon, az Agrárkörkép mellékletek szerkesztője, ill. a lap korrektora. – Sajtó alá rendezte és utószóval látta el Sas Andor A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 c. kéziratban maradt művét (1993). Barak László két kötetét válogatta és szerkesztette (Miféle szerzet vagy te?, 2003; Meg volt ám szenvedve minden!, 2003), a Zsé arca c. szlovákiai magyar szép versek kötetet (2004) válogatta. Sorozatszerkesztője, összeállítója és szerkesztője a Somorjai disputa (1) c. kiadványnak, mely a szlovákiai magyar írásbeliség problémáiról rendezett szimpózium előadásait tartalmazza (2003), melyben (a dispután elhangzott) esszék, kritikák jelentek meg a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról. – Magyar irodalmi tankönyvet írt a középiskolák első osztálya számára (2001), rendszeresen publikál a Könyvjelzőben és a Kalligramban. – A Somorjai disputa c. vitafórum vezetője, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága titkára (2003), a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője (2010) és a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói igazgatója (2014). 2023-ban Madách Imre nívódíjat kapott.
Csanda Sándor
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
Részletek
Csanda Sándor (GyGy)
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor, 1975–1986 között tanszékvezető). 1960–1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Kutatási területe a régi magyar irodalom, a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok, ill. a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom. Számos antológia, szöveggyűjtemény közreadója, összeállítója (Magyar Nap 1936–1938, 1975; Fábry Zoltán Válogatott levelezése 1916–1946, 1978), szerkesztette a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát (1981). 1970-ben Madách Imre-díjat kapott. – Fm. Valóság és illúziók (tan., 1961); Első nemzedék (tan., 1968); Harmadik nemzedék (tan., 1971); Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (tan., 1973); Szülőföld és irodalom (tan., 1977); Fábry Zoltán (tan., 1980); Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai (1985); Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai (tan., 1986).
Csánk (Čankov)
Részletek
1986-ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság É-i részén, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 441, ebből 315 (71,4%) szlovák, 126 (28,6%) magyar; [1980] 370, ebből 360 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 405 ev., 24 r. k., 9 ref., 3 izr. – A 17–18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A 14. sz.-ban épült gótikus ev. templomát a 18. sz.-ban barokk, 1930-ban szecessziós stílusban alakították át.
Csarnahó (Černochov)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160 ref., 28 jehovista, 11 r. k., 6 gör. kat.,1 ev. – A magyar közigazgatás idején 1942-ben a Gyopáros nevet kapta. Ref. temploma 1793-ban klasszicista stílusban épült.
Császár István
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
Részletek
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban és a Toldy Kör évkönyveinek a szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra került. – Fm. Csillagégés (elb., 1929); Hanyatló zászló alatt (reg., 1935).
Csata (Čata)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zseliztől D-re. L: [1921] – 1935, ebből 1890 (97,7%) magyar, 27 (1,4%) szlovák; [2011] – 1074, ebből 666 (62,0%) magyar, 341 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 732 (68,2%) magyar, 287 (26,7%) szlovák. V: [2011] – 795 r. k., 66 ev., 49 ref., 2 gör. kat. – A határának É-i részén felosztott Pálffy-féle nagybirtokra az első csehszlovák földbirtokreform során, 1925-ben cseh-morva kolonisták települtek (a kolóniát 1951-ben Oroszkához csatolták); a lakosságcsere keretében 1947-ben Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1958-ban épült a második vh.-ban megsemmisült templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1974–90 között közigazgatásilag Oroszkához tartozott.
Csécs (Čečejovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Csécs − Ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 136 ref., 29 gör. kat., 10 ev. – A ~hoz tartozó Szőlőske pusztára a két vh. közötti kolonizáció során szlovák telepesek költöztek. 1958-ban magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző iskolája létesült, amely az 1990-es években szűnt meg. Ref. temploma 1290 körül korai gótikus stílusban épült, falait korabeli freskók díszítik; r. k. (Szt. János evangélista) temploma és a Szirmay-kastély 1800 körül keletkezett klasszicista építmény.
Csécs − vh.-s emlékmű (GJ)
Csécs − vh.-s emlékmű (GJ)
Csécsénypatony (Čečínska Potôň)
1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája...megnyit →
1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája...megnyit →
Részletek
1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1910-ben épült.
Cséfalva (Čechová)
Részletek
1960-ban Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 178, ebből 171 (96,1%) magyar, 5 (2,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 171 r. k., 6 izr. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Csentőfát.
Cséfalvay Eszter
(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a Nő, majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja...megnyit →
(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a Nő, majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja...megnyit →
Részletek
(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a Nő, majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja magyarra.
Cseh Lajos
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt...megnyit →
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt...megnyit →
Részletek
Cseh Lajos (Önarckép)
(* 1888. Nagyrőce, † 1945. Nagyrőce) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett (1914). Harctéri szolgálat után Losoncon telepedett le. Itt 1921-től Gerő Gusztávval közösen, majd önállóan is batiktanfolyamot vezetett. 1938 után rövid ideig tanított, de tüdőbaja miatt ezt abba kell hagynia. Hazaköltözött Nagyrőcére, itt érte a halál. A nagybányai hagyományokra épülő posztimpresszionista festményein leggyakrabban Losonc környékét, ill. az Ipoly menti falvakat és azok népét örökítette meg. Életében nem volt önálló kiállítása. 1979-ben Losoncon került sor életművét bemutató kiállításra.
Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
A csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete (Prága, 1990). Fő célja a nagy területi szétszórtságban élő csehországi magyarság összefogása, anyanyelvének, nemzeti hagyományainak és öntudatának ápolása, a cseh–magyar kapcsolatok fejlesztése és a magyar kultúra megismertetése a cseh lakossággal. A prágai központon kívül Ostravában (1992), Brünnben...megnyit →
A csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete (Prága, 1990). Fő célja a nagy területi szétszórtságban élő csehországi magyarság összefogása, anyanyelvének, nemzeti hagyományainak és öntudatának ápolása, a cseh–magyar kapcsolatok fejlesztése és a magyar kultúra megismertetése a cseh lakossággal. A prágai központon kívül Ostravában (1992), Brünnben...megnyit →
Részletek
A csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete (Prága, 1990). Fő célja a nagy területi szétszórtságban élő csehországi magyarság összefogása, anyanyelvének, nemzeti hagyományainak és öntudatának ápolása, a cseh–magyar kapcsolatok fejlesztése és a magyar kultúra megismertetése a cseh lakossággal. A prágai központon kívül Ostravában (1992), Brünnben (1993), Pilsenben (1997), Olomoucban (2008), Teplicében (2002) és Lovosicében (2009) rendelkezik alapszervezettel. Magyar kulturális napok, magyar bálok, klubestek, konferenciák, nyelvtanfolyamok és művelődési tábor szervezése mellett 1993 óta megjelenteti a Prágai Tükör, brünni szervezete pedig 1995 óta a Brünni Magyar Futár c. folyóiratot. Képviselettel bír a cseh kormány mellett működő nemzetiségi tanácsban, valamint a kulturális és az oktatási tárca kisebbségekkel foglalkozó szakbizottságában. – Vezető: Csémy Tamás (1990); Rákóczi Anna (2006).
Csehi 1.
-> Komáromcsehi; Csehi (Čechy)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V: [2011] – 194 r. k., 9 ref., 1 ev. – A l8. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1735-ben barokk stílusban épült, mai alakját a 20. sz. eleji átépítése során kapta.
Csehi 2.
-> Nyitracsehi; Csehi (Čechynce)
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó oldalága, a Cétényke-patak bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 631, ebből 509 (80,7%) magyar, 121 (19,2%) szlovák; [2011] – 1050, ebből 552 (52,6%) szlovák, 475 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 528...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó oldalága, a Cétényke-patak bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 631, ebből 509 (80,7%) magyar, 121 (19,2%) szlovák; [2011] – 1050, ebből 552 (52,6%) szlovák, 475 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 528...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó oldalága, a Cétényke-patak bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 631, ebből 509 (80,7%) magyar, 121 (19,2%) szlovák; [2011] – 1050, ebből 552 (52,6%) szlovák, 475 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 528 (50,3%) szlovák, 496 (47,2%) magyar. V: [2011] – 971 r. k., 2 ev., 2 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1741-ben barokk-klasszicista, (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1-4. évfolyamos közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban Kiscéténnyel egyesítették Nitrany néven, 1990 óta ismét önálló község.
Csehi Ágota
(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon....megnyit →
(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon....megnyit →
Részletek
Csehi Ágota (FI)
(* 1966. márc. 27. Komárom) Egyetemi oktató, zongoraművész. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pozsonyi Konzervatóriumban folytatta középiskolai tanulmányait (1980−1985). Egyetemi diplomát 1990-ben szerzett a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta Budapesten, zongorajáték és a zongorajáték módszertana szakon. 1995-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán doktorált (PhD.) 2003-ban. 2004-ben az Ostravai Tudományegyetemen habilitált zenepedagógia–zeneelmélet szakon. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Zenei Tanszékének oktatója (1990-től). 1999−2002 között a komáromi művészeti alapiskola igazgatója, 2007-ig zongoratanára volt. Zongoristaként számos hazai és külföldi hangverseny szereplője, rádió-, televízió-, CD-felvételek aktív résztvevője, továbbá zenetudományi, zenepedagógiai konferenciák előadója. Kutatási területe mindenekelőtt Bartók és Kodály szlovákiai vonatkozásai, valamint a zenei képességek fejlődésének lehetőségei. 1990-től a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tagja, a Kadosa Pál Zongoraverseny (1993−2011 között) és a Bartók Béla Zenei Találkozó (1991−2007) fesztiváljának egyik szakmai vezetője. 1990-től több különböző jellegű tanulmánya jelent meg a szlovákiai, magyarországi, külföldi sajtóban. – Díjak, kitüntetések: a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karának „Dékáni díja” (2011); a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora és a Közép-európai Tanulmányok Karának dékáni „kitüntetése és emlékérme” (2010); elismerés és emlékoklevél a komáromi művészeti alapiskola fennállásának 150. évfordulója alkalmából az iskolában végzett eredményes oktató-nevelő munkáért (2011). – Fm. Bartók Béla és a Felvidék (1994); Csehi Á.−Dombi E.: Zeneirodalmi, zenehallgatási szemelvények a gyermekek és az ifjúság részére I., II. (1998); Bartók and Slovakia (In: „Past-Present-Future” EPTA, 2000); Bartók szlovákiai kapcsolatai és azok hatása alkotómunkásságára (In.: Parlando, 2001, XLIII/3.); Kreatívne vyučovanie klavírnej hry budúcich pedagógov na 1. stupni ZŠ, I., II. (In: Múzy, 1997); Problematika autentickej interpretácie a nasledujúce generácie interpretov Bartókových skladieb (In: Hudobno – pedagogické interpretácie VII, 2003); A népzene és az instruktivitás kapcsolata Bartók alkotómunkásságában (In: Új pedagógiai közlemények, 2004); 20 éves a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága: emlékkönyv a társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából (2010); Dvadsať rokov existencie Maďarskej spoločnosti priateľov hudby na Slovensku (In: Slovenská hudba: Revue pre hudobnú kultúru. 2011, 37/4.); A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tevékenysége − Liszt, Bartók, Kodály, Kadosa szellemében (In: Liszt−Mahler: Tanulmánykötet. 2012); Ľudová hudba ako inšpiračný zdroj v hudobnom vzdelávaní v prvej polovici 20. storočia (In: Zborník Janáčkiana, 2012); Liszt Ferenc és Erkel Ferenc művészete Pozsonyban (In: Parlando, 2012/1.); Umelecký a hudobno-pedagogický odkaz Zoltána Kodálya na Slovensku (In: Slovenská hudba: Revue pre hudobnú kultúru, 2013).
