Šmídová H. Klára
(* 1956. febr. 13. Léva) Könyvillusztátor, grafikus, festő, vitrázskészítő. 1977–1983 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése óta Léva mellett, Berekalján (Podlužany) él. Szabadfoglalkozású művész, 2003-tól a lévai Bielik Ladislav Műveszeti középiskola propagacios grafika szakan tanít. Realitáson alapuló, dekoratívan fantáziadús illusztrációi különösen a...megnyit →
(* 1956. febr. 13. Léva) Könyvillusztátor, grafikus, festő, vitrázskészítő. 1977–1983 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése óta Léva mellett, Berekalján (Podlužany) él. Szabadfoglalkozású művész, 2003-tól a lévai Bielik Ladislav Műveszeti középiskola propagacios grafika szakan tanít. Realitáson alapuló, dekoratívan fantáziadús illusztrációi különösen a...megnyit →
Részletek
(* 1956. febr. 13. Léva) Könyvillusztátor, grafikus, festő, vitrázskészítő. 1977–1983 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése óta Léva mellett, Berekalján (Podlužany) él. Szabadfoglalkozású művész, 2003-tól a lévai Bielik Ladislav Műveszeti középiskola propagacios grafika szakan tanít. Realitáson alapuló, dekoratívan fantáziadús illusztrációi különösen a gyermekirodalomban érvényesülnek. 1988-ban megkapta a Cseh-Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztériumának elismerését, s Az év legszebb könyve díjat. Számos cseh, szlovák és szlovákiai magyar gyermekkönyvet és tankönyvet illusztrált.
Smidt Tamás
(* 1974. nov. 7. Érsekújvár) Műépítész. 1993-ban érettségizett az Építőipari Szakközépiskolában Ógyallán, 2000-ben végzett a Szlovák Műszaki Egyetem Műépítészeti Karán Pozsonyban. 1998-ban elnyerte a Kós Károly ösztöndíjat, és magyarországi tervezőirodákban dolgozott (1997–1998: Dévényi és tsa, Pécs; 1998: É-11, Esztergom; 1999–2000: Karácsony Tamás, Esztergom). 2001-től mint...megnyit →
(* 1974. nov. 7. Érsekújvár) Műépítész. 1993-ban érettségizett az Építőipari Szakközépiskolában Ógyallán, 2000-ben végzett a Szlovák Műszaki Egyetem Műépítészeti Karán Pozsonyban. 1998-ban elnyerte a Kós Károly ösztöndíjat, és magyarországi tervezőirodákban dolgozott (1997–1998: Dévényi és tsa, Pécs; 1998: É-11, Esztergom; 1999–2000: Karácsony Tamás, Esztergom). 2001-től mint...megnyit →
Részletek
(* 1974. nov. 7. Érsekújvár) Műépítész. 1993-ban érettségizett az Építőipari Szakközépiskolában Ógyallán, 2000-ben végzett a Szlovák Műszaki Egyetem Műépítészeti Karán Pozsonyban. 1998-ban elnyerte a Kós Károly ösztöndíjat, és magyarországi tervezőirodákban dolgozott (1997–1998: Dévényi és tsa, Pécs; 1998: É-11, Esztergom; 1999–2000: Karácsony Tamás, Esztergom). 2001-től mint önálló tervező működik Szőgyénben, 2005-ben saját tervezőirodát létesített. – Fm. Fontosabb épületei: 2002: faluudvar és szabadtéri színpad (Kisújfalu), Kupola (Párkány); 2004: Platán Panzió (Nyárad); 2006–2007: WELYA udvarház (Párkány).
Smolník
-> Szomolnok (Smolník; Schmöllnitz)
Község a Gölnicbányai járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Szomolnok-patak völgyében, Rozsnyótól ÉK-re. L: [1921] – 2768, ebből 1833 (66,2%) német, 295 (10,7%) szlovák, 259 (9,4%) magyar, 181 (6,5%) ruszin; [2011] – 1126, ebből 996 (88,5%) szlovák, 27 (2,4%) ruszin és ukrán, 24 (2,1%) német, 3...megnyit →
Község a Gölnicbányai járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Szomolnok-patak völgyében, Rozsnyótól ÉK-re. L: [1921] – 2768, ebből 1833 (66,2%) német, 295 (10,7%) szlovák, 259 (9,4%) magyar, 181 (6,5%) ruszin; [2011] – 1126, ebből 996 (88,5%) szlovák, 27 (2,4%) ruszin és ukrán, 24 (2,1%) német, 3...megnyit →
Részletek
Község a Gölnicbányai járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Szomolnok-patak völgyében, Rozsnyótól ÉK-re. L: [1921] – 2768, ebből 1833 (66,2%) német, 295 (10,7%) szlovák, 259 (9,4%) magyar, 181 (6,5%) ruszin; [2011] – 1126, ebből 996 (88,5%) szlovák, 27 (2,4%) ruszin és ukrán, 24 (2,1%) német, 3 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 971 (86,2%) szlovák, 32 (2,8%) ruszin és ukrán, 28 (2,5%) német, 9 (0,8%) magyar. V: [2011] – 807 r. k., 32 ev., 26 gör. kat., 1 ref. – Német hospesek által a 14. sz. elején alapított bányaváros, amelynek hegyeiben évszázadokon keresztül ezüstöt, vas- és rézércet bányásztak. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Az egykori Városháza 1721-ben, barokk-klasszicista ev. temploma 1787-ben, középkori alapokon álló barokk r. k. temploma 1801-ben, a barokk Nepomuki Szt. János-kápolna 1726-ban, a barokk-klasszicista Szt. József-kápolna 1803-ban, a Stószi-hágónál álló búcsújáró r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1755-ben épült.
