Szlovákiai Magyar Adatbank » Keresés » A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig – Oldal 23 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

1 … 21 22 23 24 25 … 153
153 találat

Cselényi László

Részletek

Cselényi László
Cselényi László (GJ)

(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója. A Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) c. antológiában tűnt fel verseivel. A kortárs avantgárd törekvések jelentős képviselője. Az 1960-as években emlékezetes riportokat is írt. Cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Díjai: Madách-díj (1986, 1999), a hollandiai Mikes Kelemen Kör Díja (1989), a Magyar Műhely Kassák-díja (1990), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2002), József Attila-díj (2003), Gömörpanyit díszpolgára (2005), Tornalja díszpolgára (2005), Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2006). – Fm. Keselylábú; csikókorom (v., 1961); Erők (v., 1965); Krétakor, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (v., 1978); Jelen és történelem (esszék, riportok, vallomások, 1981); Téridőszonáta (v., 1984); Kiegészítések Hérakleitoszhoz (v., 1988); A megíratlan költemény (v., 1990); Acetilén ágyak (v., 1991); Az eggyé vált sok/k (v., esszék, 1995); Aleatória (v., 1998); A nélkülözhetetlen 100 könyv (tan., 1998); A sámánénektől a posztmodern show-ig (tan., 2000); Negyedvirágzás, avagy van-e (volt-e, lesz-e) hát cseh/szlovákiai-felvidéki magyar irodalom? (tan., 2005); Égtájakat keresve. Olvasónapló (2006); Kimeríthetetlen tenger (2008). – Ir. Alabán Ferenc: Két költő nyomában (1995); Tőzsér Árpád: Az irodalom határai. Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre (tan., 1998); Escorial, avagy a Cs-tartomány (tan., 2003); Bohár András: A megírhatatlan költemény (mon., 2005); Pomogáts Béla: Cs. L. (mon., 2008).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGömörpanyit [Gemerská Panica]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372006
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csemadok

Részletek

Kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1949. márc. 5.). Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven alakult meg, melynek rövidítése a Csemadok mozaikszó. A szervezet elnevezése többször változott: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1966–1969), Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség (1969–1971), Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1971–1990), Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége (1990–1993), Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok (1993). Az 1945–1948-as jogfosztottság utáni időszakban egyetlen magyar intézményként a szlovákiai magyarság körében szervezte a kulturális életet, ápolta a hagyományokat és a népművészeti értékeket. Ösztönözte és támogatta a kisebbségi kultúra fejlesztését, az anyanyelv használatát, a szakképzést és az általános műveltségi szint emelését. Alakuló közgyűlésen Fábry Zoltánt választották a szervezet díszelnökévé, aki haláláig betöltötte ezt a tisztséget. Helyi szervezeteinek száma 1949 végén 63 volt, ez 1952 máj.-áig (a III. országos közgyűlésig) 380-ra, a taglétszám pedig 35 ezerre nőtt. 1980-ban már 512 helyi szervezete és 72 500 tagja volt. 2007-ben 15 járási és 2 városi területi irodát, ill. 441 alapszervezetet és 57 050 tagot tartott nyilván. A Csemadok eszmeiségében kezdettől fogva meghatározó volt a pártideológia, a mindennapi aprómunkában viszont a magyarság szellemi életének, kultúrájának támogatása érvényesült. Sokrétű tevékenységet végzett: irodalmi rendezvényeket, tanfolyamokat, népművelő előadásokat, kulturális rendezvényeket szervezett, műkedvelő művészeti együtteseket hozott létre (színjátszó- és népi táncsoportokat, énekkarokat stb.). Országos rendezvényei: Jókai Napok (Komárom), Kazinczy Nyelvművelő Napok (Kassa), Szenczi Molnár Albert Napok (Szenc), Országos Kulturális Ünnepély (Gombaszög), Országos Népművészeti Fesztivál (Zseliz), Tavaszi Szél Vizet Áraszt (Pozsony), Duna Menti Tavasz (Dunaszerdahely), Kodály Zoltán Napok (Galánta), Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny (Rimaszombat), Fábry Napok (Kassa), Csengő Énekszó (Érsekújvár), Bíborpiros Szép Rózsa (Dunaszerdahely), valamint nyári művelődési táborok, klubok, irodalmi, nyelvi vetélkedők és népdalversenyek. Létrehozta a szlovákiai magyar kultúra ápolásának több intézményét: Fáklya (1951), Népes (1953), Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó (1953), A Hét (1957), Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (1964), Szőttes Kamara Néptáncegyüttes (1969). A szervezet együttműködött az írókkal, író–olvasó találkozókat szervezett, irodalmi műveket népszerűsített. Jelentős szerepet játszott a néprajzi és népzenei kutatás megszervezésében, szakmai munkáját különböző szaktestületekben folytatta (Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság, Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága, Csehszlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Társasága stb.), amelyek 1989 után önállósodtak. Tagja volt a Nemzeti Frontnak (1949–1971, 1987–1989), 1971–1987 között pedig a kulturális minisztérium felügyelete alá tartozott. – Vezető: Lőrincz Gyula(1949), Dobos László (1968), Fábry István (1971), Lőrincz Gyula (1972), Sidó Zoltán (1982), Bauer Győző (1991), Kolár Péter (1997), Kvarda József (2000), Száraz József (2003), Hrubík Béla (2006), Bárdos Gyula (2012); Kiss Beáta (2025). – Ir. Szabó Rezső szerk.: Adalékok a Csemadok munkájához (1966); Varga János szerk.: A Csemadok 25 éve 1949–1974 (1974); Rácz Olivér: A fáklya jegyében (1984); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I–IV. (1998–2000); Szabó Rezső: A Csemadok és a Prágai Tavasz. Beszélgetések, cikkek, előadások, dokumentumok (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID379998
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csemadok Életmű Díj

