aktivizmus
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági Magyar Földmíves Párt; Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt; Országos Parasztpárt) többsége a csehszlovák kormánypártok kezdeményezésére jött létre, a magyar választók körében azonban nem tudtak nagyobb népszerűségre szert tenni. A húszas évek végére az önálló magyar aktivista pártok eltűntek a politikai színtérről, s csupán a csehszlovák pártok keretén belül működtek tovább. A csehszlovák kormánypártok általában mindig indítottak listáikon egy-két aktivista magyar politikust, akik azonban a magyar kisebbség érdekképviselete helyett a kormánypolitika iránti szervilizmusukkal tűntek ki. A legjelentősebb aktivista erők az Agrárpárt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt magyar szekciói (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) voltak. Noha az aktivista erők megpróbálták a saját eredményeikként feltüntetni a csehszlovák kormányzat által 1937-38-ban a kisebbségek felé tett engedményeket, az 1938-as községi választások során korábbi választóik jelentős része az Egyesült Magyar Pártra szavazott. A szlovákiai magyar ~ véglegesen 1938 őszén veszítette el létjogosultságát, amikor a Mo.-hoz való visszacsatolás reményében élő magyar lakosság teljesen elfordult tőle.
Hibát talált?
Üzenőfal