Csehszlovák Áttelepítési Bizottság
A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény II. cikkelye és a csehszlovák kormány határozata alapján létesített különbizottság. Feladatai közé tartozott a lakosságcsere magyarországi propagálása s a magukat szlovákoknak valló magyar állampolgárok megnyerése és átszállítása a Csehszlovák Köztársaságba. Munkáját a csehszlovák kormány felügyelte, és a Belügyi Megbízotti Hivatal irányította....megnyit →
A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény II. cikkelye és a csehszlovák kormány határozata alapján létesített különbizottság. Feladatai közé tartozott a lakosságcsere magyarországi propagálása s a magukat szlovákoknak valló magyar állampolgárok megnyerése és átszállítása a Csehszlovák Köztársaságba. Munkáját a csehszlovák kormány felügyelte, és a Belügyi Megbízotti Hivatal irányította....megnyit →
Részletek
A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény II. cikkelye és a csehszlovák kormány határozata alapján létesített különbizottság. Feladatai közé tartozott a lakosságcsere magyarországi propagálása s a magukat szlovákoknak valló magyar állampolgárok megnyerése és átszállítása a Csehszlovák Köztársaságba. Munkáját a csehszlovák kormány felügyelte, és a Belügyi Megbízotti Hivatal irányította. Elnöke Daniel Okáli, főtitkára Ján Nosko vezérkari ezredes volt. A ~ központi irodája Budapesten volt, amely 17 vidéki kirendeltséget működtetett. A bizottság 765 Szl.-ban toborozott munkatársa a Pozsonyban kidolgozott, anyagiakban szinte korlátlanul dotált terv alapján dolgozott. Propagandistái katonai teherautókon, sokan katonai egyenruhában, fegyverrel járták Mo.-t. A ~ tevékenysége három szakaszra osztható: az 1946. márc.–aug. közötti első szakaszt a propaganda, az 1946 szept.-étől 1947 okt.-éig tartó második szakaszt az ún. pótpropaganda, a jelentkezők névjegyzékének az összeállítása, valamint a visszalépők meggyőzése, a harmadik szakaszt – 1947 okt.-étől 1948. dec. 22-ig – a lakosságcsere-egyezmény végrehajtása jellemezte. A magyar állampolgárok megnyerését célzó propagandájuk fő formája a személyes meggyőzés, valamint a csehszlovák gazdaság előnyeinek hangsúlyozása volt. Ezt követték a szlovákiai politikai élet vezetőivel közösen szervezett nyilvános népgyűlések, filmvetítések, előadások, különböző témájú tanfolyamok, amelyeken hatalmas mennyiségű propagandaanyagot osztottak szét. A legfőbb érvük a nemzeti érzés felébresztése mellett a Csehszl.-ban uralkodó gazdasági „jólét” hangsúlyozása volt, amit a Magyar Rádióban sugárzott napi 15 perces adásaikban is folyamatosan kiemeltek. A propagandisták sorozatban megsértették a magyar állami szuverenitást, ezért a magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság közbelépését kérte, s több jegyzékben tiltakozott a csehszlovák külügyminisztériumnál. A ~ módszereit s a vele való együttműködést a Mo.-n állomásozó szovjet egységek felkért parancsnokai is elutasították. – Ir. Janics Kálmán: A hontalanság évei (1979); Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere (1999); Šutaj, Štefan: Maďarská menšina na Slovensku v rokoch 1945–1948 (1993).
Csehszlovák Jog
Részletek
Jogi, államtudományi és pénzügyi szaklap (Kassa, 1921–1938). Hetente egyszer jelent meg. – Szerk. Tänzer Hugó.
Csehszlovák Kisebbségkutató Intézet
[Československá společnost pro studium menšinových otázek] Masaryk köztársasági elnök előzetes jóváhagyásával, Kamil Krofta történész-politikus irányításával 1929 végén Prágában kezdte meg működését. Két folyóiratot jelentetett meg: a cseh Národnostní obzort [Nemzetiségi Szemlét] és a német Prager Rundschaut. A Knižnica menšinových otázek [Kisebbségi kérdések könyvtára] c....megnyit →
[Československá společnost pro studium menšinových otázek] Masaryk köztársasági elnök előzetes jóváhagyásával, Kamil Krofta történész-politikus irányításával 1929 végén Prágában kezdte meg működését. Két folyóiratot jelentetett meg: a cseh Národnostní obzort [Nemzetiségi Szemlét] és a német Prager Rundschaut. A Knižnica menšinových otázek [Kisebbségi kérdések könyvtára] c....megnyit →
Részletek
[Československá společnost pro studium menšinových otázek] Masaryk köztársasági elnök előzetes jóváhagyásával, Kamil Krofta történész-politikus irányításával 1929 végén Prágában kezdte meg működését. Két folyóiratot jelentetett meg: a cseh Národnostní obzort [Nemzetiségi Szemlét] és a német Prager Rundschaut. A Knižnica menšinových otázek [Kisebbségi kérdések könyvtára] c. sorozatának keretében könyveket is kiadott. A magyar kisebbségi elit tartózkodó, olykor éles kritikákat is megfogalmazó magatartással viszonyult az intézethez.