Sobrance
-> Szobránc (Sobrance)
Város és járási székhely az Alföld É-i peremén, a Vihorlát-hegység D-i lábánál, Nagymihálytól K-re. L: [1921] – 1228, ebből 839 (68,3%) szlovák, 181 (14,7%) magyar, 171 (13,9%) zsidó; [2011] – 5981, ebből 5105 (85,4%) szlovák, 489 (8,2%) roma, 2 (0,03%) magyar, 1 (0,02%) zsidó...megnyit →
Város és járási székhely az Alföld É-i peremén, a Vihorlát-hegység D-i lábánál, Nagymihálytól K-re. L: [1921] – 1228, ebből 839 (68,3%) szlovák, 181 (14,7%) magyar, 171 (13,9%) zsidó; [2011] – 5981, ebből 5105 (85,4%) szlovák, 489 (8,2%) roma, 2 (0,03%) magyar, 1 (0,02%) zsidó...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i peremén, a Vihorlát-hegység D-i lábánál, Nagymihálytól K-re. L: [1921] – 1228, ebből 839 (68,3%) szlovák, 181 (14,7%) magyar, 171 (13,9%) zsidó; [2011] – 5981, ebből 5105 (85,4%) szlovák, 489 (8,2%) roma, 2 (0,03%) magyar, 1 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 5044 (84,3%) szlovák, 464 (7,8%) roma, 7 (0,1%) magyar. V: [2011] – 2747 r. k., 2009 gör. kat., 213 gör. kel., 119 ref., 59 ev. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1964-ben, 1960-ban elveszített járási székhely rangját 1996-ban kapta vissza. A klasszicista stílusú Sztáray-kastély a 19. sz. közepén, r. k. (Szt. Lőrinc-) temploma 1967–68-ban, gör. kat. temploma 1992-ben épült. Iparát a gép- és élelmiszeripar képviseli; gyógyforrásai mellett a 19. sz. elején létesített gyógyfürdője a második vh.-ban elpusztult, jelenleg egészségügyi rehabilitációs intézetként működik. – 1986-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Szobránckomorót (Komárovce).
Šok
-> Magyarsók (Šok)
1947-ben Szelőcéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Vágsellyétől DK-re. L: [1921] – 2060, ebből 1932 (93,8%) magyar, 72 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1394 r. k., 605 ref., 57 izr., 4 ev. Régebbi alapokon álló...megnyit →
1947-ben Szelőcéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Vágsellyétől DK-re. L: [1921] – 2060, ebből 1932 (93,8%) magyar, 72 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1394 r. k., 605 ref., 57 izr., 4 ev. Régebbi alapokon álló...megnyit →
Részletek
1947-ben Szelőcéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Vágsellyétől DK-re. L: [1921] – 2060, ebből 1932 (93,8%) magyar, 72 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1394 r. k., 605 ref., 57 izr., 4 ev. Régebbi alapokon álló ref. temploma 1936-ban épült.
Sokolce
-> Lakszakállas (Sokolce)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 798, ebből 792 (99,2%) magyar, 2 (0,2%) szlovák; [2011] – 1218, ebből 1106 (90,8%) magyar, 94 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1145 (94,0%) magyar, 66 (5,4%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 798, ebből 792 (99,2%) magyar, 2 (0,2%) szlovák; [2011] – 1218, ebből 1106 (90,8%) magyar, 94 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1145 (94,0%) magyar, 66 (5,4%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 798, ebből 792 (99,2%) magyar, 2 (0,2%) szlovák; [2011] – 1218, ebből 1106 (90,8%) magyar, 94 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1145 (94,0%) magyar, 66 (5,4%) szlovák. V: [2011] – 606 r. k., 329 ref., 13 ev., 9 gör. kat. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Túriszakállast.
Sokolníky
-> Szalakusz (Sokolníky)
1960-ban Podhorany néven Béddel és Menyhével egyesített község a Nyitrai járásban, a Zobor hegy É-i lábánál, a Zoboralján, a Nyitra folyó völgyében, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 357 (85,8%) szlovák, 57 (13,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 404 r. k., 12 izr....megnyit →
1960-ban Podhorany néven Béddel és Menyhével egyesített község a Nyitrai járásban, a Zobor hegy É-i lábánál, a Zoboralján, a Nyitra folyó völgyében, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 357 (85,8%) szlovák, 57 (13,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 404 r. k., 12 izr....megnyit →
Részletek
1960-ban Podhorany néven Béddel és Menyhével egyesített község a Nyitrai járásban, a Zobor hegy É-i lábánál, a Zoboralján, a Nyitra folyó völgyében, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 357 (85,8%) szlovák, 57 (13,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 404 r. k., 12 izr. A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 19. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. Mihály-) temploma 1758-ban késő barokk stílusban épült, 1853–55 között klasszicista stílusban alakították át; két klasszicista nemesi kúriáját a 19. sz. elején emelték.
