Lexicon

Község a Lévai járásban, a Selmeci-hegység DNy-i lábánál, a Garam folyó jobb partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 572, ebből 528 (92,3%) magyar, 37 (6,5%) szlovák; [2011] – 391, ebből 350 (89,5%) szlovák, 30 (7,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 340 (87,0%) szlovák, 34 (8,7%) magyar. V: [2011] – 228 r. k., 42 ref., 41 ev., 1 gör. kat. – Az 1930-as években ref. árvaháza működött. A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A Migazzi-kastély a 18. sz. elején klasszicista, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1927-ben szecessziós stílusban épült. 1986–95 között közigazgatásilag Garamtolmácshoztartozott.

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 67 r. k., 6 ref., 1 ev. – R. k. (Xavéri Szt. Ferenc-) temploma 1864–66-ban neogótikus stílusban épült.

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tarbucka-hegy D-i lábánál, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 619, ebből 531 (85,8%) magyar, 9 (1,4%) szlovák; [2011] – 460, ebből 421 (91,5%) magyar, 32 (7,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 438 (95,2%) magyar, 22 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 370 ref., 60 r. k., 16 gör. kat. – Ref. temploma 1903–04-ben neoklasszicista stílusban épült.

Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 235, ebből 209 (88,9%) szlovák, 14 (6,0%) magyar; [1930] 259, ebből 202 (78,0%) szlovák, 32 (12,3%) magyar; [2011] – 500, ebből 476 (95,2%) szlovák, 7 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 473 (94,6%) szlovák, 10 (2,0%) magyar. V: [2011] – 298 r. k., 123 ev., 3 gör. kat. – Klasszicista stílusú harangtornyát 1848-ban emelték. 1973–92 között közigazgatásilag Nagykürtöshöz tartozott.

1940-ben Lég néven Nagyléggel és Szásszal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 426, ebből 424 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 418 r. k., 7 izr., 1 ref.

1940-ben Tonkházához csatolt, s 1960 óta a Bélvata, Illésháza és Tonkháza egyesítésével létrehozott Nový Živothoz tartozó község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 458, ebből 435 (95,0%) magyar, 8 (1,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 456 r. k., 2 ref. A 18. sz.-ban épült Pálffy-kastélyt 1899–1900-ban historizáló stílusban újították fel. – Ir. Végh Ferenc – Lapos József – Sztranyovszky Andrea: A 700 éves Kismagyar 1298–1998 (1998); Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).

1962-ben Mánya (Maňa) néven Nagymányával (Veľká Maňa) egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Érsekújvártól É–ÉK-re. L: [1921] – 768, ebből 425 (55,3%) magyar, 317 (41,3%) szlovák; [1961] 636, ebből 44 (6,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 512 r. k., 239 ref., 15 izr. A második vh. után magyar lakosságának közel felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú ref. temploma 1788-ban épült, r. k. (Lurdes-i Szűz Mária-) templomát 1944-ben emelték.

1973- ban Terbelédhez csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, a Cseres-hegység É-i lábánál, az Ipoly folyó bal partján, Losonctól D–DK-re. L: [1921] – 131, ebből 120 (91,6%) magyar, 9 (6,9%) szlovák; [1970] 136, ebből 104 (76,5%) magyar, 32 (23,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 128 r. k., 2 ev. R. k. (Jézus szíve) kápolnája 1894-ben neoklasszicista stílusban épült.