Csehszlovák Köztársaság
-> Csehszlovákia
(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh...megnyit →
(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh...megnyit →
Részletek
Csehszlovákia nemzetiségi térképe 1926-ból (FI)
(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh és szlovák nemzet önrendelkezési jogának érvényesítése következtében jött létre. Határait a versailles-i, a saint-germain-i, a trianoni békeszerződés, valamint a Romániával 1920-ban és a Lengyelországgal 1921- ben megkötött szerződések határozták meg. A csehszlovákiai magyar kisebbségnek 1992- ig állami keretet biztosító ~ története két egymástól jól elkülöníthető korszakra osztható: a két vh. közötti, ill. a második vh. utáni időszakra. Az ún. első Csehszlovák Köztársaság 1918. okt. 28-án alakult meg (→Csehszlovákia megalakulása) s 1938. okt. 6-ig, Szlovákia autonómiájának kihirdetéséig tartott. A 140 021 km2 területű állam a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia, valamint a trianoni békeszerződés által ehhez hozzácsatolt volt magyarországi területekből (Szl. és Kárpátalja) tevődött össze. Az ország első alkotmányának 1920 ápr.-ában történő elfogadásáig tartó időszak a nemzeti diktatúra korszaka, amikor a cseh-szlovák többség diktatórikus eszközökkel kényszerítette akaratát a német, magyar és más kisebbségekre. 1920-tól parlamentáris demokráciaként működött, amelyben biztosították az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Az állam élén a parlament által választott köztársasági elnök állt. Ezt a tisztséget 1918-től 1935-ig Tomáš Garrigue Masaryk, majd 1935-től az első köztársaság bukásáig Edvard Beneš töltötte be. Az első köztársaság teljes időszaka alatt megoldatlan maradt a nemzetiségi kérdés. A Csehszlovák Köztársaság a lakosság közel 40%-át kitevő nemzeti kisebbségeknek biztosította ugyan az alapvető kisebbségi jogokat, a szláv nemzetállami törekvések miatt azonban a német, a magyar és a többi kisebbségek számos jogos követelése maradt teljesítetlenül. Legalább ugyanilyen gondot okozott a csehszlovakizmus, vagyis az egységes csehszlovák nemzet ideológiája, amely a centralista állammodell legfontosabb hivatkozási alapja volt. A csehszlovakizmust elutasító szlovák politikai erők a szlovák nemzet önállóságát vallották és Szl. autonómiájának a megteremtésére törekedtek. A két háború közötti időszakban ~ fejlett ipari állam volt, ahol az életszínvonal európai viszonylatban is magasnak számított. Nagyok voltak azonban az eltérések az egyes országrészek között. A fejlett Csehországgal szemben Szl. továbbra is mezőgazdasági jellegű országrész maradt, Kárpátalja pedig a térség legszegényebb régiói közé tartozott. A harmincas években bekövetkezett európai változások, a szlovák, német és magyar lakosság megoldatlan problémái súlyos válságba sodorták Csehszl.-t, amely fokozatosan elveszítette legfontosabb külpolitikai támaszait, a Kisantantot és Franciaországot. A hitleri Németország nyomására megszületett müncheni egyezmény nemcsak a németek által lakott területek elvesztésével, hanem a parlamentáris demokrácia meggyengülésével és ezzel együtt az első csehszlovák köztársaság bukásával is együtt járt. A szlovák autonómia kikiáltásától 1939. márc. 14-ig, a csehszlovák állam megszűnéséig tartó időszak az ún. második köztársaság időszaka, amikor az állam hivatalos neve a kötőjeles formájú Cseh-Szlovák Köztársaság volt. A Müncheni döntés, valamint D-Szl. első bécsi döntés általi elcsatolását követően Cseh-Szlovákia területe 41 098 km2-rel csökkent. A Németországgal közös természetes határait, valamint stratégiai iparvidékeinek nagy részét elveszítő ~ Németország befolyása alá került, s mind a cseh országrészben, mind pedig az autonóm Szl.-ban autoritatív, fasiszta tendenciák jelentkeztek. Az egyre inkább radikalizálódó szlovák törekvések Hitler terveivel összhangbanSzlovákia önállóságának kikiáltásához vezettek, amelyre 1939. márc. 14-én került sor. Ezzel egyidőben német csapatokk meg Csehországot, s a birodalomhoz csatolták, Kárpátaljára pedig a magyar hadsereg vonult be, s csatolta vissza ezt a területet Mo.