Selye János Egyetem
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. okt. 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvénye alapján 2004. jan. 17-én létrehozott magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Szl.-ban. Az első ünnepélyes tanévnyitó 2004. szept. 14-én volt Komáromban. Az első rektor Doc. Ing. Albert Sándor, PhD volt. Az egyetem...megnyit →
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. okt. 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvénye alapján 2004. jan. 17-én létrehozott magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Szl.-ban. Az első ünnepélyes tanévnyitó 2004. szept. 14-én volt Komáromban. Az első rektor Doc. Ing. Albert Sándor, PhD volt. Az egyetem...megnyit →
Részletek
Selye János Egyetem − a Tiszti Pavilon udvara (SzL)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. okt. 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvénye alapján 2004. jan. 17-én létrehozott magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Szl.-ban. Az első ünnepélyes tanévnyitó 2004. szept. 14-én volt Komáromban. Az első rektor Doc. Ing. Albert Sándor, PhD volt. Az egyetem célja, hogy lehetőséget biztosítson a szlovákiai magyar diákok számára az anyanyelvű felsőoktatásban való részvételre, s ezáltal növelje annak képzettségi szintjét. 2004-ben kezdte el oktató tevékenységét a Tanárképző Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Református Teológiai Kar keretében. Az egyetem székhelye Komárom. 2009. febr. 1-től az egyetem rektora doc. RNDr. Tóth János. A Tanárképző Kar dékánja prof. PhDr. Erdélyi Margit, CSc., a Gazdaságtudományi Karé RNDr. Bukor József, PhD., a Református Teológiai Karé pedig Mgr. Lévai Attila, PhD. A Tanárképző Karon jelenik meg az Eruditio – Educatio c. tudományos folyóirat.
Selye János Egyetemért Alapítvány
A Selye János Egyetem létrehozása érdekében alakult alapítvány. 2000 ápr.-ában alakult Komáromban. További céljai az oktatás és a tanulmányok támogatása, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés segítése, kutatások, valamint tudományos konferenciák, szemináriumok megrendezésének támogatása és elősegítése, a szellemi értékek fejlesztése, a kulturális örökség megóvása...megnyit →
A Selye János Egyetem létrehozása érdekében alakult alapítvány. 2000 ápr.-ában alakult Komáromban. További céljai az oktatás és a tanulmányok támogatása, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés segítése, kutatások, valamint tudományos konferenciák, szemináriumok megrendezésének támogatása és elősegítése, a szellemi értékek fejlesztése, a kulturális örökség megóvása...megnyit →
Részletek
A Selye János Egyetem létrehozása érdekében alakult alapítvány. 2000 ápr.-ában alakult Komáromban. További céljai az oktatás és a tanulmányok támogatása, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés segítése, kutatások, valamint tudományos konferenciák, szemináriumok megrendezésének támogatása és elősegítése, a szellemi értékek fejlesztése, a kulturális örökség megóvása és az emberi jogok védelme volt. 2001. szept.-től szervezésében indult meg a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karának, ill. a Műszaki Egyetem Műszaki Informatikai Karának székhelyen kívüli képzése Komáromban. Az alapképzés mellett számos konferenciát, tanfolyamot, szemináriumot is rendezett. A hallgatók, diákok és érdeklődők számára évente rendezte meg a Selye Nyári Egyetemet, működtetője a Selye János Kollégiumnak. A komáromi állami Selye János Egyetem létrejöttével tevékenysége háttérbe szorult.
Selye János Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: SEJK). 1990-ben magyar orvoshallgatók hozták létre. Dr. Bubó címen lapot adott ki. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Semerovo
-> Komáromszemere; Szemere (Semerovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V: [2011] – 1067 r. k., 10 ev., 9 gör. kat., 2 ref. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. A második vh. után a faluba újabb, szlovákiai és romániai szlovák telepesek költöztek. Középkori alapokon álló r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. közepén barokk stílusban épült, 1812-ben klasszicista stílusban alakították át.
Šemša
-> Semse (Šemša)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 414, ebből 230 (55,6%) magyar, 158 (38,2%) szlovák; [2011] – 803, ebből 735 (91,5%) szlovák, 10 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (89,5%) szlovák, 22 (2,7%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 414, ebből 230 (55,6%) magyar, 158 (38,2%) szlovák; [2011] – 803, ebből 735 (91,5%) szlovák, 10 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (89,5%) szlovák, 22 (2,7%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 414, ebből 230 (55,6%) magyar, 158 (38,2%) szlovák; [2011] – 803, ebből 735 (91,5%) szlovák, 10 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (89,5%) szlovák, 22 (2,7%) magyar. V: [2011] – 658 r. k., 21 gör. kat., 8 ev., 3 ref. – A 20. sz. elején magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. A Semsey-kastély a 18. sz. második felében barokk-klasszicista, r. k. (Szt. András-) temploma 1854–55-ben késő klasszicista stílusban épült.
