Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 99 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 97 98 99 100 101 108
108 találat

1946. május 8. : A magyar kormány újabb jegyzékkel fordul a nagyhatalmakhoz, amelyben az ENSZ alapokmányára hivatkozva megfogalmazza a kisebbségek védelmének a békeszerződésbe való belefoglalásának, a kisebbségellenes törvények hatályon kívül helyezésének, az új határok megvonása után fennmaradó kisebbségek számára autonómia biztosításának, ill. az autonómiák és a kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzésének igényét. Az otthonukból elüldözött magyarok számára ezen kívül a lakóhelyükre való visszatérés lehetőségét és részleges kártérítést kér. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadja a 115/1946. sz. ún. amnesztiatörvényt, amely szerint a csehek és szlovákok szabadságának visszanyeréséért, valamint a megszállók és segítőtársaik elleni harcban 1938. szeptember 30-a és 1945. október 28-a között elkövetett cselekmények akkor sem minősülnek törvényellenesnek, ha az érvényes jogszabályok szerint egyébként büntetendők lennének. Ján Púll ipar- és kereskedelemügyi megbízott 1104/1946. sz. hirdetményével ún. nemzeti gondnokok felügyelete alá helyezi az „államilag megbízhatatlan”, tehát többek között a német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában levő szabadalmakat.

1946. április 25. : Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának a Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítésével foglalkozó értekezlete. A csehszlovák kormány - miután a brit kormány azokat elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük - a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák-magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére s a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó április 3-i követeléseit azzal, hogy foglalják bele azokat a Magyarországgal kötendő békeszerződésbe. Az SZNT lakóvédelemről szóló 54/1946. sz. rendelete korlátozza a felmondás lehetőségét, nem védi viszont azokat a magyarokat és németeket, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, valamint azokat, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján elítéltek.

1946. április 11. : Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 65/1946. számmal alkotmánytörvényt fogad el az Alkotmányozó Nemzetgyűlésről, amely szerint az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog, valamint az arányos képviseleti elv alapján megválasztandó Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladta lesz, hogy új alkotmányt adjon a Csehszlovák Köztársaságnak. Választójoggal azonban kizárólag a cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok rendelkeznek, parlamenti képviselővé pedig szintén csupán cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok választhatóak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a cseh országrészekben hatályos 83/1946. számú törvényével megszünteti a munka- és tanulói viszonyát mindazoknak a németeknek és magyaroknak, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum értelmében elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. Budapesten kivégzik a népbíróság által háborús bűnösként halálra ítélt Jaross Andort.

1946. április 3. : A csehszlovák kormány - az időközben az ENSZ főtitkárhelyettesévé választott Dalibor M. Krno útján - három: a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Magyarországgal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkozó jegyzéket juttat el a brit kormányhoz. A kormány, miközben azt igényli, hogy Magyarország a trianoni határt „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Magyarországot a 3 hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja. (A három jegyzéket április 10-én a nagyhatalmak londoni külügyminiszterhelyettesi értekezletéhez is eljuttatják.)

1946. március : A budapesti Valóság című folyóirat Posoniensis álnév alatt közli Peéry Rezső Hét sovány esztendo gazdag termése. A szlovákiai magyarok második kisebbségi korszakának tanulságai (1938-1945) című tanulmányát. Erre az időszakra tehető Szalatnai Rezső A csehszlovákiai magyarok 1918 és 1945 között című, kéziratban maradt memorandumának elkészülte is.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Široký Viliam / egyházak - evangélikus / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Gyöngyösi János / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / emlékiratok / Csehszlovák Áttelepítési Bizottság / Čech Ján / Keresztény-republikánus Párt / Cvinček Andrej / Osuský Štefan / Komzala František / Ferber Viktor / Nemzetgyűlés 2. (magyar) / Varga Béla 1. / Nagy Ferenc 1. / Szlovákiai Magyar Antifasiszták Bizottsága (Szövetsége) / Fábry József / Kugler János / Major Sándor / Szalay István / irodalmi élet / Valóság 1. (Budapest) / tudományosság / gazdaság / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / egyházak / Érsekújvár / Nové Zámky / Nitra / Nyitra / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1946
Rövid URL
ID228057
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 97 98 99 100 101 108
108 találat