Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

Kísérleti folyóirat (Dunaszerdahely, 1994. febr.–máj.). „spontán formálódó magazin”. A dunaszerdahelyi Aquarius Kiadó jegyezte Győry Attila kiadásában. Négy szám után megszűnt. 3. száma Faludy Györggyel készült beszélgetést közölt. – Szerk. Győry Attila.

A Tűzoltó Szövetség havi lapjaként jelent meg 1965 januárjától Pozsonyban. A 90-es években az Önkéntes Tűzoltó Szervezet adta ki a Finest Kft. gondozásában. A rendszerváltást követően is szerepel a Kulturális Minisztérium jegyzékében, közelebbi ismereteink azonban nincsenek róla. Vezető szerkkesztők: Koprla Pál (1965), Koprláné Varga Magda (1970), Kalita Gábor (1987).

Irodalmi almanach. A Toldy Kör, ill. az annak keretében Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége néven tevékenykedő baráti kör kiadványaként indult 1922-ben. 1932-ig 11 száma jelent meg. A régies ízlésű almanach mércéje túl alacsony volt, lapjain kezdettől az amatőrök kerültek túlsúlyba. A minőségért és korszerűségért harcoló írók és lapok gyakran a maradiság és színvonaltalanság szimbólumaként emlegették az Új Auróra nevet.

Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny József volt.

Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ – Célunk (1952–1954), majd Za krajší život – A szebb életért (1955–1960) címmel adtak ki földművesújságot 2 oldalas magyar melléklettel, Somorjai járásban a Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz (1951–1960) töltötte be ezt a szerepet. A megváltozott körülmények között 1960-tól 2 oldalas magyar melléklettel jelent meg az ~. A magyar változat 1965 dec.-ben, a szlovák 1967. dec. 23-án szűnt meg. – Szerk. Gály Olga.

Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.

Felnőtt néptánccsoportként alakult Diószegen 1975-ben. Alapítója Karsay Tibor volt. Az Országos Népművészeti Fesztiválon többször sikeresen szerepelt. Az akkori sikereit Varga Ervin vezetésével érte el. Az együttes 1992-ben Botló Péter vezetésével újjáalalakult. Sikeresen szerepeltek külföldön, Erdélyben, Csehországban, Mo.-n, Ausztriában. A csoport a 2000-es évek második felében megszűnt.

Közéleti napilap (Pozsony, 1937–1941). Az egyesült ellenzéki pártok a népfrontos Magyar Nap ellensúlyozására hozták létre, a szlovák állam idején megszűnt. – Szerk. Kozma Ferenc.

Tanügypolitikai lap (Beregszász, 1934–1936). Az 1. évf. kéthetente, a 2. havonta jelent meg. Bevezető cikke szerint az 1933 végén megszűnt Szlovenszkói Magyar Tanügyet kívánta pótolni, de annál sokkal baloldalibb volt: számos népszerűsítő cikket közölt a szovjet iskolaügyről és pedagógiáról, közzétette a Nemzetközi Tanítóegyesület (Internationale des travailleurs de ľenseignement) antifasiszta felhívásait, és propagálta a Barta Lajos által szervezett népfrontos Magyar Szellemi Társaságot. Többször támadta a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesületet, és Csehszlovákiai Magyar Tanítók Szabad Egyesülete néven új szervezet létrehozását sürgette. A második évfolyamtól meglepő tipográfiai újdonságot jelentett be: a nagybetűk használatának mellőzését. Ezt megszűntéig következetesen betartotta. – Szerk. Czabán Samu.

Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai: Ásgúthy Erzsébet, Bellyei (Zapf) László, Darkó István, Erdélyi Béla, Marék Antal, Mécs László, Schubert Tódor, Szent-Ivány József, Sziklay Ferenc, Szőke Béla, Tamás Lajos, Tichy Kálmán, Varga Imre, Wiek Béla. Tudományos rovata volt a legaktívabb: történelmi, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok mellett a háttér-régió természettudományi problémáit tárgyaló értekezések is megjelentek benne. A szlovák és ruszin szellemi életre is folyamatosan kitekintett, nemzetiségi munkatársai is voltak. Mai szlovák novellák címmel fordításkötetet adott ki. – Szerk. Sziklay László.

Társadalomtudományi évkönyv (1980–1993). Nagyobb terjedelmű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokat, tanulmányokat közölt, melyeket az időszaki sajtó nem tudott vállalni. A Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki. Első száma 1980-ban jelent meg. 1993 után már nem jelent meg. Összeállítók és szerkesztők: Zalabai Zsigmond (I., 1980); Balla Kálmán (II., 1983); Géczi Lajos (III., 1984); Balla Kálmán (IV., 1985); Fehérváry Magda–Ratimorsky Piroska–Trugly Sándor (V., 1986); Balla Kálmán (VI., 1987); Liszka József (VII., 1988); Tóth Károly  (VIII., 1989); Tóth Károly  (IX., 1990); Veres Géza (X., 1993).