Semse (Šemša)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 414, ebből 230 (55,6%) magyar, 158 (38,2%) szlovák; [2011] – 803, ebből 735 (91,5%) szlovák, 10 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (89,5%) szlovák, 22 (2,7%) magyar. V: [2011] – 658 r. k., 21 gör. kat., 8 ev., 3 ref. – A 20. sz. elején magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. A Semsey-kastély a 18. sz. második felében barokk-klasszicista, r. k. (Szt. András-) temploma 1854–55-ben késő klasszicista stílusban épült.
Seňa
-> Abaújszina; Szina (Seňa)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák, 407 (19,5%) magyar. V: [2011] – 1390 r. k., 294 ref., 108 gör. kat., 8 ev. – Ref. temploma a 13. sz. közepén épült korai gótikus, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1869-ben neoklasszicista, a Teleki-kastély a 19. sz. elején klasszicista stílusban. Gazdag régészeti lelőhely: határában az 1950-es években diluviális ősemberi maradványokat és kőeszközöket találtak. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1986–90 között hozzá tartozott Kenyhec, 1986–92 között Miglécnémeti.
Sendergő Néptáncegyüttes
Részletek
Sendergok
Senec
-> Szenc (Senec; Wartberg)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4656, ebből 3490 (75,0%) magyar, 753 (16,2%) szlovák, 281 (6,0%) zsidó; [2011] – 17 050, ebből 11 605 (68,1%) szlovák, 2467 (14,5%) magyar, 128 (0,8%) cseh...megnyit →
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4656, ebből 3490 (75,0%) magyar, 753 (16,2%) szlovák, 281 (6,0%) zsidó; [2011] – 17 050, ebből 11 605 (68,1%) szlovák, 2467 (14,5%) magyar, 128 (0,8%) cseh...megnyit →
Részletek
Szenc − Török-ház (BF)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4656, ebből 3490 (75,0%) magyar, 753 (16,2%) szlovák, 281 (6,0%) zsidó; [2011] – 17 050, ebből 11 605 (68,1%) szlovák, 2467 (14,5%) magyar, 128 (0,8%) cseh és morva, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 11 445 (67,1%) szlovák, 2542 (14,9%) magyar, 142 (0,8%) cseh, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9468 r. k., 1093 ev., 137 ref., 101 gör. kat., 31 izr. – Egykori mezőváros, amely középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. A 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1960-ban, 1922-ben elvesztett járási székhely rangját előbb 1949–60 között, majd 1996-ban kapta vissza. Határába, az Esterházy család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, majd a második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, s helyükre magyarországi szlovákokat költöztettek. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) templomát a 17. sz.-ban reneszánsz, 1740-ben barokk stílusban építették át; reneszánsz kúriája (az ún. Török-ház), barokk stílusú r. k. (Szentháromság-) kápolnája, valamint a piaristák egykori kolostora a 17. sz.-ban, a jelenleg romos állapotú ortodox zsinagógája 1825-ben épült (a 20. sz. elején szecessziós stílusban építették át). A Csemadok a helyi születésű Szenczi Molnár Albert (1564–1639) nyelvtudós, zsoltárfordító emlékére 1966 óta évente megrendezi ~en a Szenczi Molnár Albert Napokat. Szenczi Molnár Albertnak a város főterén álló szobrát, Nagy János szobrászművész alkotását, 1995-ben avatták fel. Az 1950-es években kétnyelvű járási hetilapja jelent meg JRD-Náš cieľ – EFSz-Célunk, majd Za krajší život – Szebb Életért címmel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), gimnáziummal (Szenczi Molnár Albert Gimnázium), Leány Középiskolával és Vállalkozói Szakközépiskolával rendelkezett. Jelenleg építőanyag- és élelmiszeripara jelentékeny, a város melletti 150 ha-os Napos-tó kedvelt üdülőhely.