Részletek

A Csemadok Országos Tanácsa által 2008-ban alapított díj, amely kezdetben a Életfa Díj nevet viselte. A díjat a Csemadokban hosszú éveken át kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek kapják minden év január 22-én, a Magyar Kultúra napján. Az életműdíjjal évente 5-6 főt díjaznak.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID519418
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csemadok Közművelődési Díj

Részletek

A Csemadok Országos Elnöksége által 2013-ban létrehozott elismerés, amellyel olyan a Csemadokban kiemelkedő teljesítményt folytató személyeket díjaznak, akik a Csemadok Életmű Díj odaítéléshez szükséges életkort még nem érték el.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID519419
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csemiczky László

Részletek

Csemiczky László
Csemiczky László (SZM)

(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására 1936-ban került sor; ettől kezdve szinte évente állított ki Pozsonyban és más szlovákiai városokban. 1938–1944 között Pozsonyban élt, részt vett az illegális antifasiszta mozgalomban. 1948 után fontos tisztségeket vállalt a képzőművészeti életben – 1949-ben a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége Nemzeti Központjának elnöke lett. 1950-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola docense, majd tanára volt. 1965-ben Érdemes művész, 1975-ben Nemzeti művész címet kapott. Korai művészetében fontos helyet kapott a szociális tematika, a harc a társadalmi változásért, később lírai hangulatú akvarell tájképfestészete volt meghatározó. – Ir. Vojtech Tilkovský: Ladislav Čemický (1962); Oliver Bakoš: Ladislav Čemický (1982).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsemic [Čemice] / Stomfa [Stupava] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID372012
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csémy Lajos László

Részletek

Csémy Lajos László
Csémy Lajos László (csa)

(* 1923. júl. 15. Alsógellér – † 2022. okt. 8. Prága) Egyháztörténész, ref. lelkész, egyetemi oktató. Komáromban a bencés gimnáziumban érettségizett (1942), teológiai tanulmányait Pápán és Pozsonyban (1942–1947), majd Prágában végezte (1947–1948). Kassán és Ekelen volt lelkipásztor, 1954-től a prágai Károly Egyetem Comenius Teológiai Karának, 1990–1993 között a prágai Károly Egyetem Evangélikus Teológiai Karának oktatója, 1994-től a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanszékvezetője. Egyháztörténeti tanulmányai magyar, cseh és német nyelven jelentek meg. – Fm. Jeremiás próféta vallási individualizmusa (szakdolgozat, kézirat, 1947); Igehirdetések liturgiával 1960–1980 (1982); Fejezetek a katechetikából (jegyzet, 1992); Homiletika (jegyzet, 1992).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésAlsógellér [Dolný Geller]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372015
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csémy Olivér