-hoz. Ezzel mintegy húsz évvel a születését követően ~ megszűnt létezni. A második vh. idején külföldre távozott csehszlovák politikusok – a Müncheni döntés után tisztségéről lemondott Edvard Beneš vezetésével – Londonban megalakították az emigráns csehszlovák kormányt, amelynek célja az 1938 előtti határokkal rendelkező ~ felújítása volt. Ezt a szándékot a háború folyamán az antifasiszta hatalmak is támogatni kezdték, így a Németországgal szembeni győzelem megnyitotta az utat ~ 1945-ben bekövetkezett újjáalakításához. Az újjáalakult ~ visszakapta a müncheni döntés és az első bécsi döntés által elveszített területeit, sőt az 1947-es párizsi békeszerződésben a pozsonyi hídfő három faluját is neki ítélték. Szovjet nyomásra „önként” lemondott viszont Kárpátalja területéről, amelyet 1945-ben a Szovjetunióhoz csatoltak. Így az 1945 utáni ~ területe az első köztársasághoz képest kisebb, 127 900 km2 volt. Az új csehszlovák állam a szovjet érdekszféra államai közé került. Az 1945 és 1948 közötti időszak alapvető dokumentuma a kassai kormányprogram volt, amely meghatározta ~ bel- és külpolitikai irányultságát. Az első köztársasághoz képest jelentős mértékben korlátozta a demokratikus intézményrendszert, s egy tisztán szláv nemzetállam megteremtését irányozta elő. Új elemként jelent meg a csehszlovák politikai életben a Nemzeti Front, amely egyrészt kizárta a közéletből a háború előtti jobboldali konzervatív és a totalitárius irányzatokat, másrészt biztosította a kommunista párt tényleges súlyától nagyobb befolyását. 1946 és 1947 folyamán a Szovjetunió támogatását élvező CSKP fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, majd 1948 febr.-jában átvette a hatalmat, s megkezdte a totalitárius rendszer kiépítését. Beneš köztársasági elnök lemondása után a hatalom Klement Gottwaldnak, a kommunista párt elnökének a kezében összpontosult. Az ötvenes évek a sztálinista típusú egypárti diktatúra időszaka ~ történetében, amelyet a demokratikus jogok felszámolása, a centralizált államhatalom kiépítése, az erőltetett iparosítás, a kollektivizálás, az ipar teljes államosítása és a másként gondolkodók üldözése jellemzett. ~ a szocialista blokk szilárd elemévé vált, belépett a KGST-be és a Varsói Szerződésbe. Az 1960-ban elfogadott új alkotmány ~ nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatta, rögzítette a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban, és az állam egyetlen hivatalos ideológiájának a marxizmus-leninizmust ismerte el. A hatvanas években a gazdasággal és az életszínvonallal kapcsolatos elégedetlenség, valamint az ideológia és a kultúra terén részlegesen szabadabbá váló légkör következtében a társadalomban és a párton belül is reformmozgalom bontakozott ki, amely az 1968-as prágai tavasz eseményeihez vezetett. Az Alexander Dubček vezetésével megindított demokratizálást azonban a szocialista országok Csehszl.-ba bevonuló hadseregei erőszakkal félbeszakították, és a Szovjetuniót mindenben kiszolgáló Gustáv Husákot juttatták hatalomra. Az 1969-től tartó normalizáció a neosztalinizmus időszaka is egyben. Mivel a párt szigorú felügyeletet gyakorolt a társadalom fölött, a polgárok elfordultak a közélettől, a magánélet falai közé zárkóztak. A titokban szerveződő politikai ellenzék, elsősorban a Václav Havel neve által fémjelzett Charta 77, így csak az állampolgároknak egy szűk csoportjára tudott befolyást gyakorolni. A kommunizmus látványos és gyors bukása 1989-ben a bársonyos forradalom által következett be. A kommunista párt szinte napok alatt veszítette el hatalmát, s volt kénytelen átadni azt az ellenzéknek. 1990-ben lezajlottak az első szabad parlamenti választások. A közélet demokratizálása, a többpártrendszer bevezetése, a privatizáció, az utazás szabadsága a társadalom széles rétegeinek vágyait teljesítette. A rendszerváltás folyamata azonban felszínre hozta a szocializmus évtizedei alatt mesterségesen elfomzetiségi ellentéteket is, elsősorban a szlovákok emancipációs törekvéseit. 1990 ápr.-ában ~ megnevezése Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változott, a szlovák nemzeti erők azonban ekkor már a teljes önállóságra törekedtek. Noha a lakosság nagy része az egységes csehszlovák állam híve volt, a cseh és a szlovák politikai reprezentáció 1992 folyamán lefolytatott tárgyalásai a közös állam békés felbomlásához vezettek. 1992. dec. 31-én ~ megszűnt létezni, s helyette két független állam jött létre, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (→Szlovákia). ~ köztársasági elnökei: Tomáš Garrigue Masaryk (1918–1935), Edvard Beneš (1935–1938), Emil Hácha (1938–1939), Edvard Beneš (1945– 1948), Klement Gottwald (1948–1953), Antonín Zápotocký (1953–1957), Antonín Novotný (1957–1968), Ludvík Svoboda (1968–1975), Gustáv Husák (1975– 1989), Václav Havel (1989–1992).
Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja
Magyar politikai párt a két vh. közötti Szl.-ban. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása az új államhoz csatolt magyarlakta területeken az addig egységes szociáldemokrácia nemzeti elvű feldarabolását eredményezte. A szlovák alapszervezetek a cseh szociáldemokráciához csatlakozva nemzeti alapon létrehozták a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártot. A szociáldemokrácia pozsonyi (Magyar...megnyit →
Magyar politikai párt a két vh. közötti Szl.-ban. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása az új államhoz csatolt magyarlakta területeken az addig egységes szociáldemokrácia nemzeti elvű feldarabolását eredményezte. A szlovák alapszervezetek a cseh szociáldemokráciához csatlakozva nemzeti alapon létrehozták a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártot. A szociáldemokrácia pozsonyi (Magyar...megnyit →
Részletek
Magyar politikai párt a két vh. közötti Szl.-ban. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása az új államhoz csatolt magyarlakta területeken az addig egységes szociáldemokrácia nemzeti elvű feldarabolását eredményezte. A szlovák alapszervezetek a cseh szociáldemokráciához csatlakozva nemzeti alapon létrehozták a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártot. A szociáldemokrácia pozsonyi (Magyar és Német Szociáldemokrata Párt), kassai (Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt) és budapesti központjához tartozó magyar és német alapszervezetek többsége viszont továbbra is az egységes magyar szociáldemokrácia keretén belül kívánt maradni. Mivel a magyar és német szociáldemokrácia az egyik szervezője volt az 1919 febr.-jában kirobbant általános sztrájknak, Szl. tejhatalmú minisztere, Vavro Šrobár 1919 márc.-ában betiltotta a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt működését. A szlovák–magyar államhatár véglegesítését és a Magyar Tanácsköztársaság bukását követően a szociáldemokrácia korábbi szervezeti struktúrájára építve megkezdődött a Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt (SZNMSZDP) megszervezése. Az SZNMSZDP az egyedüli olyan szlovákiai párt volt, amelynek működése folytonosnak tekinthető az államfordulat előtti időkből, s amely így egy már kialakult szervezeti hálózatra tudott ráépülni. Befolyása azonban inkább csak Szl. nyugati térségeire terjedt ki, s az 1920-ban megtartott első parlamenti választásokon is csak az Érsekújvári választási kerületben indított jelölteket. Itt azonban a legerősebb pártnak bizonyult, s négy képviselői mandátumot szerzett, amelyből kettőt a német szervezetek képviselői, kettőt pedig a magyar szociáldemokraták (Nagy Géza, Földessy József) kaptak. A magyar szociáldemokrácia korabeli erejét mutatja, hogy a kelet-szlovákiai magyar szociáldemokrata szervezetek, amelyek a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján indították jelöltjeiket, további két magyar szociáldemokrata képviselőt (Surányi Lajos, Borovszky Géza) juttattak be a nemzetgyűlésbe. Az SZNMSZDP-n belüli ellentétek következtében 1920 végén a párt német alapszervezetei az egységes csehszlovákiai német szociáldemokráciába léptek át, így a magyar alapszervezetek 1920. dec. 4-én megalakították az önálló ~t. A párt vezéralakjai Wittich Pál, Samu Ferenc és Fehér Ferenc voltak. A ~ programjában a hagyományos szociáldemokrata elemeken kívül nagy szerepet kapott a nemzetiségi kérdés, amelyet nemzeti autonóm kerületek által kívántak megoldani. Az 1920-as parlamenti választásokat követően a magyar szociáldemokrácián belül harc kezdődött a hagyományos szociáldemokrata értékeket képviselők és a Kommunista Internacionálé talaján álló baloldal (ahol jelentős szerepet kaptak a magyarországi emigránsok) között. Ez utóbbiak fokozatosan többségbe kerültek, majd a CSKP megalakulását követően a kommunista párthoz csatlakoztak. A magyar szociáldemokrácia ezzel jelentősen veszített befolyásából, s az 1925-ös parlamenti választásokon már nem is indított külön listát. A gyenge támogatottság és a pártszervezetek minimális aktivitása miatt a párt 1926-os országos kongresszusa döntése alapján a ~ tagságának jelentős része 1927. jan. 1-jei hatállyal belépett a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, ahol külön magyar szekciót hoztak létre. Az egységes szociáldemokrácián belül a magyar szekció ügyeit az Országos Magyar Szervezőbizottság irányította, amelynek vezetői Schulz Ignác és Csizmazia György voltak. A magyar szekció által folytatott aktivista politikának, noha országos szinten jelentősebb tömegbázist nem tudott maga mögé felsorakoztatni, 1938-ig erős bázisa volt DNy-Szl. néhány településén. A magyar szociáldemokrácia hivatalos orgánuma a Munkásújság, a Népszava, majd később a Csehszlovákiai Népszava volt.
Csehszlovák Rádió magyar adása
-> Pátria Rádió
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
Részletek
A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).
Csehszlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteménye
Részletek
Törvénytár (Eperjes, 1918–1925). Kiadója Molnár Jenő könyvkereskedő volt. 1923-tól némileg módosult a címe (Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tára). – Szerk. Pálesch Ervin.
Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tára
Részletek
Törvénytár (Eperjes, 1918–1925). Kiadója Molnár Jenő könyvkereskedő volt. 1923-tól némileg módosult a címe (Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tára). – Szerk. Pálesch Ervin.