Soľnička
-> Szolnocska (Soľnička)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 372, ebből 359 (96,5%) magyar; [2011] – 225, ebből 188 (83,6%) magyar, 24 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 205 (91,1%) magyar, 8 (3,6%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 372, ebből 359 (96,5%) magyar; [2011] – 225, ebből 188 (83,6%) magyar, 24 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 205 (91,1%) magyar, 8 (3,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 372, ebből 359 (96,5%) magyar; [2011] – 225, ebből 188 (83,6%) magyar, 24 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 205 (91,1%) magyar, 8 (3,6%) szlovák. V: [2011] – 107 r. k., 46 ref., 34 gör. kat. – R. k. temploma a 21. sz. elején épült.
Solymos László
(* 1968. nov. 16. Pozsony). Politikus, környezetvédelmi miniszter. 1974–1987 között végezte az általános iskolát és a gimnáziumot Pozsonyban. 1987–1992 között a pozsonyi Műszaki Egyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet szerzett, ezt követően magánvállalkozó volt. Az 1990-es évek második felétől aktívan politizál: a Magyar Koalíció Pártja...megnyit →
(* 1968. nov. 16. Pozsony). Politikus, környezetvédelmi miniszter. 1974–1987 között végezte az általános iskolát és a gimnáziumot Pozsonyban. 1987–1992 között a pozsonyi Műszaki Egyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet szerzett, ezt követően magánvállalkozó volt. Az 1990-es évek második felétől aktívan politizál: a Magyar Koalíció Pártja...megnyit →
Részletek
(* 1968. nov. 16. Pozsony). Politikus, környezetvédelmi miniszter. 1974–1987 között végezte az általános iskolát és a gimnáziumot Pozsonyban. 1987–1992 között a pozsonyi Műszaki Egyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet szerzett, ezt követően magánvállalkozó volt. Az 1990-es évek második felétől aktívan politizál: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) pozsonyi helyi szervezetének az elnöke, országos elnökségének a tagja volt. 2009-ben egyik alapítója lett a MOST-HÍD-nak, 2010-től a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője. 2016-ban környezetvédelmi miniszter lett Robert Fico kormányában.
Solymoskarcsa (Jastrabie Kračany)
Részletek
1940-ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 139, ebből 136 (97,8%) magyar, 3 (2,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 138 r. k., 1 ref.
Sólyom Lajos; Schlesinger
(* ?, † ?) Költő. 1918 és 1938 között Pozsonyban élt, kiskereskedő volt. A második vh. éveiben nyoma veszett. Az irodalomkritikusok műkedvelő s epigon költőnek tartották. Versein főleg Kassák és Ady költészetének hatása érezhető. – Fm. Zúg az erdő (v., 1928); A mi Janus-arcunk (v., 1930); Ember...megnyit →
(* ?, † ?) Költő. 1918 és 1938 között Pozsonyban élt, kiskereskedő volt. A második vh. éveiben nyoma veszett. Az irodalomkritikusok műkedvelő s epigon költőnek tartották. Versein főleg Kassák és Ady költészetének hatása érezhető. – Fm. Zúg az erdő (v., 1928); A mi Janus-arcunk (v., 1930); Ember...megnyit →
Részletek
(* ?, † ?) Költő. 1918 és 1938 között Pozsonyban élt, kiskereskedő volt. A második vh. éveiben nyoma veszett. Az irodalomkritikusok műkedvelő s epigon költőnek tartották. Versein főleg Kassák és Ady költészetének hatása érezhető. – Fm. Zúg az erdő (v., 1928); A mi Janus-arcunk (v., 1930); Ember a ködben (v., 1933).
Somodi (Drienovec)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence Ny-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 1125, ebből 1031 (91,6%) magyar, 43 (3,8%) roma, 11 (1,0%) szlovák; [2011] – 2126, ebből 847 (39,8%) szlovák, 617 (29,0%) magyar, 603 (28,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1592 (74,9%) magyar, 448 (21,1%) szlovák, 19 (0,9%) roma. V: [2011] – 1916 r. k., 33 ref., 21 gör. kat., 9 ev. – A Csemadok által az 1980-as években megrendezett ~i nyári művelődési táborok a legjelentősebb szlovákiai magyar ifjúsági táborozások közé tartoztak. R. k. (Szt. Márton-) temploma 1775–80 között barokk-klasszicista, a rozsnyói püspökök nyaralókastélya 1780 körül klasszicista stílusban épült. Határának egy része 1966 óta 77,8 ha-on természetvédelmi terület, ásványvízforrással, fürdőteleppel és 870 m hosszú barlanggal, amelyben kő-, bronz- és vaskori régészeti leleteket tártak fel.