Részletek

(* 1959. jan. 1. Komárom) kÉpítész. Komáromban érettségizett, 1983-ban a pozsonyi Műszaki Egyetem magasépítészeti szakán szerzett mérnöki oklevelet. 1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán építészetet tanult. 1988-tól önálló tervezőirodában dolgozik, vezetése alatt működött a KOMBIT D tervezőiroda, majd megalapította a DECART Kft-t, melynek társvezetője lett. Jelenleg az AKVADRAT iroda építésze és a Csémy Olivér Design Kft. tulajdonosa. Fm: Fontosabb munkái: 1992: Zichy-kastély rekonstrukciója, Vásárcsarnok (Komárom); 1993: a Tiszti pavilon rekonstrukciójának, ill. szabadtéri színpadának tervei (Komárom); 1996: a Postabank épületének belsőépítészeti tervei (Pozsony); 1998: a Volksbank épületének építészeti tervei (Besztercebánya), a Vámbéry tér építészeti kialakítása (Dunaszerdahely); a Termálfürdő átalakítása, a FORRÁS LÁNCHÁZ főépülete és a látványfürdő (Komárom, Magyarország); 2000: MILLENNIUM üzletház (uo.); 2006: Horgásztanya (Pöstyén).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőGI - Gaál Ida
Rövid URL
ID372018
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csémy Tamás

Részletek

(* 1957. jún. 19. Ekel) Szakíró, diplomata. Prágában érettségizett (1976), s ugyanott, a Közgazdasági Egyetemen szerzett oklevelet (1982), ezt követően az Energetikai Kutatóintézetben dolgozott. 1979–1981-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke, 1990–2000 között A Csehországi és Morvaországi Magyarok Szövetségének első elnöke. 2001–2003-ban a budapesti cseh kultúrális intézet igazgatója volt. – Fm. Magyarok a Cseh Köztársaságban (tan., Petr Sadílekkel, 1993).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEkel [Okoličná na Ostrove]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372021
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csendes László

Részletek

Csendes László
Csendes László (TSZA)

(* 1944. szept. 21. Rimaszombat) Színész, rendező. Szülővárosában érettségizett 1961-ben. 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969–1983-ban a kassai Thália Színpad színésze. Ezután Mo.-ra költözött, ahol 1987-ig Kecskeméten, majd Debrecenben játszott; 1988-tól az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. Számos hangjáték, ill. magyar és szlovák film szereplője. Ismertek önálló estjei, monodráma-színrevitelei is. Rendezéseket is vállal. 1990-től újból játszik, ill. rendez a Kassai Thália Színházban. 1996-tól Jászai Mari-díjas. – Főbb szerepei: Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente); Mercutio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Gogo (Leopold Lahola: Napfoltok); Zsigmond (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Florindo (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Osvald Aving (Henrik Ibsen: Kísértetek); Michel (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Ripafratta (Carlo Goldoni: Mirandolína); Borisz (Alekszander Nyikoljevics Osztrovszkij: Vihar); Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Kakuk Marci (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Titta Nane (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Emberfi (Szakonyi Károly: Adáshiba); Jupiter (Peter Hacks: Amphitryon); Komoróczy (Barta Lajos: Szerelem); Trigorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Praed (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bolyongó (Örkény István: Kulcskeresők); Bolyai János (Kocsis István: Bolyai János estéje); Torvald Helmer (Henrik Ibsen: Babaotthon); István király (Ratkó József: Segítsd a királyt); Báró Jankovits János (Lajtai Lajos–Békeffi István: A régi nyár). – Rendezései: Jevgenyij Svarc–Romhányi József: Hókirálnyő. Nicollo Machiavelli: Clizia. Gyüre Lajos: Becsületes molnárlegény. Gyüre Lajos: Rózsa és Ibolya. Csendes László irodalmi összeállítása: Kávéházi menü – sokfogásos kabaré. Lajtai Lajos–Békeffi István: A régi nyár. Noel Coward: Vidám kísértet. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID372024
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csengettyű Gyermekkórus

