Lexicon

Kiss József (ST)

(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd szerkesztője (1995-ig). 1996-tól az SZTA Politológiai Kabinetjének, 2000-től Politikatudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe Csehszl. 20. századi története. 2004-től Fábry-díjas. – Fm. Major István (életrajz, 1978, szlovák nyelven 1979); Múltfaggatás és kisebbségi önértéktudat (publicisztika, 1996); Kötődések és távlatok (publicisztika, 2002); Irodalom – társadalmi-politikai erőtérben (publicisztika, 2004). – Ir. Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).

Kiss László (ST)

(* 1950. márc. 18. Ipolyság) Orvos, orvostörténész, egyetemi docens. Gyermekkorát Paláston töltötte. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett (1968). A pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán 1975-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az ipolysági kórház belgyógyászati osztályán kezdte pályáját, később körzeti orvosként tevékenykedett előbb Ipolyságon, majd 1990-től 2013-ben történt nyugalomba vonulásáig Csilizradványban. 1991–1995 között a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet Általános Orvosi Tanszékének meghívott asszisztense, 2005-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola meghívott előadója. 1998-ban a történelemtudomány kandidátusa lett. A Debreceni Tudományegyetemen 2011-ben egyetemi docenssé habilitálták. Az 1980-as évek közepétől foglalkozik orvostörténettel, elsősorban a Szl.-ban élt és működött magyar orvosok életét és tevékenységét kutatja. Tanulmányait, cikkeit szlovákiai (A Hét, Gömörország, Honti Lapok, Csallóköz, Remény, Új Nő, Lekársky Obzor stb.), magyarországi (Orvosi Hetilap, Orvostörténeti Közlemények stb.) és erdélyi magyar folyóiratokban publikálja. Az Orvosi Hetilap szaklektora. Tudományos ismeretterjesztéssel, híres emberek patográfiájával isfoglalkozik. A Szlovák Rádió magyar adásában, a Pátria Rádióban évekig hetente jelentkezett orvosi tanácsaival. Sajtó alárendezte Weszelovszky Károly egészségügyi reformtervezetének kéziratát (A reform égető szüksége – Dr.Weszelovszky Károly 1865-ös Javaslata a közegészségügy rendezéséről), amely 2013-ban a Madách-Posonium Lap és Könyvkiadónál jelent meg. Ezen kívül szerkesztette és sajtó alá rendezte a Palócia végvára 850 c., Palást község múltját bemutató falutörténeti olvasókönyvet (2006), valamint Puskás Péter Honti csillagok 1848 egén c. művét (2007). – Díjak: a Magyar Orvostörténeti Társaság Zsámboky-emlékérme (2000), a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettje (2002), több ízben a Markusovszky-díj (1987, 1993, 2006, 2013), a szímői önkormányzat Jedlik-díja (2006), az Esterházy János Emlékérem (2007), a Genersich Antal-díj (2008), a Weszprémi István Emlékérem (2010), a Pro Patria Honismereti Szövetség Pátria-díja (2010). Palást község 2005-ben, Ipolyság városa 2006-ban díszpolgári címet adományozott neki. – Fm. Pongrácz Lajos (mon., 1994); Kínok tövisében – Nagy emberek, hétköznapi kórok (tan., 1997); Doleo – ergo sum. A világirodalom nagyjainak patográfiája (tan., 2001); Gondolatokból épült katedrális (tudománytörténeti arcképek, Lacza Tihamérral és Ozogány Ernővel közösen, 2001); Orvostörténeti helynevek a Felvidéken (lexikon, 2006), Kazinczy sógora, Zemplén főorvosa: Dercsényi János (mon., 2009); Az orvostudomány felvidéki történetéből (tan., 2010); Zsinórpadlás (Lacza Tihamérral és Ozogány Ernővel, 2013).

Kiss Péntek József (ST)

(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója, 1983–1988 között a Magyar Területi Színház szervezőtitkára, majd 1988-tól a Városi Művelődési Központ szakelőadója, 1999 és 2003 között a Komáromi Jókai Színház igazgatója volt, ezt követően ismét a Városi Művelődési Központ munkatársa. Már gimnazistaként rendezett kisszínpadi előadásokat. Eddig több mint félszáz színpadi művet és összeállítást vitt színpadra – szerzőként, társszerzőként, dramaturgként, rendezőként – (de dolgozott díszlettervezőként is). A komáromi Jókai Napokon többször nyert rendezői, ill. nagydíjat. Együtteseivel rendszeresen vendégszerepel Mo.-on. 1993-tól a komáromi Selye János Gimnázium GIMISZ színpadának állandó rendezője. 2005-ben Mics Károly Életműdíjat kapott. – Színházi munkái: Számos színművet alkalmazott kisszínpadra. Élete során mintegy hatvan hivatásos és amatőr színjátszói rendezése volt. – Képzőművészeti tevékenysége: grafikai kiállításai voltak 1989-ben, 1990-ben. – Kiadói tevékenysége: Vészirat (versek), Kihallgatás (kisprózakötet). – Díjak, elismerések: A legjobb rendezés díja, Jókai Napok, 1986, 1987, 1988; Polgármesteri díj, Komárom, 1994 – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).