Somogyi Mátyás
(* 1935. febr. 7. Amadékarcsa) Újságíró, szerkesztő. A 2. világháború utáni jogfosztottság idején családjukat is csehországi kényszermunkára deportálták. Komáromban magyar gimnáziumban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1958). Szakdolgozata, majd később doktori értekezése szülőfaluja nyelvjárási jelenségeinek feldolgozására irányult. ...megnyit →
(* 1935. febr. 7. Amadékarcsa) Újságíró, szerkesztő. A 2. világháború utáni jogfosztottság idején családjukat is csehországi kényszermunkára deportálták. Komáromban magyar gimnáziumban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1958). Szakdolgozata, majd később doktori értekezése szülőfaluja nyelvjárási jelenségeinek feldolgozására irányult. ...megnyit →
Részletek
Somogyi Matyas (FI)
(* 1935. febr. 7. Amadékarcsa) Újságíró, szerkesztő. A 2. világháború utáni jogfosztottság idején családjukat is csehországi kényszermunkára deportálták. Komáromban magyar gimnáziumban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1958). Szakdolgozata, majd később doktori értekezése szülőfaluja nyelvjárási jelenségeinek feldolgozására irányult. A Pionírok Lapja főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője (1960–1963). Ezután a prágai Magyar Kultúra osztályvezetője, 1964–1993 között az Új Szó prágai fiókjának vezetője és parlamenti tudósítója. 1993–2012 között a budapesti Magyar Nemzet és a Szabad Újság tudósítója. Riportjainak gyakori tárgya a cseh–magyar történelmi és kulturális kapcsolatok emlékeinek feltárása. Az újságírás mellett szélesebb szülőföldjéhez, a csallóközi Karcsaszél ősi településeinek múltjához és jelenéhez kapcsolódó hely- és családtörténeti tanulmányok szerzője. Prágában él, 1995-től nyugdíjas. – Művei: Egyházkarcsa címere (1996); Királyfiakarcsa–Látnivalók (1996); Karcsai olvasókönyv (1997); A szent király hűséges fiai (2003); A derghi és karcsai Somogyi család címere (2004); Egy családi alapítvány története (2005); Letűnt idők hagyatéka (2010); A csallóközi Karcsaszél üzenetei (2015); Varga Zsuzsanna győri családtaggal együtt társszerzője a győri Universitas kiadásában 2015-ben megjelent, s Baracskai András történész által szerkesztett genealógiai munkának (Baracskai András – Somogyi Mátyás – Varga Zsuzsanna: A derghi és karcsai Somogyi család története.)
Somogyi Tibor
(* 1969. márc. 17. Dunaszerdahely) Fotóriporter. 1988-tól 1991-ig elektroműszerészként dolgozott. 1992-ben jelentek meg az első fotói a szlovákiai magyar folyóiratokban. 1995-től szabadfoglalkozású fényképész a somorjai zsinagóga At Home Gallery rendezvényeinek állandó "krónikása". 1996-tól az Új Szó fotóriportere. 1999–2000 között a Magyar Újságíró Szövetség fotóriporteri...megnyit →
(* 1969. márc. 17. Dunaszerdahely) Fotóriporter. 1988-tól 1991-ig elektroműszerészként dolgozott. 1992-ben jelentek meg az első fotói a szlovákiai magyar folyóiratokban. 1995-től szabadfoglalkozású fényképész a somorjai zsinagóga At Home Gallery rendezvényeinek állandó "krónikása". 1996-tól az Új Szó fotóriportere. 1999–2000 között a Magyar Újságíró Szövetség fotóriporteri...megnyit →
Részletek
Somogyi Tibor (csa)
(* 1969. márc. 17. Dunaszerdahely) Fotóriporter. 1988-tól 1991-ig elektroműszerészként dolgozott. 1992-ben jelentek meg az első fotói a szlovákiai magyar folyóiratokban. 1995-től szabadfoglalkozású fényképész a somorjai zsinagóga At Home Gallery rendezvényeinek állandó “krónikása”. 1996-tól az Új Szó fotóriportere. 1999–2000 között a Magyar Újságíró Szövetség fotóriporteri szakosztálya által szervezett szakmai szeminárium hallgatója. 2010-ben a Szlovák Újságíró Szindikátus (SNN) sajtófotó kategóriájában meghirdetett verseny harmadik helyezettje és különdíjasa lett. Munkáit több közép-európai napi- és hetilap, könyv, ill. különböző folyóirat közli folyamatosan. Családjával Dunaszerdahelyen él.
