Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 6 7 8
240 találat

1939. január : Lényegesen megdrágult az áramszolgáltatás. – Telefon-összeköttetés létesült Ungvár–Perecseny, Ungvár–Huszt, Munkács–Szolyva, Debrecen–Huszt között. – Megkezdte munkáját a beregszászi m. kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség. – Ungváron minisztériumi bizottság vizsgálta az új közigazgatási ügymenetet. – Budapesten megtartották „a felvidéki és az anyaországi reformátusok első közös értekezletét”. Részt vett Bertók Béla munkácsi református püspök is. – Budapesten vendégszerepelt több ruszin műkedvelő együttes. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök tudatta a prágai menekültügyi és kivándorlási hivatallal, hogy kész zsidó menekülteket befogadni. – Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodást kötött a politikai foglyok cseréjéről. Volosin megtagadta a börtönökben és a táborokban fogva tartottak szabadon bocsátását.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Németország / Huszt / Debrecen / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / Kováts Miklós / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Őrhegyalja / Kormos Gerő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Hácha Emil / Oroszvég / Roszvigovo / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Kövesliget / Drahove / Esterházy János / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Iža
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242317
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. január 28. : Hokky Károly kárpátaljai szenátor interpellációt jegyeztetett be az Egyesült Magyar Pártnak Kárpátukrajnában történt betiltása és a magyarságnak a választásokból való erőszakos kirekesztése miatt. Az ügyben Esterházy János országos elnök is tiltakozott Emil Hácha köztársasági elnöknél. Esterházy pozsonyi nyilatkozata a kárpátaljai magyarságnak a választásokon tanúsítandó magatartásáról: „A kárpátaljai magyarság a választásokon nem szavazhat pozitív értelemben úgy mint a szlovákiai magyarság tette a múlt év december 18-i választásnál. Az előzmények után a kárpátaljai magyarságnak ez a magatartása teljesen érthető és természetes.” – E naptól az ungvári Kárpáti Magyar Hírlap „Ung–Bereg–Ugocsa egyesített vármegyék és a Felvidéki Egyesült Magyar Párt Kárpátaljai Kerületének hivatalos lapja”. Szerkesztő: Kováts Miklós.

1939. január 22. : Kárpátukrajnában méltatták a Csehszlovákiához való csatlakozás 20. évfordulóját. – Ungváron társadalmi szervezet alakult Magyar–Ruszin Szövetség néven. Díszelnökök: Bródy András, Ilniczky Sándor, Kalmár Marián. Ügyvezető elnök: Zsoldos Béla. A szövetség célja: a magyar–ruszin testvériség gondolatának ápolása, kulturális kapcsolatok fenntartása. – A csehszlovák külügyminisztérium feljegyzése Ribbentrop német külügyminiszternek német katonai vezetőkkel folytatott e napi megbeszéléséről: „Azáltal, hogy az ukrán kérdés megélénkül, döntő csapást lehetne mérni Lengyelországra, de a körülményekhez képest komoly nehézségeket lehetne okozni Oroszországnak is. Erre az összefüggésre való tekintettel megvalósítható lenne a német keleti politika ideális célja, Nagy-Ukrajna megteremtése, amely Oroszország és Lengyelország túlnyomóan ukránok lakta területeit foglalná magába együtt a csehszlovák Kárpátukrajnával.” Németország az egész keleti térség feletti uralomra törekszik. „Németország tudatában van annak, hogy ezt a célt csak szakaszosan lehet elérni. Az első lépés a nagy-ukrán probléma megoldása, a kiindulás Kárpátukrajna”.

1939. január 18. : Az autonóm kormány határozatot hozott az Ukrán Nemzeti Egyesület (lásd UNO, de nem azonos az 1938. szeptember 4-én alakult szervezettel!) (&#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1077 &#1085&#1072ö&#1103&#1086&#1085&#1072&#1083üí&#1077 &#1086á’ş&#1075&#1085&#1072íí˙) letrehozásáról. Vezetője: Révai Fedor. Az egyetlen politikai erő, az állampárt volt az Kárpáti Ukrajnában, melynek tisztviselőit a Volosin-kormány nevezte ki (január 23-án). A programból: a szellemi élet minden területe, az iskolák, a sajtó, a mozi, a színház, minden szellemi termék és azok megteremtői, a nemzet fizikai és erkölcsi építői szigorú állami ellenőrzés alá kerülnek. A nemzet tanítói, újságírók, írók, művészek, a nemzet szellemi értékeinek megalkotói csak fajtiszta ukránok lehetnek. Az UNO feladata, hogy elősegítse az Ukrán Nemzet politikai, etnikai, nemzeti és gazdasági egységét. A szervezet követendő mintának tekintette a németországi náci pártot. Az UNO hivatalos lapja a &#1085&#1086&#1077&#1072 &#1089&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072, amely többször sajnálattal szögezte le: nálunk még nem született meg sem az ukrán Mussolini, sem az ukrán Hitler. – A huszti tanügyi hatóság körlevélben elrendelte, hogy a tanítói kar köteles a Proszvita Egyesületben, a helyi ukrán nemzeti tanácsokban, szövetkezetekben és a Szics védelmi szervezetben közreműködni.

1939. január 6. : A Beck–Ribbentrop találkozó reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). Még aznap a városba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. A magyar fél szerint „a csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok” intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének” tekintik. (Lásd ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9-én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar–cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata” miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fall Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez.

1939. január 1. : Volosin Avgusztin miniszterelnök nyilatkozata a Lidové Noviny című lapnak: Huszton a közeljövőben kárpátukrán egyetemet állítanak fel, kiküszöbölik a Prága és Huszt közötti félreértéseket. – A varsói Gazeta Polska megállapította: Lengyelországnak jobban megalapozott igényei vannak Kárpátukrajnára, mint Cseh-Szlovákiának. – Ungváron megkezdte működését a m. kir. külkereskedelmi hivatal kirendeltsége. – A Felvidéken életbe lépett a polgári igazságszolgáltatás (6.900/938. sz. M. E. rendelet, kelt 1938. december 21-én). Újra felállították a Beregszászban a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget, a beregszászi, munkácsi, ungvári kir. járásbíróságot, Ungváron a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget.

1 6 7 8
240 találat