Részletek

1968-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium (mai nevén: Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola) keretében. A kórus vezetője Homolya Éva volt. A kórus célja és küldetése, hogy megnyerje a gyerekeket a zene és a közös éneklés szépségének. Sokat segített a kórus szakmai színvonalának formálásában a pécsi Leőwey Klára Gimnázium. A ~ Pécsett minden alkalommal részt vett az Éneklő Ifjúság Napokon. Itt több országos hírű énekkarral együtt lépett fel. 2005-ben a privigyei Mládež spieva c. nemzetközi kórusversenyen Ferencei Andreát a legjobb karmesterként ismerték el. – Vezető: Kekeňákné Homolya Szilvia, Ferencei Andrea.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőCsK - Csala Kornélia, SaA - Sápos Aranka
Rövid URL
ID372027
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csenke (Čenkovce)

Részletek

Csenke (Čenkovce)
Csenke − képeslap (FI)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 401, ebből 377 (94,0%) magyar, 20 (5,0%) szlovák; [2011] – 1091, ebből 861 (78,9%) magyar, 198 (18,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 918 (84,1%) magyar, 135 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 952 r. k., 13 ref., 12 ev., 2 gör. kat. – ~ a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, valamint a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás székhelye. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban Nagymagyarral és Vajasvatával egyesítették Zlaté Klasy néven, 1993 óta ismét önálló község, melyhez népszavazás útján Vajasvata is csatlakozott 2008-ban. – Ir. Presinszky Lajos–Kvarda József (válogatta és szerk.): Múltunk határkövei. Emlékképek Csenke történetéből (1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésCsenke [Čenkovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372030
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csenkeszfa (Čenkesfa)

Részletek

1940-ben Pódatejed néven Lidértejeddel és Pódafával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 86 r. k., 1 ref.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésCsenkeszfa [Čenkovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372033
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csentőfa (Čentovo)

Részletek

1940-ben Cséfalvához, majd 1960-ban Cséfalvával együtt Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 58, ebből 58 (100%) magyar. V: [1921] – 58 r. k.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésCsentőfa [Čentovo]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372036
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csepécz Szilvia

Részletek

Csepécz Szilvia
M. Csepécz Szilvia (FI)

(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb szlovákiai gyermekkönyvként IBBY-díj (1999); Magház c. verseskötete 2001-ben Madách Imre-díjat kapott. Prózát, ill. hangjátékokat is írt. – Fm. Történések küszöbén (v., 1989); Az ajtón túl (gyermekv., 1994); Kicsi, kisebb, legkisebb (meser., 1999); Magház (v., 2000); Egyszerű viselet (r., 2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372039
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csepi Zsuzsanna

Részletek

Csepi Zsuzsanna
Csepi Zsuzsa (SzZ)

(* 1951. ápr. 4. Doborgaz) Bábjátékos, népművelő. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában óvónői és nevelői szakon végzett. Csibészek néven Nagyszarván bábcsoportot hozott létre (1983). A pedagógiai munka mellett a falu népművelője is. Több cikluson keresztül önkormányzati képviselő. 1987-től a művelődési ház vezetője. Játszóházakat, kézműves-foglalkozásokat vezetett. Évente megrendezte a Csallóköz–Szigetköz Bábfesztivált. 1993-ban a nyugdíjasok körében megszervezte a Deresen Derűsen csoportot, amely aztán több faluban is működött. Nyugdíjba vonulása után a szépkorúak képzésén elvégezte a Comenius Egyetemet (az idős korosztály testi és szellemi fejlesztése és pszichológia szak). 2004-ben megalapította/működteti az Aranykert Bábszínházat Dunaszerdahelyen és közösségfejlesztéssel foglalkozik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDoborgaz [Dobrohošť]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID495482
Módosítás dátuma2024. október 28.