Somorja (Šamorín; Sommerein)
Részletek
Somorja látképe a Városházával (FI)
Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 3144, ebből 2731 (86,9%) magyar, 157 (5,0%) szlovák, 121 (3,8%) zsidó, 53 (1,7%) német; [2011] – 12 726, ebből 7309 (57,4%) magyar, 4365 (34,3%) szlovák, 5 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 7558 (59,4%) magyar, 4084 (32,1%) szlovák 5 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8298 r. k., 474 ref., 446 ev., 62 gör. kat., 18 izr. – A 15. sz.-ban rövid ideig szabad királyi városi, majd mezővárosi, 1876-tól 1899-ig rendezett tanácsú városi rangot viselő település volt, amelynek középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Járási székhelyi rangját 1960-ban veszítette el, ugyanekkor azonban ismét várossá nyilvánították. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. A 13. sz.-ban épült román kori templomát, amely 1789-ben került a ref. egyház használatába, 1449-ben gótikus stílusban építették át. A városháza a 16. sz.-ban reneszánsz, a paulánusok (Szűz Mária mennybevétele) temploma és rendháza 1778-ban barokk, ev. temploma 1784–85-ben barokk-klasszicista, ma kiállító- és hangversenyteremként működő zsinagógája 1912-ben historizáló stílusban épült. A Felső-Csallóköz kulturális és gazdasági központja: 1927-ben eredetileg itt hozták létre a Csallóközi Múzeumot, amely a második vh. utáni felszámolását követően 1964-ben Dunaszerdahelyen alakult újjá. 1976-ban helytörténeti múzeum jellegű Városi Honismereti Háza létesült, amely 1982 óta a Csallóközi Múzeum kihelyezett részlegeként működik. A város az 1991-ben alapított szlovákiai magyar kisebbségi könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica és az 1996-ban létrejött Fórum Kisebbségkutató Intézet székhelye, 1990 óta itt rendezik meg a Samaria Régi Zenei Napokat. A két vh. között Somorja és Vidéke, az 1950-es években Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz címmel jelent meg járási hetilapja; a Somorja és Vidéke – Šamorín a okolie c. kétnyelvű közéleti lapja 1991 óta jelenik meg. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), 1954-ben alapított magyar tanítási nyelvű gimnáziummal (Madách Imre Gimnázium), 1968-ban alapított magyar tanítási nyelvű Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel, 1983-ban alapított vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Vendéglátóipari Szaktanintézettel rendelkezett. Jelenleg élelmiszer- és építőanyag-ipara jelentős; nagy hagyományokra visszatekintő méntelepén versenylovakat és tenyészméneket tenyésztenek. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Csölösztőt, 1976-ban Tejfalut, Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Fejezetek Somorja város történetéből (Strešňák Gábor–Végh László szerk., 2005); Somorja. Történelmi olvasókönyv (Bárdos Gábor–Presinszky Lajos–Végh László, 1996).
Somorja – a ref. templom freskói (GJ)
Somorja – Sámot, r. k.. templom (GJ)
Somorja − r. k. templom (FI)
Somorja − ref. templom (FI)Somorja és Vidéke 1.
Részletek
Regionális társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1928–1938). A rövid életű Felsőcsallóköz folytatója volt, s akárcsak az, ritkán közölt értékesebb irodalmi anyagot. Gyakran adott hírt a Csallóközi Múzeum fejlődéséről, és Khín Antaltól néprajzi tanulmányokat jelentetett meg. – Szerk. Zelliger Ernő, Parais Árpád, Császár István.
Somorja és Vidéke 2.
Kétnyelvű közéleti havilap (Somorja, 1991–). A próbaszám Somorjai Újság címmel jelent meg 1991 májusában, a 2. számtól kétnyelvű újságként és megváltozott címmel adták ki. A somorjai Városi Művelődési Központ, majd a Városi Hivatal (1992), ill. a városi önkormányzat (1996-tól) lapja. – Szerk. Csiba László...megnyit →
Kétnyelvű közéleti havilap (Somorja, 1991–). A próbaszám Somorjai Újság címmel jelent meg 1991 májusában, a 2. számtól kétnyelvű újságként és megváltozott címmel adták ki. A somorjai Városi Művelődési Központ, majd a Városi Hivatal (1992), ill. a városi önkormányzat (1996-tól) lapja. – Szerk. Csiba László...megnyit →
Részletek
Kétnyelvű közéleti havilap (Somorja, 1991–). A próbaszám Somorjai Újság címmel jelent meg 1991 májusában, a 2. számtól kétnyelvű újságként és megváltozott címmel adták ki. A somorjai Városi Művelődési Központ, majd a Városi Hivatal (1992), ill. a városi önkormányzat (1996-tól) lapja. – Szerk. Csiba László (1991); Hecht Anna (1992); Fister Magda (1992); Tóth Ilona (1994); Lőrincz Adrián (2019).