Szenc − a zsinagóga romos épülete (BF)
Szenc − Szenci Molnár Albert szobra (BF)Sereď
Részletek
Szered − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó jobb partján,Galántától É-ra. L: [1921] – 5360, ebből 3900 (72,8%) szlovák, 702 (13,1%) magyar, 520 (9,7%) zsidó, 188 (3,5%) német; [2011] – 16 235, ebből 14 759 (90,9%) szlovák, 305 (1,9%) magyar, 143 (0,9%) roma, 110 (0,7%) cseh és morva, 5 (0,03%) német, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 679 (90,4%) szlovák, 319 (2,0%) magyar, 151 (0,9%) roma, 112 (0,7%) cseh, 9 (0,1%) német, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 10 473 r. k., 251 ev., 26 ref., 24 gör. kat., 6 izr. – Hajdan magyar lakosságú mezőváros, a Vágon áruikat szállító árvai és liptói tutajosok lerakodóhelye volt. Magyar lakossága a 19. sz.-tól kezdve beolvadt a nagyszámban betelepülő szlovákságba. A 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza, 1949–60 között járási székhely volt. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1781-ben barokk-klasszicista stílusban épült; az egykori semptei vízivár helyén a 18. sz. közepén emelt Esterházy-kastélyt 1840-ben empire stílusban alakították át, Városi Múzeuma 2004-ben létesült. A határában végzett ásatások során rendkívül gazdag, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori temetőt tártak fel. A 20. sz. második felében itt működött Szl. egyetlen nikkelkohója, jelenleg jelentékeny pezsgő-, cukor- és malomiparral rendelkezik. – 1944-ben ~hez csatolták Alsócsöpönyt és Középcsöpönyt (Stredný Čepeň), 1964-ben Felsőcsöpönyt (Horný Čepeň), 1971–90 között hozzá tartozott Alsószerdahely (Dolná Streda).
Serke (Širkovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1017, ebből 981 (96,5%) magyar, 22 (2,2%) szlovák; [2011] – 936, ebből 495 (52,9%) magyar, 319 (34,1%) roma, 89 (9,5%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1017, ebből 981 (96,5%) magyar, 22 (2,2%) szlovák; [2011] – 936, ebből 495 (52,9%) magyar, 319 (34,1%) roma, 89 (9,5%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1017, ebből 981 (96,5%) magyar, 22 (2,2%) szlovák; [2011] – 936, ebből 495 (52,9%) magyar, 319 (34,1%) roma, 89 (9,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 842 (90,0%) magyar, 57 (6,1%) szlovák, 2 (0,2%) roma. V: [2011] – 417 ref., 349 r. k., 8 ev., 3 gör. kat. – Ref. temploma 1718-ban reneszánsz-barokk, nemesi kúriája a 19. sz. közepén klasszicista stílusban épült. A közeli Kapla-hegyen találhatók a középkori Serke (Kapla) várának romjai. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Šiatorská Bukovinka
-> Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak felső folyása mentén, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1961] – 672, ebből 75 (11,2%) magyar; [2011] – 315, ebből 265 (84,1%) szlovák, 22 (7,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 259 (82,2%) szlovák, 27 (8,6%) magyar....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak felső folyása mentén, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1961] – 672, ebből 75 (11,2%) magyar; [2011] – 315, ebből 265 (84,1%) szlovák, 22 (7,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 259 (82,2%) szlovák, 27 (8,6%) magyar....megnyit →
Részletek
Sátorosbánya – Somoskő vára (GJ)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak felső folyása mentén, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1961] – 672, ebből 75 (11,2%) magyar; [2011] – 315, ebből 265 (84,1%) szlovák, 22 (7,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 259 (82,2%) szlovák, 27 (8,6%) magyar. V: [2011] – 208 r. k., 6 ev. – Ragyolchoz tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során, az 1920-as években szlovák kolonisták települtek; 1960 óta önálló község. Közúti határátkelőhely Mo. felé. R. k. (Szt. Péter és Pál-) kápolnája 1963-ban épült. A községtől DK-re, egy vulkáni kúpon, közvetlenül az államhatáron láthatók a 13. sz.-ban épült, s a Rákóczi-szabadságharc után lerombolt Somoskő várának romjai. A várhegy ÉK-i lejtőin található, orgonasípszerű bazaltoszlopokból álló megkövesedett lávazuhatagot 1954-ben 7,9 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították; 1989 óta a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része.
Somoskő vára
Sid
-> Gömörsid; Sid (Šíd)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1044 r. k., 18 ref., 5 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1896–97-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában ásványvízforrás található.
