Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. október 28.

Edvard Beneš köztársasági elnök prágai ünnepi beszédéből (a köztársaság alapításának 19. évfordulója): „A Podkarpatszka Rusz önkormányzatáról szóló törvény e napokban első fázisában már életbe lépett. A távolabbi lépések bizonyára nem túlságosan távoli időben fognak történni s ezekben meghatározzák ennek a területnek különleges viszonyai szerint a további fejlődést. […] Ennek az államnak kormánya tudatában van mind kötelezettségeinek, mind erejének, amellett ki fog tartani evolúciós módszerei mellett.” – Az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére a kárpátaljai ruszin/orosz/ukrán tannyelvű iskolák tanulóinak szülei körében írásos közvélemény-kutatást végeztek annak megállapítására, hogy mely nyelven legyenek a tankönyvek és az oktatás. 69,2 százalék az orosz nyelv mellett foglalt állást, az Ungvári járásban a megkérdezettek 51,6 százaléka az orosz, 39 százaléka az ukrán mellett. – Felavatták Ungvár új betonhídját (a Galagót köti össze a régi vásártérrel).

Hibát talált?

Üzenőfal