Somorjai disputa
Rendszeres irodalmi, irodalomtudományi szimpózium. A Somorján hét alkalommal megrendezett találkozót (2002–2006) a Márai Sándor Alapítvány, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Kempelen Farkas Társaság szervezte. A szimpóziumok főszervezője: Csanda Gábor, társszervezője H. Nagy Péter. Célja az volt, hogy az élő...megnyit →
Rendszeres irodalmi, irodalomtudományi szimpózium. A Somorján hét alkalommal megrendezett találkozót (2002–2006) a Márai Sándor Alapítvány, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Kempelen Farkas Társaság szervezte. A szimpóziumok főszervezője: Csanda Gábor, társszervezője H. Nagy Péter. Célja az volt, hogy az élő...megnyit →
Részletek
Rendszeres irodalmi, irodalomtudományi szimpózium. A Somorján hét alkalommal megrendezett találkozót (2002–2006) a Márai Sándor Alapítvány, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Kempelen Farkas Társaság szervezte. A szimpóziumok főszervezője: Csanda Gábor, társszervezője H. Nagy Péter. Célja az volt, hogy az élő szlovákiai magyar írásbeliség irodalmi, tudományos vitafórumává váljék. Az előadások irodalom és kritika viszonyáról, általános irodalmi, kulturális kérdésekről, a szlovákiai magyar prózairodalom regisztereiről, a kortárs költészetről és műfordításról, sajtótörténetről, képzőművészetről, a szlovákiai magyar irod. versus egyetemes magyar irod. problémaköréről, Gács Anna tanulmány-, Mizser Attila verskötetéről, az irodalom és kanonizáció kérdéseiről, a kortárs mesék poétikájáról, az irodalomszemléletekről, tankönyvlogikákról, oktatási koncepciókról, a vizuális költészeti paródiákról, fordítás- és interpretációelméletekről, peremműfajok és kortárs kánonokról, az irodalom és oktatás. kapcsolatáról, a szlovákiai magyar irodalom 1989-et követő időszakáról szóltak. A rendezvényeken bemutatkozott a Bárka folyóirat, az Új Forrás, a Prae folyóirat. Az előadásokból a Fórum Kisebbségkutató Intézet Disputationes Samarienses c. sorozatában három kötet jelent meg. – Ir. Csanda Gábor: Disputa a Márai Alapítvány szervezésében (Új Szó 2002. dec. 27.); Németh Zoltán: Fiatal szlovákiai magyar kritikusnemzedék a somorjai dispután (Új Forrás 2003/6.); N. Tóth Anikó: Sokféle másság – végeérhetetlen párbeszéd (Új Szó, Könyvjelző, 2004/1); Csanda Gábor: Mozgó irodalomtörténet (Új Szó 2004. nov. 20.).
Somorjai Disputa egyik kötete (FI)
Somos Elemér
(* 1906. aug. 25. Nyitraegerszeg, † 1975.márc. 29. Budapest). Lapszerkesztő, újságíró. A középiskolát Nyitrán és Érsekújvárott végezte. Rövid prágai jogi tanulmányai idején bekapcsolódott az egyetemista ifjúsági mozgalomba. 1927-től Pozsonyban dolgozott újságíróként, a Híradó és az Esti Újság munkatársaként. A szlovák állam idején a keresztény...megnyit →
(* 1906. aug. 25. Nyitraegerszeg, † 1975.márc. 29. Budapest). Lapszerkesztő, újságíró. A középiskolát Nyitrán és Érsekújvárott végezte. Rövid prágai jogi tanulmányai idején bekapcsolódott az egyetemista ifjúsági mozgalomba. 1927-től Pozsonyban dolgozott újságíróként, a Híradó és az Esti Újság munkatársaként. A szlovák állam idején a keresztény...megnyit →
Részletek
Somos Elemér (FI)
(* 1906. aug. 25. Nyitraegerszeg, † 1975.márc. 29. Budapest). Lapszerkesztő, újságíró. A középiskolát Nyitrán és Érsekújvárott végezte. Rövid prágai jogi tanulmányai idején bekapcsolódott az egyetemista ifjúsági mozgalomba. 1927-től Pozsonyban dolgozott újságíróként, a Híradó és az Esti Újság munkatársaként. A szlovák állam idején a keresztény humanista szellemű pozsonyi Esti Újság főszerkesztője, és a Magyar Hírlap című politikai napilap fő- és felelős szerkesztője, a magyar újságírók szervezetének elnöke volt. Fajilag üldözött újságírókat, írókat támogatott. 1945 után Magyarországon élt. – Fm. A szlovákiai magyar sajtó. In.: A szlovákiai magyarság élete 1938—1942 (1942). – Ir. Fábry Zoltán: A gondolat igaza (tan., 1955); Szalatnai Rezső: Kisebbségben és igazságban. (tan., 1970); Egri Viktor: A hallgatás évei. (tan., 1980); Kovács Endre: Korszakváltás. (tan., 1981).
