Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 36 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 34 35 36 37 38 … 84
84 találat

1936. július : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó Prágában Hodža miniszterelnökkel tárgyalt a kormányzói hatáskör kibővítését célzó törvénytervezetről („részleges autonómia”). A tervezetet a kormány megküldte a koalíciós pártok képviselőinek és szenátorainak. – Új autonómiatervezetet („alkotmányt”) dolgozott ki Fenczik István kárpátaljai parlamenti képviselő. – A munkácsi Joó Kálmán a következő felhívást tette közzé: „A kárpátaljai magyar fiatalsághoz szólunk! […] Akár az iskola padjaiban, akár a műhelyben, akár az eke szarva mellett keresitek a jövőt, egyformán kell hogy fűtsön benneteket a kultúra szeretete, a tudásvágy. […] Mindenütt kezdjük meg a munkát és minden városban, falun vagy tanyán, akár ha ketten, hárman vagytok is, rakjátok le egy új kultúrmozgalom alapjait. […] A felületesen ismert történelem, a félremagyarázott irodalom, az elhanyagolt társadalomtudomány mindannyiunkat eltéríthet a helyes életútról. Ezért foglalkoznunk kell saját élethelyzetünkkel, ezért kell tanulnunk. […] Tömörüljetek csoportokba és értesítsetek bennünket, hogy megalakíthassuk az egységes irányító bizottságot és kiépíthessük egy egységes kárpátaljai magyar ifjúsági egyesületnek az alapjait.” – Légvédelmi és elsötétítési gyakorlatokat tartottak Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Az MTI szerint ezek „háborús előkészületek”.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / Munkács / Uzshorod / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / határkérdés / Prága / Ungvár / Praha / csehszlovák törvények / Máramaros / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / statisztika / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Vozáry Aladár R. / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Kráľovský Chlmec / Veľké Kapušany / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Eperjesenyicke [Haniska] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé]
Év1936
Rövid URL
ID241309
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. július 29-i : ülésén a Központi Orosz Nemzeti Tanács memorandumot fogadott el az autonómia ügyében, melyet augusztus 21-én terjesztettek a köztársaság kormánya elé. A követelések: 1.minden hatalom azonnal menjen át a kormányzó kezébe, 2.a „kisorosz” nyelvet tegyék meg hivatalosnak, 3.haladéktalanul kezdjék meg a szojmválasztás előkészítését, 4.csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a jelenleg Szlovenszkóhoz tartozó ruszinlakta területeket (Szobráncot, Nagykapost, Királyhelmecet, Nagymihályt, Tőketerebest, Varannót, Homonnát, Mezőlaborcot, Szinnát, Sztropkót, Giráltot, Eperjest, Bártfát, Kisszebent, Ólublót, Szepesófalut).

1936. június : A szlovenszkói és a kárpátaljai püspöki kar felszólította a katolikus szülőket, hogy azokon a településeken, ahol működik e felekezethez tartozó népiskola, részesítsék azt előnyben a többi tanintézettel szemben.

1936. június 22. : Polchy István magyar nemzeti párti képviselő indítványára Beregszász képviselő-testülete korábban emlékirattal fordult az iskolaügyi minisztériumhoz, amelyben magyar tannyelvű állami tanítóképző felállítását kérte. A kárpátaljai tanítóság utánpótlása nincs kellőképpen biztosítva, mert Pozsonyból évenként kikerülő 40 magyar tanítóból alig kerül ide néhány. Azonkívül a pozsonyi tanítóképzés súlyos anyagi terheket ró a tanulni vágyó kárpátaljai magyar ifjúságra. Pedagógiai szempontból is helytelen a tanítóképzés mostani megoldása, mert annak a tanítónak, aki Kárpátalján akar tanítani, helyben kell elsajátítani a néppel kapcsolatban a szükséges ismereteket. Az ungvári Országos Hivatal e napon hozta a város tudomására az iskolaügyi minisztérium határozatát, miszerint magyar nyelvű állami tanítóképzőnek Beregszászban való felállítása tárgyi, pedagógiai és költségvetési akadályokba ütközik. ->1937. szeptember 4.

1936. június 21. : Érsekújvárott megalakult az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, röviden: az Egyesült Magyar Párt. A párt célja harcolni Szlovenszkó és Kárpátalja autonómiájáért oly módon, hogy azon belül biztosítani kívánja minden nemzet külön nemzeti önkormányzatát. A párt négy alapelve: nemzeti eszme, keresztény valláserkölcsi felfogás, szociális igazságosság, demokrácia. Hokky Károly: „A kárpátaljai országos magyar pártszövetség részéről ünnepélyesen jelentem be csatlakozásunkat az egységes politikai vezetés kimondásához és elfogadásához annak biztosítottsága mellett, hogy Kárpátalja eddig elismert és gyakorolt belső adminisztratív és szervezeti autonóm önállóságát továbbra is az egységes keretben minden vonatkozásban fenntartja.” A párt elnöke: Jaross Andor. Ügyvezető: Esterházy János. Kárpátalja részéről az alelnök: Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő. A végrehajtó bizottságban kárpátaljai tagok: Bártfay Kálmán római katolikus plébános, Egry Ferenc volt szenátor, Köszörű Károly főtitkár, Polchy István lapszerkesztő, Siménfalvy Árpád volt tartományi képviselő, Simon Menyhért lapszerkesztő.

1 … 34 35 36 37 38 … 84
84 találat