Cséplő Ferenc; Csúzi

Részletek

(* 1920. okt. 4. Réte, † 2019. jan. 7.) Publicista, írópublicista, író. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben a Patria-díjat Kiss László orvostörténésszel megosztva ~nek ítélte oda. – Fm. Réte – Bástya és menedék (mon., 1995); Rosszcsontok (r., 1996); Mátyusföldi rosszcsontok (r., 2002); Azok a nehéz idők (elb., 2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRéte [Reca]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372042
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csere Elemér

Részletek

(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta. 1944-ben fejezte be az egyetemet és szerzett gyógyszerészdoktori oklevelet. A háború végéig Szőgyénben dolgozott, majd a galgóci Slovakofarma cég alkalmazottja lett, ahol később a műszaki termelés vezetésével bízták meg. 1949–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerészeti Karán a gyógyszertan galvanikus módszereiről adott elő, de matematikát is oktatott. 1954-ben Galgócon egy amatőr csillagászati kört alapított és egy kis obszervatóriumot is épített. Ez idővel kerületi csillagvizsgálóvá nőtte ki magát. Rendszeresen foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével, sok éven át a kéthavonta megjelenő Kozmos csillagászati folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja volt. Egy kisbolygó viseli a nevét (25778 Csere).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSzobránc [Sobrance]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494407
Módosítás dátuma2024. október 28.

cseregyerekrendszer

Részletek

Egy világszerte ismert, tradicionális pedagógiai módszer. Lényege, hogy iskoláskorú gyerekeket egymástól távolabbi területeken lakó szülők hosszabb-rövidebb időre bizonyos ismeretek (nyelvtudás, gazdasági, kézműves ismeretek stb.) elsajátítása céljából egymás közt kicserélik. Az idegen környezetben eltöltött egy–két év alatt a gyerek nemcsak a célismereteket sajátítja el, hanem megismeri annak a térségnek, etnikumnak az övétől általában eltérő életmódját, szokásait is. A Kárpát-medencében a cseregyerekrendszer szinte kizárólag a nyelvtanulást szolgálta. Ez a megoldás a 19. sz. elejétől egész a második világháborúig adatolható, s elsősorban értelmiségi közegben, ill. ambiciózus, tehetősebb, kereskedelemmel is foglalkozó gazdák körében élt. Ir.: Liszka József: A cseregyerek-rendszerről — kissé másképpen. Acta Ethnologica Danubiana 8-9 (2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
FejezetNéprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID372045
Módosítás dátuma2024. október 28.

Cserencsény (Čerenčany)

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 262, ebből 216 (82,4%) szlovák, 44 (16,8%) magyar; [2011] – 550, ebből 459 (83,5%) szlovák, 20 (3,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 452 (82,2%) szlovák, 23 (4,2%) magyar. V: [2011] – 260 r. k., 64 ev., 7 ref., 1 gör. kat. – Ev. temploma 1826–31 között klasszicista, a Hámos-, majd Zmeskáll-kúria 1860-ban késő klasszicista stílusban épült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésCserencsény [Čerenčany]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372048
Módosítás dátuma2024. október 28.

Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet

Részletek

Közép-Szl. déli részén, a magyar határ mentén 16 771 ha-on terül el. A terület, amelyet 1989-ben védetté nyilvánítottak, fiatal vulkanikus jellegével jelentősen eltér a többi szlovákiai hegységtől, a bazaltos vulkánosság a területen jellegzetes salakkúpokat, vulkanikus kürtőket, lávaárakat (lávafolyamokat) hozott létre. A körzeten belül 16 kisebb kiterjedésű védett természeti terület (pl. a Somoskő Nemzeti Tájvédelmi Terület, amelynek leggyönyörűbb része a csaknem szabályos ötszögű és hatszögű bazaltoszlopok alkotta kővízesés), ill. védett természeti emlék (pl. Bagolyvár) található.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID372051
Módosítás dátuma2024. október 28.

