Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. november 14.

Beregszászban ünnepélyes keretek között felavatták a Magyar Katolikus Kultúrházat. – Eperjesen tartott értekezletet a Slovenska Liga kelet-szlovenszkói szervezete, ahol sajnálattal vették tudomásul, hogy „a szlovák és a ruszin nemzetek közti viszony a ruszin agitátorok munkája folytán rosszabbodott. A ruszinok követeléseit nemzeti fejlődésüket illetőleg senki sem tagadja, azonban az ellen tiltakoznak, hogy a ruszinok saját kultúrájukat terjesszék a görögkeleti vallású szlovákok közt is. Azt is kívánják, hogy a görög katolikus szlovákok számára szlovák származású püspök neveztessék ki.”

Hibát talált?

Üzenőfal