Csehszlovákia
(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh...megnyit →
(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh...megnyit →
Részletek
Csehszlovákia nemzetiségi térképe 1926-ból (FI)
(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh és szlovák nemzet önrendelkezési jogának érvényesítése következtében jött létre. Határait a versailles-i, a saint-germain-i, a trianoni békeszerződés, valamint a Romániával 1920-ban és a Lengyelországgal 1921- ben megkötött szerződések határozták meg. A csehszlovákiai magyar kisebbségnek 1992- ig állami keretet biztosító ~ története két egymástól jól elkülöníthető korszakra osztható: a két vh. közötti, ill. a második vh. utáni időszakra. Az ún. első Csehszlovák Köztársaság 1918. okt. 28-án alakult meg (→Csehszlovákia megalakulása) s 1938. okt. 6-ig, Szlovákia autonómiájának kihirdetéséig tartott. A 140 021 km2 területű állam a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia, valamint a trianoni békeszerződés által ehhez hozzácsatolt volt magyarországi területekből (Szl. és Kárpátalja) tevődött össze. Az ország első alkotmányának 1920 ápr.-ában történő elfogadásáig tartó időszak a nemzeti diktatúra korszaka, amikor a cseh-szlovák többség diktatórikus eszközökkel kényszerítette akaratát a német, magyar és más kisebbségekre. 1920-tól parlamentáris demokráciaként működött, amelyben biztosították az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Az állam élén a parlament által választott köztársasági elnök állt. Ezt a tisztséget 1918-től 1935-ig Tomáš Garrigue Masaryk, majd 1935-től az első köztársaság bukásáig Edvard Beneš töltötte be. Az első köztársaság teljes időszaka alatt megoldatlan maradt a nemzetiségi kérdés. A Csehszlovák Köztársaság a lakosság közel 40%-át kitevő nemzeti kisebbségeknek biztosította ugyan az alapvető kisebbségi jogokat, a szláv nemzetállami törekvések miatt azonban a német, a magyar és a többi kisebbségek számos jogos követelése maradt teljesítetlenül. Legalább ugyanilyen gondot okozott a csehszlovakizmus, vagyis az egységes csehszlovák nemzet ideológiája, amely a centralista állammodell legfontosabb hivatkozási alapja volt. A csehszlovakizmust elutasító szlovák politikai erők a szlovák nemzet önállóságát vallották és Szl. autonómiájának a megteremtésére törekedtek. A két háború közötti időszakban ~ fejlett ipari állam volt, ahol az életszínvonal európai viszonylatban is magasnak számított. Nagyok voltak azonban az eltérések az egyes országrészek között. A fejlett Csehországgal szemben Szl. továbbra is mezőgazdasági jellegű országrész maradt, Kárpátalja pedig a térség legszegényebb régiói közé tartozott. A harmincas években bekövetkezett európai változások, a szlovák, német és magyar lakosság megoldatlan problémái súlyos válságba sodorták Csehszl.-t, amely fokozatosan elveszítette legfontosabb külpolitikai támaszait, a Kisantantot és Franciaországot. A hitleri Németország nyomására megszületett müncheni egyezmény nemcsak a németek által lakott területek elvesztésével, hanem a parlamentáris demokrácia meggyengülésével és ezzel együtt az első csehszlovák köztársaság bukásával is együtt járt. A szlovák autonómia kikiáltásától 1939. márc. 14-ig, a csehszlovák állam megszűnéséig tartó időszak az ún. második köztársaság időszaka, amikor az állam hivatalos neve a kötőjeles formájú Cseh-Szlovák Köztársaság volt. A Müncheni döntés, valamint D-Szl. első bécsi döntés általi elcsatolását követően Cseh-Szlovákia területe 41 098 km2-rel csökkent. A Németországgal közös természetes határait, valamint stratégiai iparvidékeinek nagy részét elveszítő ~ Németország befolyása alá került, s mind a cseh országrészben, mind pedig az autonóm Szl.-ban autoritatív, fasiszta tendenciák jelentkeztek. Az egyre inkább radikalizálódó szlovák törekvések Hitler terveivel összhangbanSzlovákia önállóságának kikiáltásához vezettek, amelyre 1939. márc. 14-én került sor. Ezzel egyidőben német csapatokk meg Csehországot, s a birodalomhoz csatolták, Kárpátaljára pedig a magyar hadsereg vonult be, s csatolta vissza ezt a területet Mo.-hoz. Ezzel mintegy húsz évvel a születését követően ~ megszűnt létezni. A második vh. idején külföldre távozott csehszlovák politikusok – a Müncheni döntés után tisztségéről lemondott Edvard Beneš vezetésével – Londonban megalakították az emigráns csehszlovák kormányt, amelynek célja az 1938 előtti határokkal rendelkező ~ felújítása volt. Ezt a szándékot a háború folyamán az antifasiszta hatalmak is támogatni kezdték, így a Németországgal szembeni győzelem megnyitotta az utat ~ 1945-ben bekövetkezett újjáalakításához. Az újjáalakult ~ visszakapta a müncheni döntés és az első bécsi döntés által elveszített területeit, sőt az 1947-es párizsi békeszerződésben a pozsonyi hídfő három faluját is neki ítélték. Szovjet nyomásra „önként” lemondott viszont Kárpátalja területéről, amelyet 1945-ben a Szovjetunióhoz csatoltak. Így az 1945 utáni ~ területe az első köztársasághoz képest kisebb, 127 900 km2 volt. Az új csehszlovák állam a szovjet érdekszféra államai közé került. Az 1945 és 1948 közötti időszak alapvető dokumentuma a kassai kormányprogram volt, amely meghatározta ~ bel- és külpolitikai irányultságát. Az első köztársasághoz képest jelentős mértékben korlátozta a demokratikus intézményrendszert, s egy tisztán szláv nemzetállam megteremtését irányozta elő. Új elemként jelent meg a csehszlovák politikai életben a Nemzeti Front, amely egyrészt kizárta a közéletből a háború előtti jobboldali konzervatív és a totalitárius irányzatokat, másrészt biztosította a kommunista párt tényleges súlyától nagyobb befolyását. 1946 és 1947 folyamán a Szovjetunió támogatását élvező CSKP fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, majd 1948 febr.