Cserhát

Részletek

Néprajzi tájegység. Tágabb értelemben a Szoroskőtől keletre fekvőAbaúj-Torna területéről van szó. Részben fedi, részben kiegészíti a ~e meghatározást a Cserehát tájnév, amely a Bódva és a Hernád folyó közti területet jelzi, ám jelentősebb része ma Mo. területén fekszik. Természetföldrajzilag a ~ Szl.-hoz tartozó területét két részre bonthatjuk: a viszonylag szűk, hegyvidéki jellegű Felső-Bódva-völgyre és a síkvidékibb, mocsaras jellegű Kanyapta-medencére. A szűkebben vett ~ északi részén német (mánta) települések találhatóak (Mecenzéf, Stósz), majd dél felé haladva magyar, ill. mára magyarrá vált ruszin (Horváti), lengyel (Buzita, Jánok) népességet találunk. Gazdálkodását az északi hegyekben elsősorban az állattenyésztés jellemzi, amit különféle iparágak (fakitermelés, faszénégetés) egészítenek ki. Délen a földművelés dominál azzal, hogy a Kanyapta-medence mocsarainak 20. sz. közepén történt lecsapolása előtt jelentős volt az ide kapcsolódó gyűjtögető gazdálkodás. Településszerkezetileg a térség szintén két területre osztható: az északi, hegyvidéki jellegű településekre, melyek jellemzői a viszonylag szűk völgyi falvak, fésűs beépítettségű szalagtelkekkel. A telkeket hátul keresztben a csűr zárja le, s egymástól sövénykerítés választja el. A déli, alföldi jellegű településeit a halmazos, ill. orsós településszerkezet jellemzi (utóbbira jó példa Tornaújfalu és Perény). Mivel ez a térség a 20. sz. közepéig rendkívül vizenyős, mocsaras terület volt, a házak elhelyezkedését nagyban befolyásolták a vízrajzi körülmények. Az építkezési anyagban is megmutatkozik ez a kettősség: az északi területeken a faépítkezés és a darázskő (a mészkő egyik fajtája) felhasználásával történő kőépítkezés, délen a sárfal használata dominált. Utóbbi elsősorban vert- és rakott fal formájában. Tetőfedésre északon inkább zsindelyt, délen zsúpot, ritkábban nádat alkalmaztak. A lakóházak beosztása alapvetően hármas: első ház – pitar – utóház. Ezt követi, már külön-külön bejárattal a kamara és az istálló. Vargyas Lajos az 1940-es évek legelején, Ájban végzett népzenei gyűjtése során több száz népi és népies dallamot jegyzett le. – Ir. Bodnár Mónika–Rémiás Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából (1999), Magyar Zoltán: Torna megyei népmondák (2001); Paládi-Kovács Attila: Zonalitás a Bódva-vidék anyagi kultúrájában. Néprajzi Látóhatár (2002); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID371484
Módosítás dátuma2024. október 28.

Cserkész

Részletek

Cserkész
A Cserkész c havilap címoldala (FI)

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a cserkészeszmék iránt érdeklődők számára adja ki a szövetség, de a lap nyitott minden más, a szövetség irányelveivel megegyező ifjúsági szervezet irányába is. A lapban helyet kapnak a szövetség hírei, felhívásai, a természetismeret, környezetvédelem, a lelki élet hírei. A szerkesztőség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő írást, és egyúttal neveljen az emberebb ember, magyarabb magyar elv alapján. Elsődleges célcsoportja a 10–16 évesek. A lapot a Kárpát-medence magyar lakta vidékeiről származó önkéntesek írják. – Szerk. Hodossy Gyula (1990), Gasparecz Tihamér (1995), Szőke István (1996), Csémi Szilárd (1999), Bodzás Gergely (2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID372057
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csermely Kórus

Részletek

A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984). A Csehszlovák Rádió Kassai Stúdiója 1984-ben felvételt készített a kórus műsorából. Ezt követően is számos hazai és külföldi szereplés, nemzetközi fesztivál és találkozó résztvevője volt. Gazdag repertoárjukat barokk, reneszánsz és klasszikus művek, valamint kortárs zeneszerzők művei alkotják. A kórus munkáját a mellette alapított Csermely Polgári Társulás segíti. – Vezető:  Havasi József (1973).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőCsK - Csala Kornélia
Rövid URL
ID372060
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csermosnya-völgy

