Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. november 28.

A Kárpáti Magyar Hírlap szerint ezen a napon Kárpátalja történelmében először ültek közös asztalhoz a ruszin, a nagyorosz és az ukrán irányzat képviselői, hogy egységes állásfoglalásban követeljék az autonómiát. Az ülésen elfogadták a Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. A Tanács képviselői – Brascsajko Mihajlo, Bródy András és Kaminszki József – a tervezetet 1937 márciusában adták át Milan Hodža miniszterelnöknek. Prága a tervezetet elvetette. – Megalakult a PRMKE ungvári kerülete. Elnök: Czibur Sándor. – Átadták a huszti járási hivatal új épületét.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]