Šíd
-> Gömörsid; Sid (Šíd)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1044 r. k., 18 ref., 5 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1896–97-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában ásványvízforrás található.
Sidó Ferenc
(* 1923. ápr. 18. Vágpatta, † 1998. febr. 6. Budapest [Mo.]) Asztaliteniszező, edző, sportvezető. A 20. sz. egyik legnagyobb magyar sportszemélyisége. Pályafutását labdarúgóként, ill. asztaliteniszezőként kezdte. A Pozsonyi Torna Egylet versenyzőjeként 1937–1938-ban asztaliteniszben szlovákiai ifjúsági bajnok. Családja az első bécsi döntést követően Budapestre költözött....megnyit →
(* 1923. ápr. 18. Vágpatta, † 1998. febr. 6. Budapest [Mo.]) Asztaliteniszező, edző, sportvezető. A 20. sz. egyik legnagyobb magyar sportszemélyisége. Pályafutását labdarúgóként, ill. asztaliteniszezőként kezdte. A Pozsonyi Torna Egylet versenyzőjeként 1937–1938-ban asztaliteniszben szlovákiai ifjúsági bajnok. Családja az első bécsi döntést követően Budapestre költözött....megnyit →
Részletek
Sidó Ferenc (FI)
(* 1923. ápr. 18. Vágpatta, † 1998. febr. 6. Budapest [Mo.]) Asztaliteniszező, edző, sportvezető. A 20. sz. egyik legnagyobb magyar sportszemélyisége. Pályafutását labdarúgóként, ill. asztaliteniszezőként kezdte. A Pozsonyi Torna Egylet versenyzőjeként 1937–1938-ban asztaliteniszben szlovákiai ifjúsági bajnok. Családja az első bécsi döntést követően Budapestre költözött. Ezután a Diósgyőr labdarúgócsapatának kapusa, majd az Elektromos röplabdázója volt. Asztaliteniszezőként 1940-ben került be először a magyar válogatottba. 190 válogatott szereplése alatt kilenc világbajnoki (1949 és 1953 között) és három Európa-bajnoki aranyérmet (1958, 1960) szerzett. harmincegyszeres magyar bajnok. Visszavonulása után évekig a válogatott, ill. a Budapesti Spartacus edzője volt. 1992-ben a magyar sport Halhatatlanok Klubjának tagjává választották.
Sidó Zoltán
(* 1939. ápr. 11. Komárom, † 2013. júl. 2. Érsekújvár) Tanár, politikus, művelődésszervező. Érsekújvárott érettségizett (1957), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák–képzőművészeti nevelés szakos tanári oklevelet (1963). 1963-tól Udvardon, 1972-től Érsekújvárott tanított; 1981–1991 között a Csemadok KB elnöke, 1991–1993-ban főtitkára, 1994–2007 között a Komáromi...megnyit →
(* 1939. ápr. 11. Komárom, † 2013. júl. 2. Érsekújvár) Tanár, politikus, művelődésszervező. Érsekújvárott érettségizett (1957), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák–képzőművészeti nevelés szakos tanári oklevelet (1963). 1963-tól Udvardon, 1972-től Érsekújvárott tanított; 1981–1991 között a Csemadok KB elnöke, 1991–1993-ban főtitkára, 1994–2007 között a Komáromi...megnyit →
Részletek
Sidó Zoltán (FI)
(* 1939. ápr. 11. Komárom, † 2013. júl. 2. Érsekújvár) Tanár, politikus, művelődésszervező. Érsekújvárott érettségizett (1957), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák–képzőművészeti nevelés szakos tanári oklevelet (1963). 1963-tól Udvardon, 1972-től Érsekújvárott tanított; 1981–1991 között a Csemadok KB elnöke, 1991–1993-ban főtitkára, 1994–2007 között a Komáromi Városi Egyetem igazgatója. 1982–1990-ben szövetségi parlamenti képviselő Prágában. Tevékenyen kivette részét az érsekújvári magyarság kulturális életének szervezéséből, később, a Csemadok országos elnökeként pedig a szlovákiai magyar kulturális élet alakításából. 2008-ban Pro Probitate – Helytállásért díjjal tüntették ki. – Fm. Ötven év szolgálat. A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban 1949–1999 (mon., Őszi Irmával, 2000).