-jában átvette a hatalmat, s megkezdte a totalitárius rendszer kiépítését. Beneš köztársasági elnök lemondása után a hatalom Klement Gottwaldnak, a kommunista párt elnökének a kezében összpontosult. Az ötvenes évek a sztálinista típusú egypárti diktatúra időszaka ~ történetében, amelyet a demokratikus jogok felszámolása, a centralizált államhatalom kiépítése, az erőltetett iparosítás, a kollektivizálás, az ipar teljes államosítása és a másként gondolkodók üldözése jellemzett. ~ a szocialista blokk szilárd elemévé vált, belépett a KGST-be és a Varsói Szerződésbe. Az 1960-ban elfogadott új alkotmány ~ nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatta, rögzítette a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban, és az állam egyetlen hivatalos ideológiájának a marxizmus-leninizmust ismerte el. A hatvanas években a gazdasággal és az életszínvonallal kapcsolatos elégedetlenség, valamint az ideológia és a kultúra terén részlegesen szabadabbá váló légkör következtében a társadalomban és a párton belül is reformmozgalom bontakozott ki, amely az 1968-as prágai tavasz eseményeihez vezetett. Az Alexander Dubček vezetésével megindított demokratizálást azonban a szocialista országok Csehszl.-ba bevonuló hadseregei erőszakkal félbeszakították, és a Szovjetuniót mindenben kiszolgáló Gustáv Husákot juttatták hatalomra. Az 1969-től tartó normalizáció a neosztalinizmus időszaka is egyben. Mivel a párt szigorú felügyeletet gyakorolt a társadalom fölött, a polgárok elfordultak a közélettől, a magánélet falai közé zárkóztak. A titokban szerveződő politikai ellenzék, elsősorban a Václav Havel neve által fémjelzett Charta 77, így csak az állampolgároknak egy szűk csoportjára tudott befolyást gyakorolni. A kommunizmus látványos és gyors bukása 1989-ben a bársonyos forradalom által következett be. A kommunista párt szinte napok alatt veszítette el hatalmát, s volt kénytelen átadni azt az ellenzéknek. 1990-ben lezajlottak az első szabad parlamenti választások. A közélet demokratizálása, a többpártrendszer bevezetése, a privatizáció, az utazás szabadsága a társadalom széles rétegeinek vágyait teljesítette. A rendszerváltás folyamata azonban felszínre hozta a szocializmus évtizedei alatt mesterségesen elfomzetiségi ellentéteket is, elsősorban a szlovákok emancipációs törekvéseit. 1990 ápr.-ában ~ megnevezése Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változott, a szlovák nemzeti erők azonban ekkor már a teljes önállóságra törekedtek. Noha a lakosság nagy része az egységes csehszlovák állam híve volt, a cseh és a szlovák politikai reprezentáció 1992 folyamán lefolytatott tárgyalásai a közös állam békés felbomlásához vezettek. 1992. dec. 31-én ~ megszűnt létezni, s helyette két független állam jött létre, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (→Szlovákia). ~ köztársasági elnökei: Tomáš Garrigue Masaryk (1918–1935), Edvard Beneš (1935–1938), Emil Hácha (1938–1939), Edvard Beneš (1945– 1948), Klement Gottwald (1948–1953), Antonín Zápotocký (1953–1957), Antonín Novotný (1957–1968), Ludvík Svoboda (1968–1975), Gustáv Husák (1975– 1989), Václav Havel (1989–1992).
Csehszlovákia megalakulása
Az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák részében élő csehek és a Mo. északi vármegyéit lakó szlovákok közös államának terve az első vh. kitörését követő időszakban merült fel a cseh politikában. Kiváltó oka elsősorban az egyre erősödő német nacionalizmus volt, amely fokozatosan szembefordította a Monarchiával az Ausztriához...megnyit →
Az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák részében élő csehek és a Mo. északi vármegyéit lakó szlovákok közös államának terve az első vh. kitörését követő időszakban merült fel a cseh politikában. Kiváltó oka elsősorban az egyre erősödő német nacionalizmus volt, amely fokozatosan szembefordította a Monarchiával az Ausztriához...megnyit →
Részletek
Tomáš GarrigueMasaryk bejelenti Csehszlovákia megalakulását 1918-ban (FI)
Az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák részében élő csehek és a Mo. északi vármegyéit lakó szlovákok közös államának terve az első vh. kitörését követő időszakban merült fel a cseh politikában. Kiváltó oka elsősorban az egyre erősödő német nacionalizmus volt, amely fokozatosan szembefordította a Monarchiával az Ausztriához addig lojális cseheket. A cseh-szlovák állam tervét azonban sokáig csak egy szűk réteg támogatta, mivel ez ellentmondott a cseh politika addigi meghatározó elképzelésének, a történelmi határokra épülő cseh állam eszméjének. Propagálója az emigrációban élő cseh politikus, Tomáš Garrigue Masaryk volt, aki a szintén cseh Edvard Benešsel és a szlovák Milan Rastislav Štefánikkal együtt 1916-ban Párizsban létrehozta a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot (CSNT). A CSNT célja a nyugati hatalmak támogatásának megszerzése volt, amelynek érdekében Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban az antanthatalmak oldalán harcoló csehszlovák légiókat szerveztek. A csehszlovák állam terve 1918 nyarán kapott realitást, amikor a nyugati hatalmak korábbi háborús céljaikat felülbírálva elfogadták a Monarchia feldarabolásának tervét. Ezt követően szövetségesüknek ismerték el az emigráns kormányként működő Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A külföldi események hatására a korábban a Mo.-on belüli autonómiát szorgalmazó szlovák politika is az önálló Csehszl. terve mellé állt. A Monarchia háborús kapitulációjának hírére a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. okt. 28-án bejelentette ~t, s kiadta a csehszlovák állam első törvényét. A szlovák politikai erők 1918. okt. 30-án Turócszentmártonban tartottak tanácskozást, ahol létrehozták a Szlovák Nemzeti Tanácsot, amely a szlovák nemzet önrendelkezési jogára hivatkozva a közös csehszlovák állam létrehozása mellett foglalt állást. Csehszlovákia kikiáltásával azonban a folyamat még nem zárult le. Az új állam politikai intézményrendszerének kialakítása, valamint az államhatárok kijelölése az ezt követő hónapok feladata volt (→államfordulat).