Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. január 25.

Révai Julij kárpátukrán miniszter újságírók előtt kijelentette, hogy a magyar párt nem vesz részt a választásban, mert „szétforgácsolódása és egyenetlenkedése következtében nem tudott kellő időben jelöltlistát felállítani”. Hokky Károly cáfolta az állítást. – A m. kir. posta a kárpátukrán kormánynak azt az ajánlatot tette, hogy Kárpátukrajna és Magyarország között létesítsenek telefon- és távíró-összeköttetés. A huszti kormány az ajánlatot elfogadta.

Hibát talált?

Üzenőfal