Irodalmi, kritikai és társadalmi folyóirat (Prága, 1931. ápr.). Egyetlen száma jelent meg. Alapító főszerkesztője, Szvatkó Pál olyan folyóiratot akart, amely „a szlovenszkói magyar kultúra selejtezőjeként és csoportosítójaként” a jobb- és baloldali írók javát fogta volna össze irodalmi frontba. A megjelent szám megfelelt ennek az elgondolásnak, de folytatására már nem került sor. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Filep Tamás Gusztáv–G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete – Arcképvázlat Szvatkó Pálról (előszó A változás élménye c. Szvatkó-könyvhöz, 1994).

Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Pozsonyban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő bázist teremtsen az Új Munka címen tervezett folyóirat fenntartásához, s e célból pártoló tagokat gyűjtsön. A kezdeményezés nem járt sikerrel, mert az Új Munka egy szám megjelenése után elhalt.

Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.

Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.

A Csehszl.-ból Mo.-ra áttelepített magyarok számára kiadott hetilap, amely 1947. máj. 14. és 1949. febr. 26. között jelent meg Budapesten a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság gondozásában. Felelős szerkesztője Sándor Dezső volt. Munkatársai közé tartozott számos Csehszl.-ból elmenekült vagy áttelepített értelmiségi és publicista, mint pl. Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Dobossy László, Krammer Jenő, Kovács Endre és Vass László. A lap a lakosságcsere egész időtartama alatt folyamatosan közölte a Csehszl.-ból áttelepített magyarok községenkénti névsorát. Terjesztését kezdetben Csehszl.-ban is engedélyezték, miután azonban 1947 aug.-ában részletet közölt Fábry Zoltán A vádlott megszólal c. memorandumából, betiltották.

Kultúr- és nemzetpolitikai szemle (Prága, 1937. febr.–1938. nov.). Havonta kétszer jelent meg. Azonosulva az egyesült és nagy választási sikereket elért jobboldali ellenzéki pártok céljaival, igyekezett kialakítani a kisebbségi szellemi élet egységét. Minőségi elveit nem adta fel, s a mo.-i humán szellemi élet kiválóságainak megnyerésével igen magas színvonalat ért el. A mo.-i urbánusok (Bálint György, Bóka László, Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond) és népiek (Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Tamási Áron) egymás mellett szerepeltek benne. Márai Sándornak kivételes helyet biztosított, s Babits, Ortutay Gyula, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán írásai is fel-feltűntek. Hazai viszonylatban Szvatkó Pál egymás után nyert meg exponált baloldali írókat, köztük Vass Lászlót és Peéry Rezsőt. A nyugati világra folyamatosan kitekintő gazdag szemléi voltak, s belpolitikai viszonylatban főleg a kisebbségi jogrendezéssel foglalkozott. Szvatkó a svájci példát hangsúlyozva tanulmányokat írt, s a Sarlóból ismert Berecz Kálmán, valamint Duka Zólyomi Norbert is több ilyen írást publikált. Szépirodalmat nem közölt a lap, kritikai rovata azonban gazdag és nívós volt. – Szerk. Szvatkó Pál. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Filep Tamás–G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete. Arcképvázlat Szvatkó Pálról (1994).

Hitbuzgalmi lap (Pozsony, 1919 máj.–1945 ápr.). A két vh. között a leghosszabb életű kisebbségi magyar lap. Állandó ifj. melléklete 1938-ig Szívgárdista, utána Ifjúságunk címmel jelent meg. – Szerk. Hladik Ágoston. – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).

Irodalmi, kritikai, művelődési és társadalmi folyóirat. 1929-ben és 1932–1933-ban összesen 22 száma jelent meg Pozsonyban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának” nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső volt. Az 1918–19-es magyarországi forradalmak ismert emigránsa Barta Lajos, az emigrációban egyik szocialista párthoz sem csatlakozott, ennek tudható be, hogy már első lapja az ideológiailag nyitottabb népfrontos sajtó úttörője volt. Nyitottságát bizonyítja, hogy egy hosszú ankétjában, mely a munkásoktatás tartalmi és módszertani kérdéseit vetette fel, a kommunista és szocdem szerzők békés egymásutániságban szerepeltek, s a lapban olyan cikkek is megjelentek, melyek pozitívan értékelték a „marxista kereszténység” Németországban és Ausztriában elterjedt mozgalmát. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a lap legradikálisabb szerzői a sarlósok voltak. Balogh Edgár szerint Bartát a lap elindítására a sarlós mozgalom ihlette, mely már az 1. évfolyam idején határozott lépést tett a kommunista párt felé. Olyan cikket, mint Balogh Edgárnak Az új nemzedék szava c. újprogramú írása, a Sarlót pártoló lapok (A Mi Lapunk és A Nap) nem vállalhattak, így az ~ lett a mozgalom fő fóruma.

Zsidó közéleti hetilap (Munkács, 1932 márc.–1936 dec.). A Szombathoz s a Judeához hasonló szellemiségű nemzetpolitikai orgánum volt. Gyér ir. anyagában jóformán csak Sólem Aléhem szerepelt. – Szerk. Rosenberg Salamon.