Sikabony; Kisabony (Malé Blahovo)
1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely központjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 873, ebből 849 (97,2%) magyar, 7 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 749 r. k., 85 ref., 21 izr., 17 ev. Magyar lakosainak egy részét...megnyit →
1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely központjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 873, ebből 849 (97,2%) magyar, 7 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 749 r. k., 85 ref., 21 izr., 17 ev. Magyar lakosainak egy részét...megnyit →
Részletek
1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely központjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 873, ebből 849 (97,2%) magyar, 7 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 749 r. k., 85 ref., 21 izr., 17 ev. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek.
Sikenica
1960-ban Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől K–ÉK-re. L: [2011] – 657, ebből 414 (63,0%) szlovák, 168 (25,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 356 (54,2%) szlovák, 216 (32,9%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
1960-ban Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől K–ÉK-re. L: [2011] – 657, ebből 414 (63,0%) szlovák, 168 (25,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 356 (54,2%) szlovák, 216 (32,9%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől K–ÉK-re. L: [2011] – 657, ebből 414 (63,0%) szlovák, 168 (25,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 356 (54,2%) szlovák, 216 (32,9%) magyar. V: [2011] – 326 r. k., 70 ref., 52 ev., 15 gör. kat. – 1986–92 között közigazgatásilag Zselízhez tartozott.
Sikenička
-> Kisgyarmat (Sikenička)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Szikince-patak bal partján, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 891, ebből 877 (98,4%) magyar, 12 (1,3%) szlovák; [2011] – 451, ebből 398 (88,2%) magyar, 42 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 426 (94,5%) magyar, 20 (4,4%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Szikince-patak bal partján, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 891, ebből 877 (98,4%) magyar, 12 (1,3%) szlovák; [2011] – 451, ebből 398 (88,2%) magyar, 42 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 426 (94,5%) magyar, 20 (4,4%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Szikince-patak bal partján, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 891, ebből 877 (98,4%) magyar, 12 (1,3%) szlovák; [2011] – 451, ebből 398 (88,2%) magyar, 42 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 426 (94,5%) magyar, 20 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 405 r. k., 13 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Márton-) temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 18. sz.-ban átalakították. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Garampáld.
Silica
-> Szilice (Silica)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Szilice − Ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák. V: [2011] – 279 ref., 138 r. k., 32 gör. kat., 4 ev. – Ref. temploma 1525-ben reneszánsz stílusban épült, a 18. sz.-ban barokk, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban alakították át, a templomot körülvevő kőfalat a 16. sz. végén emelték. Környékén, a Szilicei-fennsíkon számos karsztképződmény: barlang, mélyedés, zsomboly és karrmező található. Az 1100 m hosszú védett Szilicei-jégbarlang, amelyben neolit-, bronz- és vaskori települések nyomait is feltárták, a mérsékelt éghajlati öv legalacsonyabban, 503 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő jégbarlangja. Szakadékos barlangjai közül legismertebb az ugyancsak védett 205 m mély Barazdalás-barlang. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Máté László: Sziliceföld, Sziliceföld… (2010).
Silická Brezová
-> Szádvárborsa (Borzova, Silická Brezová)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DNy-i részén, Rozsnyótól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 426, ebből 425 (99,8%) magyar; [2011] – 171, ebből 128 (74,9%) magyar, 41 (24,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 132 (77,2%) magyar, 36 (21,1%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DNy-i részén, Rozsnyótól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 426, ebből 425 (99,8%) magyar; [2011] – 171, ebből 128 (74,9%) magyar, 41 (24,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 132 (77,2%) magyar, 36 (21,1%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Szádvárborsa − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DNy-i részén, Rozsnyótól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 426, ebből 425 (99,8%) magyar; [2011] – 171, ebből 128 (74,9%) magyar, 41 (24,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 132 (77,2%) magyar, 36 (21,1%) szlovák. V: [2011] – 103 ref., 7 ev., 6 r. k., 1 gör. kat. – Ref. temploma a 16. sz.-ban reneszánsz, különálló tornya a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. Határában számos természeti képződmény: barlang, verem és zsomboly található, amelyek közül a 800 m hosszú Milada-cseppkőbarlangot 1972-ben védetté nyilvánították.
Silická Jablonica
-> Jablonca (Silická Jablonica)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DK-i peremén, a Torna-patak forrásvidékén, Rozsnyótól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 571, ebből 561 (98,2%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 8 (3,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 195 (96,1%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DK-i peremén, a Torna-patak forrásvidékén, Rozsnyótól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 571, ebből 561 (98,2%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 8 (3,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 195 (96,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DK-i peremén, a Torna-patak forrásvidékén, Rozsnyótól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 571, ebből 561 (98,2%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 8 (3,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 195 (96,1%) magyar, 7 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 165 ref., 27 r. k., 3 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1789-ben klasszicista, r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) kápolnája 1867-ben neogótikus stílusban épült. A közeli Sólyom-szikla 1981 óta 11 ha-on természetvédelmi terület.
