Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 32 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 30 31 32 33 34 … 84
84 találat

1937. november : A Központi Orosz Nemzeti Tanács bejelentette, hogy az Amerikai Ruszin Szövetség delegációt küld Kárpátaljára. – Korláth Endre képviselő közbenjárására a földművelésügyi minisztérium utasította az Országos Hivatalt, hogy állítsa vissza a viski erdészet 1927-ben felfüggesztett önkormányzatát (az ügyeket azóta kormánybiztos vitte).

1937. október 28. : Edvard Beneš köztársasági elnök prágai ünnepi beszédéből (a köztársaság alapításának 19. évfordulója): „A Podkarpatszka Rusz önkormányzatáról szóló törvény e napokban első fázisában már életbe lépett. A távolabbi lépések bizonyára nem túlságosan távoli időben fognak történni s ezekben meghatározzák ennek a területnek különleges viszonyai szerint a további fejlődést. […] Ennek az államnak kormánya tudatában van mind kötelezettségeinek, mind erejének, amellett ki fog tartani evolúciós módszerei mellett.” – Az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére a kárpátaljai ruszin/orosz/ukrán tannyelvű iskolák tanulóinak szülei körében írásos közvélemény-kutatást végeztek annak megállapítására, hogy mely nyelven legyenek a tankönyvek és az oktatás. 69,2 százalék az orosz nyelv mellett foglalt állást, az Ungvári járásban a megkérdezettek 51,6 százaléka az orosz, 39 százaléka az ukrán mellett. – Felavatták Ungvár új betonhídját (a Galagót köti össze a régi vásártérrel).

1937. szeptember 4–5. : Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról”. Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője”) érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kenyeret, megélhetést jelent, annak elmaradása pusztulást és tönkremenést”, fokozott figyelemmel kell kísérni a kárpátaljai magyar iskolaügyeket. – Felszentelték a felújított ősi radvánci római katolikus templomot. A bejárat előtt helyezték el Nepomuki Szent János 1726-ból származó szobrát, mely eddig az ungvári Bercsényi étterem előtt állt.

1 … 30 31 32 33 34 … 84
84 találat