Részletek

Néprajzi tájegység. Egykor Torna megyei terület, amelyet csupán 1891-ben csatoltak Gömörhöz. A völgy voltaképpen kapcsolódik a tornai Szádelői-völgyhöz is, de Gömör irányában szélesedik ki, népe abban az irányban tartott fenn mindig is élénk gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Települései (Barka, Lucska, Kiskovácsvágása, Dernő, Hárskút, Várhosszúrét és Jólész) lakosságának az életében sem a földművelés, sem az állattartás nem játszott jelentősebb szerepet. Főleg erdei munkákból éltek (erdei gyűjtögető gazdálkodás, mészégetés, favágás, fafaragás stb.). Utóbbira jó példa Lucska és Barka. Előbbi utcáján pl. még az 1990-es években is láthatóak voltak a hatalmas méretű, fából kivájt itatóvályúk, valamint a fa törzséből kialakított ún. köpüs kutak. A helybéli idős parasztemberek még ebben az időben is apró háztartási eszközöket (főző- és evőkanalakat, szakajtókat, szűrőket stb.) faragtak. Barkán több férfi foglalkozott fafaragással. Csörgős gereblyéket, kasza- és kapanyeleket készítettek, (nyírfa)söprűt kötöttek. Általában nem ők vitték eladni termékeiket, hanem még Rozsnyóról is eljöttek értük. Dernőn, Kiskovácsvágáson és Lucskán jelentős vashámorok működtek, amelyek szintén fontos szerepet töltöttek be a helyi lakosság megélhetésében. A völgy lakossága zömében r. k. vallású. Regionális jelentőséggel bír a barkai és hárskúti búcsújáró hely (→búcsújárás). – Ir. Herkely Károly: Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához (Néprajzi Értesítő, 1941).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID372063
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csetnek (Štítnik)

Részletek

Csetnek (Štítnik)
Csetnek − Evangélikus templom (GJ)

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1349, ebből 666 (49,4%) szlovák, 600 (44,5%) magyar; [2011] – 1544, ebből 1293 (83,7%) szlovák, 20 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1259 (81,5%) szlovák, 23 (1,5%) magyar. V: [2011] – 608 ev., 182 r. k., 8 gör. kat., 6 ref. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított, egykor csipkéjéről és pipadohányáról is híres bányaváros volt, amelynek határában a 20. sz. elejéig antimon-, vas- és mangánércet bányásztak. Legjelentősebb műemléke a főterén álló, 14. sz.-ban épült gótikus stílusú ev. templom, értékes belsőberendezéssel, többek között a mai Szl. legrégibb, 1492-ben készült orgonájával. A község közepén található a Bebekek középkori vízivárának maradványa, amelynek épségben maradt Ny-i szárnyát a Sárkány család a 19. sz. második felében kúriává alakíttatta át. R. k. (Szt. Júdás Tádé-) temploma 1749–53 között épült barokk, a Kerepesy-, majd Sebők-kúria 1783-ban rokokó-klasszicista, a városháza 1780-ban klasszicista, a Szontágh-kúria a 18. sz.-ban, a Malatinszky-palota a 18. sz. utolsó harmadában, a Madarász-palota a 18. sz. második felében klasszicista stílusban.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésCsetnek [Štítnik]
Térbeli jellemzőkCsetnek
Időbeli jellemzők2005
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372066
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csető János

Részletek

Csető János
cseto janos (FI)

(* 1928. máj. 27., Garamszentgyörgy, † 2019. ápr. 18., Tejfalu) A katonai szolgálat után az Új Ifjúságban kilenc évig szerkesztette a lap mezőgazdasági rovatát. Közben a bratislavai Magyar Pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett. 1962-től a Komáromban megjelenő járási újság, a Dunatáj szerkesztője. 1964-től az Új Szó munkatársa, majd helyettes főszerkesztője. 1977-ben Az SZNT Elnöksége a sajtónap alkalmából a Ľudovít Štúr Újságírói Díjjal tünteti ki, mint az Új Szó helyettes főszerkesztőjét.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGaramszentgyörgy [Jur nad Hronom] / Tejfalu [Mliečno]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID495479
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csiba Lajos