Sima Ferenc
(* 1917. márc. 28. Alsócsitár, † 2005. ápr. 24. Pozsony) Nyelvész, egyetemi oktató. Pozsonyban érettségizett (1935), majd a Comenius Egyetemen szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1944). Ezt követően néhány kiadói év után (Pravda), 1953–1983 között az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd...megnyit →
(* 1917. márc. 28. Alsócsitár, † 2005. ápr. 24. Pozsony) Nyelvész, egyetemi oktató. Pozsonyban érettségizett (1935), majd a Comenius Egyetemen szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1944). Ezt követően néhány kiadói év után (Pravda), 1953–1983 között az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd...megnyit →
Részletek
Sima Ferenc (csa)
(* 1917. márc. 28. Alsócsitár, † 2005. ápr. 24. Pozsony) Nyelvész, egyetemi oktató. Pozsonyban érettségizett (1935), majd a Comenius Egyetemen szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1944). Ezt követően néhány kiadói év után (Pravda), 1953–1983 között az egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense. 1976–1979-ben Finnországban vendégtanár. Szakterülete a fonetika, a fonológia, valamint a magyar és a finnugor nyelvtörténet. Chrenka Edittel és Kazimír Máriával összeállított egy szlovák–magyar és magyar–szlovák zsebszótárt. Ág Tiborral közösen felvidéki magyar népballadakötetet adott ki (Vétessék ki szóló szívem, 1979). – Fm. Magyar nyelvtörténet I (1971); Magyar–szlovák szlovák–magyar iskolai szótár (1992, 2006).
Simai Sándor; Steiner
(* 1897. Budapest [Mo.], † ?) Újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat részére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. Apák sorsa, fiúk...megnyit →
(* 1897. Budapest [Mo.], † ?) Újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat részére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. Apák sorsa, fiúk...megnyit →
Részletek
(* 1897. Budapest [Mo.], † ?) Újságíró, színműíró. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s itt rövid ideig vállalati könyvelőként, majd színészként és újságíróként dolgozott. 1938 nyarán 15 tagú alkalmi színtársulat részére kért játszási engedélyt, sikertelenül. A müncheni döntés után elhagyta az országot. Apák sorsa, fiúk sorsa c. háromfelvonásos drámáját 1918 előtt a Bethlen téri színház mutatta be Budapesten, 1935 nov.-ben pedig Földes Dezső színtársulata Pozsonyban és vidéken. – Ir. Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (1974).
Simándy Pál; Gombos Ferenc
(* 1891. jan. 5. Igrici [Mo.], † 1978. aug. 11. Budapest [Mo.]) Ref. teológus, író, publicista. A gimnáziumot Miskolcon, a ref. teológiát Sárospatakon végezte. 1915–1917-ben Losoncon volt hitoktató, 1920–1931-ben ismét Losoncon élt, majd visszatért Magyarországra. Fm: A magyar kálvinizmus útja (tan., 1927); Siralmak könyve (elb., 1928); Az...megnyit →
(* 1891. jan. 5. Igrici [Mo.], † 1978. aug. 11. Budapest [Mo.]) Ref. teológus, író, publicista. A gimnáziumot Miskolcon, a ref. teológiát Sárospatakon végezte. 1915–1917-ben Losoncon volt hitoktató, 1920–1931-ben ismét Losoncon élt, majd visszatért Magyarországra. Fm: A magyar kálvinizmus útja (tan., 1927); Siralmak könyve (elb., 1928); Az...megnyit →
Részletek
(* 1891. jan. 5. Igrici [Mo.], † 1978. aug. 11. Budapest [Mo.]) Ref. teológus, író, publicista. A gimnáziumot Miskolcon, a ref. teológiát Sárospatakon végezte. 1915–1917-ben Losoncon volt hitoktató, 1920–1931-ben ismét Losoncon élt, majd visszatért Magyarországra. Fm: A magyar kálvinizmus útja (tan., 1927); Siralmak könyve (elb., 1928); Az elsikkadt hegyibeszéd (tan., 1932); Diák a századfordulón (önéletrajzi r., 1965).
