Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. október 15.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház konventje ülésezett Kassán, melyen részt vett Bertók Béla kárpátaljai püspök. A konvent elhatározta, hogy Losoncon az eddigi szellemben folytatja a magyar református lelkészképzést, és nem adja fel önálló teológiáját. A konvent elvetette a cseh egyháznak azt a javaslatát, hogy a prágai Husz János teológiai fakultáson neveljék a magyar református lelkészeket, mert a kívánatos magyar református szellemű nevelést csak az eddigi keretek között látja biztosítva, és annak közvetlen felügyeletéről és irányításáról sohasem mondhat le. – A járási hivatal tavaly feloszlatta Visk község képviselő-testületét, mert nem akart együttműködni Stok Károly agrárpárti községi bíróval. A márciusi választásokon Kovács Lajos magyar nemzeti párti tagot választották meg községi bírónak. A hatóságok a választást nem erősítették meg, és az ügyek vezetésével Stok Károlyt bízták meg mint kormánybiztost. Hónapok múlva új választást rendeltek el, és akkor Burecz Bálint magyar nemzeti párti tagot választották bíróvá. Stok kormánybiztos ezt a választást is megfellebbezte. Most megérkezett a kárpátaljai Országos Hivatal döntése, hogy Burecz megválasztását érvényesnek tekinti, így hivatalát elfoglalhatja.

Hibát talált?

Üzenőfal