Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. január 17.

A prágai német konzulátus vezetője arról tájékoztatta kormányát, hogy Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnöknek a február 12-én esedékes választások után szándékában ál Berlinbe utazni és személyesen köszönetet mondani Adolf Hitler kancellárnak, hogy elősegítette az autonóm Kárpáti Ukrajna létrejöttét és morálisan támogatta annak fejlődését. – A kárpátukrán sajtóiroda közlése szerint „Magyarország belsejéből magyar csapatok indultak Kárpáti Ukrajna déli határai felé. A határ mentén lengyel részről is csapatösszevonás történt.” Az MTI január 24-i közlése londoni értesülésekre hivatkozva: „Magyarország Lengyelország segítségével el akarta foglalni a Ruszinföldet és fegyveres bandákat küldött át a határon. A cseh 12.hadtest védte a Ruszinföldet a magyarok és a lengyelek ellen.”

Hibát talált?

Üzenőfal