Simek Viktor
(* 1941. okt. 28. Zsére) Pedagógus, karvezető, amatőr képzőművész. 1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán természetrajz – munkára nevelés szakos, 1975-ben uo. képzőművészet szakos tanári oklevelet szerzett. 1975-ben a pozsonyi Népművelési Intézet szaktanfolyamán karnagyi képesítést nyert. Ipolyszalkán, Köbölkúton, Nyitranagykéren, majd Ghymesen tanított, itt (1990–2002 között)...megnyit →
(* 1941. okt. 28. Zsére) Pedagógus, karvezető, amatőr képzőművész. 1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán természetrajz – munkára nevelés szakos, 1975-ben uo. képzőművészet szakos tanári oklevelet szerzett. 1975-ben a pozsonyi Népművelési Intézet szaktanfolyamán karnagyi képesítést nyert. Ipolyszalkán, Köbölkúton, Nyitranagykéren, majd Ghymesen tanított, itt (1990–2002 között)...megnyit →
Részletek
Simek Viktor (csa)
(* 1941. okt. 28. Zsére) Pedagógus, karvezető, amatőr képzőművész. 1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskolán természetrajz – munkára nevelés szakos, 1975-ben uo. képzőművészet szakos tanári oklevelet szerzett. 1975-ben a pozsonyi Népművelési Intézet szaktanfolyamán karnagyi képesítést nyert. Ipolyszalkán, Köbölkúton, Nyitranagykéren, majd Ghymesen tanított, itt (1990–2002 között) a magyar tagozat igazgatóhelyettese volt. Karvezetőként különböző vegyeskarokkal dolgozott, 1974–1978 és 1990–1993 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola vegyes-, ill. női kara, 1991-től a Zoboralja zsérei női kar, 1999–2003 között a Zobor Hangja koloni vegyeskar karnagya volt. Karvezetőként, karnagyként kiemelkedő eredményeket ért el a különböző országos versenyeken. Amatőr képzőművészként több mint ötven csoportos, ill. egyéni kiállítása volt Szl.-ban, Mo.-n, Csehországban és Németországban. 1974–1978 és 1990–1993 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Zenei Tanszékének vendégtanáraként is működött. Munkáját számos kitüntetéssel, elismerő oklevéllel, plakettel jutalmazták, 2002-től A Magyar Kultúra Lovagja.
Simkó Ferenc
(* 1912. júl. 19. Gyerk, † 1990. nov. 1. Budapest) Író, szerkesztő, műfordító. A gimnáziumot Ipolyságon, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként a Magyar Akadémikusok Keresztény Körében és a Prohászka Körökben tevékenykedett. 1933-tól segédszerkesztője, 1935 és 1939 között főszerkesztője volt az Új Életnek. A bécsi döntés után már...megnyit →
(* 1912. júl. 19. Gyerk, † 1990. nov. 1. Budapest) Író, szerkesztő, műfordító. A gimnáziumot Ipolyságon, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként a Magyar Akadémikusok Keresztény Körében és a Prohászka Körökben tevékenykedett. 1933-tól segédszerkesztője, 1935 és 1939 között főszerkesztője volt az Új Életnek. A bécsi döntés után már...megnyit →
Részletek
(* 1912. júl. 19. Gyerk, † 1990. nov. 1. Budapest) Író, szerkesztő, műfordító. A gimnáziumot Ipolyságon, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként a Magyar Akadémikusok Keresztény Körében és a Prohászka Körökben tevékenykedett. 1933-tól segédszerkesztője, 1935 és 1939 között főszerkesztője volt az Új Életnek. A bécsi döntés után már Bp.-en élt, s a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország szerkesztőségében dolgozott. 1947-től 1973-ig az Új Ember c. hetilap belső munkatársa volt. Gimnazista korától publikált, első írásai A Mi Lapunkban és a Tábortűzben jelentek meg. Később az Új Életbe s a Prágai Magyar Hírlapba írt. Katolikus szellemű szépprózájának témáit a leggyakrabban az Ipoly menti parasztság életéből merítette. Műfordítói tevékenysége is számottevő. – Fm. A főiskolások. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Öreg malom árnya (r., 1944); Erős nép (tan., 1946); Boldogasszony legénye (színművek, 1947); Fekete madár (elb., 1973); A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után (Regio, 1990/2); Esterházy Lujza két világháború közötti közéleti szerepléséről (Regio, 1990/4).
