Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. október 23.

A Podkarpatszkij Bank vezetőségi ülésén döntés született arról, hogy a pénzintézet átveszi a Légiobank ungvári fiókját, (Huszt, Munkács és Eperjes után) fiókot nyit Rahón, Nagyszőlősön, Técsőn és Újlakon. A kormány („az államgazdaság érdekeit szem előtt tartva”) jelentős mértékben járult hozzá a bank tőkéjének emeléséhez, hogy az „Podkarpatszka Rusz egész területén, valamint Szlovenszkó keleti részén megfelelő tevékenységet fejthessen ki”.

Hibát talált?

Üzenőfal