Somos Péter
-> Hunčík Péter
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
Részletek
Hunčík Péter (ST)
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly Miklós: Ablakmosó c. darabjának rendezésével elnyerte a Jókai Napok fődíját. 1989 után tevékenyen kivette részét a rendszerváltó történésekből; a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapítója, az országos vezetés külügyi megbízottja, 1989–1990-ben a Nap főszerkesztője, 1990–1992-ben az FMK országos vezetőségének tagja, ill. Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök emberi jogi és kisebbségi tanácsadója volt. 1992-ben szlovák televíziós pályázatot nyert, melyet a kormány nov.-ben visszavont. 1993-ban cseh televíziós pályázatot nyert, ez alapján működik 1994-től a prágai Nova Televízió. 1993–2003-ban a Márai Sándor Alapítvány elnöke; 2002-től az ottawai Carlton Egyetem vendégtanára; 2004-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Interetnikus Kutatások Központjának igazgatója. Kutatási területe: szociálpszichiátria, szexológia, öngyilkosság-kutatás, bilingvizmus, konfliktuskutatás. Irodalmi és orvosi, valamint etnopszichológiai és emberjogi tanulmányokat ír, csehből, szlovákból fordít, szaktanulmány-gyűjtemények társszerzője, szerkesztője. Somos Péter írói néven is publikált. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr-érdemrend I. fokozata (2019); Talamon Alfonz-díj (2010); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010); Bródy Sándor-díj (2009). – Fm. Maďarská menšina v Československu (F. Gállal, P. Fričcsel, Ch. Lorddal, 1993); Ellenpróbák (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1995); FER – Feszültség-ellenőrző rendszer (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1998); Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (szerk., Fazekas Józseffel, szlovákul is, 2006, 2008); Határeset (r., szlovákul is, 2009).
Somotor
-> Szomotor (Somotor)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 565, ebből 467 (82,6%) magyar, 18 (3,2%) szlovák; [2011] – 1571, ebből 1004 (63,9%) magyar, 479 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1206 (76,8%) magyar, 309...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 565, ebből 467 (82,6%) magyar, 18 (3,2%) szlovák; [2011] – 1571, ebből 1004 (63,9%) magyar, 479 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1206 (76,8%) magyar, 309...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 565, ebből 467 (82,6%) magyar, 18 (3,2%) szlovák; [2011] – 1571, ebből 1004 (63,9%) magyar, 479 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1206 (76,8%) magyar, 309 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 574 r. k., 447 ref., 277 gör. kat., 16 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1801-ben, közös r. k. és gör. kat. temploma 1996-ban épült. Határában 11. sz.-i korai Árpád-kori sírokat tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Bodrogvécset, 1964-ben Kisújlakot.
Soóky László; Gál
(* 1952. febr. 24. Búcs - † 2020. febr. 15. Komárom) Költő, író, drámaíró. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1970), majd különböző foglalkozásokat végzett. 1977-től népművelő Marcelházán. A szombathelyi tanárképző főiskolán népművelés–könyvtár szakos oklevelet szerzett (1984). 1990-ben egyik alapítója és szerkesztője volt a komáromi Reflexnek....megnyit →
(* 1952. febr. 24. Búcs - † 2020. febr. 15. Komárom) Költő, író, drámaíró. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1970), majd különböző foglalkozásokat végzett. 1977-től népművelő Marcelházán. A szombathelyi tanárképző főiskolán népművelés–könyvtár szakos oklevelet szerzett (1984). 1990-ben egyik alapítója és szerkesztője volt a komáromi Reflexnek....megnyit →
Részletek
Soóky László (GJ)
(* 1952. febr. 24. Búcs – † 2020. febr. 15. Komárom) Költő, író, drámaíró. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1970), majd különböző foglalkozásokat végzett. 1977-től népművelő Marcelházán. A szombathelyi tanárképző főiskolán népművelés–könyvtár szakos oklevelet szerzett (1984). 1990-ben egyik alapítója és szerkesztője volt a komáromi Reflexnek. 1990–1994-ben Marcelháza polgármestere, 1994-től a Komáromi Jókai Színház dramaturgja, majd az Új Szó és a Vasárnap riportere. Az 1970-es évek első felétől publikál. Az 1980-as években kisszínpadi rendezőként, bábjátékszerzőként az amatőr színpadi mozgalomnak is fontos szereplője volt. Több hangjátékot is írt. Marcelházán él. Gyermekeknek is ír, és megpróbálkozott a drámával is. – Fm. D. I. vándorlása (v., 1982); A Tarisznyás meséi (1983); Pillanatfelvételek (v., 1986); Perverz ütközetek (v., 1989); A dzsungel törvénye (elb., 1994); Gergő Vitéz Lápországban (meser., 1999); Egyszeregy (v., 2001).
Soós István
Részletek
(* 1897. dec. 13. Baja [Mo.], † 1972. jan. 6. Pozsony) Műfordító, szerkesztő, 1953–1962 között a Politikai Könyvkiadó, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Tatran Magyar Üzemének szerkesztője. Számos cseh és szlovák író művét fordította magyarra.
Šoporňa
-> Sopornya (Šoporňa)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó bal partján, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 3775, ebből 3610 (95,6%) szlovák, 125 (3,3%) magyar; [2011] – 4135, ebből 3941 (95,3%) szlovák, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3932 (95,1%) szlovák, 56...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó bal partján, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 3775, ebből 3610 (95,6%) szlovák, 125 (3,3%) magyar; [2011] – 4135, ebből 3941 (95,3%) szlovák, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3932 (95,1%) szlovák, 56...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó bal partján, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 3775, ebből 3610 (95,6%) szlovák, 125 (3,3%) magyar; [2011] – 4135, ebből 3941 (95,3%) szlovák, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3932 (95,1%) szlovák, 56 (1,4%) magyar. V: [2011] – 3273 r. k., 24 ev., 9 gör. kat., 5 ref. – R. k. (Havas Boldogasszony) temploma 1770-ben klasszicista, kastélya 1860–70 között neoklasszicista stílusban épült.