Simkó Margit
(* 1901. jan. 13. Budapest, † 1988. dec. 17. Pozsony) Költő, novellista. Budapesten a Málnai Intézetben tanítói képesítést szerzett (1918), később uo. tanított. 1921 -ben Szlovákiába jött férjhez. – Az 50-es évek közepétől publikált az Új Szóban, a Hétben, a (Dolgozó) Nőben és az Irodalmi Szemlében. Halk...megnyit →
(* 1901. jan. 13. Budapest, † 1988. dec. 17. Pozsony) Költő, novellista. Budapesten a Málnai Intézetben tanítói képesítést szerzett (1918), később uo. tanított. 1921 -ben Szlovákiába jött férjhez. – Az 50-es évek közepétől publikált az Új Szóban, a Hétben, a (Dolgozó) Nőben és az Irodalmi Szemlében. Halk...megnyit →
Részletek
(* 1901. jan. 13. Budapest, † 1988. dec. 17. Pozsony) Költő, novellista. Budapesten a Málnai Intézetben tanítói képesítést szerzett (1918), később uo. tanított. 1921 -ben Szlovákiába jött férjhez. – Az 50-es évek közepétől publikált az Új Szóban, a Hétben, a (Dolgozó) Nőben és az Irodalmi Szemlében. Halk szavú, míves költő volt, akit elsősorban a harmónia, a szeretet, a szerelem és a városi hangulat foglalkoztatott. Az irodalmi élet perifériájára szorítva is megőrizte emberi, költői hitelét, polgári értékrendjét. – Fm. Szeretlek, élet (v., 1965).
Simkó Tibor
(* 1931. febr. 8. Pozsony, † 1998. ápr. 10. Pozsony) Költő, író, műfordító. Gimnáziumi tanulmányai az 1940-es évek végén megszakadtak, s csak 1951-ben érettségizhetett Komáromban. Különböző munkahelyeken dolgozott, végül a Hét munkatársa, majd haláláig szabadfoglalkozású író volt. Szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958)...megnyit →
(* 1931. febr. 8. Pozsony, † 1998. ápr. 10. Pozsony) Költő, író, műfordító. Gimnáziumi tanulmányai az 1940-es évek végén megszakadtak, s csak 1951-ben érettségizhetett Komáromban. Különböző munkahelyeken dolgozott, végül a Hét munkatársa, majd haláláig szabadfoglalkozású író volt. Szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958)...megnyit →
Részletek
Simkó Tibor (FI)
(* 1931. febr. 8. Pozsony, † 1998. ápr. 10. Pozsony) Költő, író, műfordító. Gimnáziumi tanulmányai az 1940-es évek végén megszakadtak, s csak 1951-ben érettségizhetett Komáromban. Különböző munkahelyeken dolgozott, végül a Hét munkatársa, majd haláláig szabadfoglalkozású író volt. Szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) antológiában. Gyermekversei a 20. sz. második fele magyar gyermekversköltészetének élvonalbeli alkotói között jelölik ki a helyét. Elbeszéléseket is írt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2013-ban róla nevezte el a legjobb felvidéki gyermekirodalmi mű szerzőjének odaítélendő díjat. –Fm. Pólusok (v., 1967); Karcsi kacsa kalandjai (verses mese, 1973); Tikirikitakarak (gyermekv., 1977, 1983, 1991, 2004); Akkor tavasszal (elb., 2000).
Simkó Tibor-díj
A Simkó Tibor-díjat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) alapította 2013-ban az odaítélést megelőző két év legjobb gyermekirodalmi művéért. A díjat kétévente osztják ki. A jelöltek közül a nyertest az SZMÍT mindenkori választmánya szavazással állapítja meg. A díjat Diószegen adják át a Talamon Alfonz...megnyit →
A Simkó Tibor-díjat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) alapította 2013-ban az odaítélést megelőző két év legjobb gyermekirodalmi művéért. A díjat kétévente osztják ki. A jelöltek közül a nyertest az SZMÍT mindenkori választmánya szavazással állapítja meg. A díjat Diószegen adják át a Talamon Alfonz...megnyit →
Részletek
A Simkó Tibor-díjat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) alapította 2013-ban az odaítélést megelőző két év legjobb gyermekirodalmi művéért. A díjat kétévente osztják ki. A jelöltek közül a nyertest az SZMÍT mindenkori választmánya szavazással állapítja meg. A díjat Diószegen adják át a Talamon Alfonz emlékest keretében. – Simkó-díjas szerzők és könyvek: Fellinger Károly: Ilka vára (2017); Tóth László: A boszorkány porszívója (2015); Z. Németh István: Zengőrét meséi (2013).