Részletek

(* 1901. júl. 27. Tejfalu – † 1966. aug. 2. Tejfalusziget [Mo.]) Néprajzkutató, ornitológus, vadász. Pozsonyban érettségizett. Kunszt Károly irányításával a Csallóközben folytatott madártani kutatásokat, amelyre felfigyeltek a Magyar Madártani Intézetben és az MNM-ben is. A kutatások eredményeként sok adattal gazdagította Kleiner Endre kutatásait a Duna középső szakaszának madárfaunájáról. Nagyban hozzájárult a somorjai Csallóközi Múzeum természetrajzi gyűjteményének gyarapításához. Legendás trófea- és madártojás-gyűjteménye a II. vh.-ban elpusztult. Ő maga a háborút követően 1947-ben települt át a Szigetközbe, Tejfaluszigetre, ahol gyűjtőmunkáját újra kezdte. Több rövid közleménye jelent meg a madártani intézet nagy múltú évkönyvében az Aquilában. Nemcsak ornitológus volt, hanem lelkes természetkedvelő és vadász. Jelentős helytörténeti, néprajzi munkát is végzett: az 1930–1940-es években feldolgozta szülőfaluja közbirtokosságának történetét. Sírja a Dunakiliti temetőben található. – Fm: A tejfalusi közbirtokosság történetéből (Néprajzi Közlemények 3. évf., 4. szám, 1958); Csiba Lajos diáriuma: felső-csallóközi gazdaregulák, babonák, mesék, népszokások (szerk.: Presinszky Lajos, 1996); Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások: Csallóközi vadásznapló (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTejfalu [Mliečno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494408
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csiba László

Részletek

(* 1908. okt. 8. Tótmegyer, † 1975. nov. 3. Komárom) Dalszerző. Érsekújvárott tanult, a két vh. között Negyeden és Szőgyénben élt. 1945 után a Komárom Megyei Könyvtárban dolgozott. Saját szerzésű dalait hegedűn adta elő. “Bíró uram, panaszom van” c. nótáját a Magyar Muzsikus díszoklevéllel tüntette ki. – Fm. Sok ma az isten (v., 1934).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTótmegyer [Palárikovo] / Komárom [Komárno]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID495624
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csicsátka Ottokár

Részletek

Csicsátka Ottokár
Csicsátka Ottokár (SZM)

(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be 1939–1942 között. Készített monumentális emlékműveket, foglalkozott épületszobrászattal és portrészobrászattal is. Számos köztéri szobra és domborműve található Érsekújvárott, Pozsonyban (Carlton és a Devín szállodákban), Párkányban stb.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőGI - Gaál Ida
Rövid URL
ID372069
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csicsay Alajos

Részletek

Csicsay Alajos
Csicsay Alajos (ST)

(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között Párkányban iskolaigazgató volt. Cikkei, elbeszélései az 1970-es évektől jelennek meg. Több művelődési és szakmai szervezet vezetőségében is részt vett, 1996–2002-ben a Katedra Társaság elnöke volt. 1996-ban és 2002-ben Katedra-díjat, 2007-ben Felvidéki Magyar Pedagógus-díjat kapott. – Fm. X-ék a hetediken (elb., 1987); Vendég a csodakönyvben (mesék, 1996); Királyok, fejedelmek, kormányzók (képes történelmi olvasókönyv, 1996, 2000, 2003); Embernevelők (interjúk pedagógusokkal, 1999); Iskolatörténet (a szlovákiai kisebbségi iskolákról, 2002); Hajnali álom (elb., 2003); A tündérek titka (mesék, 2004); Mérföldkövek ködben (Pathó Károly életrajza, 2006).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsiliznyárad [Ňárad] / Párkány [Štúrovo]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372072
Módosítás dátuma2026. február 17.

1 … 21 22 23 24 25 … 153
153 találat