Sopornya (Šoporňa)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó bal partján, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 3775, ebből 3610 (95,6%) szlovák, 125 (3,3%) magyar; [2011] – 4135, ebből 3941 (95,3%) szlovák, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3932 (95,1%) szlovák, 56 (1,4%) magyar. V: [2011] – 3273 r. k., 24 ev., 9 gör. kat., 5 ref. – R. k. (Havas Boldogasszony) temploma 1770-ben klasszicista, kastélya 1860–70 között neoklasszicista stílusban épült.
Sőreg (Šurice)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 790, ebből 768 (97,2%) magyar, 8 (1,0%) szlovák; [2011] – 481, ebből 390 (81,1%) magyar, 62 (12,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 405 (84,2%) magyar, 49 (10,2%) szlovák. V: [2011] – 421 r. k., 6 ev., 4 ref. – R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1867–68-ban neoromán stílusban épült. A falu fölötti Bagolyvár nevű természeti képződményt (egy kihűlt bazalttűzhányót) 1964-ben 2,8 ha területen védetté nyilvánították. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Sörös Béla
(* 1877. márc. 14. Nemespécsely [Mo.], † 1939. okt. 2. Losonc) Ref. püspök. A két vh. közötti szlovákiai magyar közélet jelentős személyisége. A teológiát Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburgh-ben végezte. Öt évig a budapesti gyűjtőfogház lelkésze volt, majd 1906-tól Losonc lelkipásztora. 1921-ben a Dunáninneni...megnyit →
(* 1877. márc. 14. Nemespécsely [Mo.], † 1939. okt. 2. Losonc) Ref. püspök. A két vh. közötti szlovákiai magyar közélet jelentős személyisége. A teológiát Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburgh-ben végezte. Öt évig a budapesti gyűjtőfogház lelkésze volt, majd 1906-tól Losonc lelkipásztora. 1921-ben a Dunáninneni...megnyit →
Részletek
(* 1877. márc. 14. Nemespécsely [Mo.], † 1939. okt. 2. Losonc) Ref. püspök. A két vh. közötti szlovákiai magyar közélet jelentős személyisége. A teológiát Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburgh-ben végezte. Öt évig a budapesti gyűjtőfogház lelkésze volt, majd 1906-tól Losonc lelkipásztora. 1921-ben a Dunáninneni egyházkerület főjegyzőjévé, 1938-ban az egyházkerület püspökévé, 1939-ben zsinati rendes taggá választották. Alapítója, igazgatója és részben fenntartója is volt a Losoncon 1925-ben megszervezett ref. teológiai szemináriumnak. Nagy szerepe volt a ref. egyház újraszervezésében az államfordulat utáni Csehszl.-ban. Az Összefogás c. egyházi társadalmi lap és a Felsőnógrád főszerkesztője. Püspöksége idején indította el a Református összefogás elnevezésű mozgalmat, valamint az ugyanezen nevet viselő havilapot. – Fm. A magyar liturgia története I. (1904); A losonci református egyháztanács vallástétele (1917).
Sövényfal (paticsfal)
Vízjárta területek építési technológiája, már az újabb kőkorszaktól (i.e. 5000) adatolható, és térségünkben (első sorban a Csallóközben, az Ung-vidéken és a Bodrogközben) a 20. század első harmadáig élt. Legfőbb előnye, hogy a folyók áradása esetén, ha a víz kimosta a falat, a megmaradt vázat...megnyit →
Vízjárta területek építési technológiája, már az újabb kőkorszaktól (i.e. 5000) adatolható, és térségünkben (első sorban a Csallóközben, az Ung-vidéken és a Bodrogközben) a 20. század első harmadáig élt. Legfőbb előnye, hogy a folyók áradása esetén, ha a víz kimosta a falat, a megmaradt vázat...megnyit →
Részletek
Vízjárta területek építési technológiája, már az újabb kőkorszaktól (i.e. 5000) adatolható, és térségünkben (első sorban a Csallóközben, az Ung-vidéken és a Bodrogközben) a 20. század első harmadáig élt. Legfőbb előnye, hogy a folyók áradása esetén, ha a víz kimosta a falat, a megmaradt vázat újra lehetett tapasztani. A váz úgy készült, hogy 50 cm távolságra karókat állítottak, s ezeket vízszintes irányban gallyakkal, sokszor fűzfavesszővel befonták. Ajtó vagy ablak helyét nem fonták be, de az is előfordult, hogy utólag vágták ki a helyét a kész falban. A sövényvázat aztán pelyvával kevert sárga agyaggal, mindkét oldalról kitapasztották. 45–50 cm volt a szokásos falvastagság. 2,5–2,7 m magasságban a falat sárgerendával zárták el, az tartotta a keresztben rárakott padlásgerendákat.
Španie Pole
-> Gömörispánmező; Ispánmező (Španie Pole)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar. V: [2011] – 43 ev., 42 r. k. – Ev. temploma 1805–10 között klasszicista stílusban épült.