Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 35 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 33 34 35 36 37 … 84
84 találat

1936. november : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó a koalíciós pártok megbízottai által készített, az autonómia bevezetésének előkészítését célzó csomagot nyújtott át Edvard Beneš köztársasági elnöknek és Milan Hodža miniszterelnöknek. „A javaslat a kormányzói jogkör szabályozásáról szóló törvény tervezetét, a kormányzói tanács létesítésére vonatkozó tervezetet és egy kisebb rendeletet tartalmaz, amely szerint Kárpátalja felsőbíróságot, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarát kapna.” – Az ellenzéki ruszin autonomista pártok autonómiajavaslatot terjesztettek a kormány elé. – A Slovenska Liga pozsonyi kongresszusának napirendjén szerepelt a ruszin propaganda kérdése, melynek célja „tovább tolni nyugat felé a ruszinföld határait Szlovenszkó rovására. Ennek kapcsán követelik [a Slovenska Liga] a szlovák–ruszin határoknak végleges és törvény által biztosított kijelölését. […] Követelik, hogy a szlovák érdekből és a ruszin érdekből is nagyobb figyelem fordíttassék azokra a vidékekre, amelyek a fordulat előtt meg lettek magyarosítva.” – A Podkarpatszka Ruszi Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központja által építtetett gabonaraktárakat adtak át Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Bátyuban. – A Nemzetgazdasági Testület illetékes helyen kérelmezte, hogy Kárpátalja kapjon önálló vasút-igazgatóságot. A kérelmet elutasították azzal, hogy a területen a vasúti hálózat teljes hossza mindössze 650 kilométer, a vasúti alkalmazottak száma 2300 fő. – Felmerült az ötlet, hogy Kárpátalján kutatóintézetet kellene létrehozni a természeti adottságok tanulmányozására. – A postaügyi minisztérium és a Nemzetgazdasági Testület képeslapsorozat megjelentetését határozta el Kárpátalja népszerűsítésére. – Irodalmi rovatot indított a Kárpáti Magyar Hírlapban Kováts Miklós szerkesztő. Mottója: „Ne feledd: az úri lakás a könyvtárnál kezdődik.” – A Szlovenszkóba és Kárpátaljára ebben az időszakban beengedett budapesti lapok: Népszava, Újság, Magyar Hírlap, Esti Kurir. – Megalakult a PRMKE 4., nagyszőlősi kerülete. Elnök: Siménfalvy Árpád. – Ady-est volt Beregszászban.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Ungvár / Ady Endre / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / posta, távközlés / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / borászat, szőlészet / Bátyu / Batyove / Hrabár Konstantin / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / színház / sajtó / zene / közigazgatás / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésKassa [Košice] / Pozsony [Bratislava]
Év1936
Rövid URL
ID241417
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. október 15. : A Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház konventje ülésezett Kassán, melyen részt vett Bertók Béla kárpátaljai püspök. A konvent elhatározta, hogy Losoncon az eddigi szellemben folytatja a magyar református lelkészképzést, és nem adja fel önálló teológiáját. A konvent elvetette a cseh egyháznak azt a javaslatát, hogy a prágai Husz János teológiai fakultáson neveljék a magyar református lelkészeket, mert a kívánatos magyar református szellemű nevelést csak az eddigi keretek között látja biztosítva, és annak közvetlen felügyeletéről és irányításáról sohasem mondhat le. – A járási hivatal tavaly feloszlatta Visk község képviselő-testületét, mert nem akart együttműködni Stok Károly agrárpárti községi bíróval. A márciusi választásokon Kovács Lajos magyar nemzeti párti tagot választották meg községi bírónak. A hatóságok a választást nem erősítették meg, és az ügyek vezetésével Stok Károlyt bízták meg mint kormánybiztost. Hónapok múlva új választást rendeltek el, és akkor Burecz Bálint magyar nemzeti párti tagot választották bíróvá. Stok kormánybiztos ezt a választást is megfellebbezte. Most megérkezett a kárpátaljai Országos Hivatal döntése, hogy Burecz megválasztását érvényesnek tekinti, így hivatalát elfoglalhatja.

1936. október 11. : A PRMKE beregszászi közgyűlésén elhangzott: egyesületi alapszervezetek eddig Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Tiszaújlakon, Huszton, Királyházán, Somban, Bátyuban, Koncházán, Homokon, Tarnócon, Császlócon, Tiszakeresztúron, Macsolán, Makkosjánosiban és Csonkapapiban alakultak. Wellmann Mihály ügyvezető elnök beszédében többek között megállapította, hogy a jövőért nehezen küzdő magyar ifjúság nem tért le az apák útjáról, egységesen kíván az ősei által kitaposott úton a jobb jövőért harcolni. Az egyesület kizárólag a magyar kisebbség érdekeit szolgálja, tehát bármilyen párthoz, felekezethez és társadalmi osztályhoz tartozik az, aki szívében-lelkében magyar, az egyesület tagja lehet.

1936. szeptember 28. : A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete Beregszászban ankétot rendezett a kisebbségi magyar kultúráról. Zapf László gimnáziumi tanár előadásában kifejtette: „a kárpáti magyar akadémikusok a Széchenyi Mozgalom alapján állnak. Ez annyit jelent, hogy az idejét múlt üres liberalista nacionalizmus helyett az idealista nacionalizmus alapjára helyezkednek, melynek lényege az egységes nemzeti alap és az idealista világnézet, valamint a pozitív keresztény vallások fontos nemzetnevelő szerepének kihangsúlyozása. […] Az akadémikus ifjúság célja, hogy a közéletbe lépve kiépített programja kárba ne vesszen, hanem egy hasonló szellemű vezető intelligenciát hozzon össze és ezzel lehetővé tegye egy konstruktív kisebbségi nacionalizmus kialakulását.” – A kormánypártok kárpátaljai képviselői a kárpátaljai kormányzó részvételével értekezletet tartottak a terület önkormányzatának megvalósításáról. A kialakult álláspont szerint az önkormányzatot 4 rendelet szabályozná: 1.a kormányzó hatáskörének megállapítása; 2.a kormányzói hivatalhoz előadók kinevezése az iskolaügy, a földművelés, a népjólét, a közmunkaügy és a nemzeti kisebbségek területére; 3.tizenkét tagú kormányzói tanács létesítése, amelynek felét a kormány nevezné ki; 4.külön vasúti, posta- és távíró, valamint igazságügyi kirendeltségek létesítése.

1 … 33 34 35 36 37 … 84
84 találat